SNS és Hlas: egyre terhesebb egymás társasága

Az elmúlt héten Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszter tapasztalhatta meg, milyen terhes lehet az SNS-jelöltek öröksége. Peter Kotlár (SNS), a koronavírus-járvány kezelésének kivizsgálásáért felelős kormánybiztos az év elején került a pozícióba egy politikai alku révén. A kormány részéről azt várták tőle, hogy felülvizsgálja az előző kormányok járványügyi intézkedéseit, ideális esetben pedig felelősöket talál az elhibázott, vagy túl sokba kerülő járványügyi lépésekért. Kotlár ezzel szemben előbb az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elutasított járványügyi megállapodása kapcsán keveredett botrányba, majd az egészségügyi bizottság ülésén váratlanul kijelentette, hogy Szlovákiát nem is érinti a koronavírus-járvány, a Covid elterjedése pedig a bioterrorizmusnak köszönhető. Mindez szöges ellentétben van az egészségügyi tárcáért felelős Hlas politikai célkitűzéseivel és kellemetlenül is érintette a pártot. Dolinková az elhatárolódás mellett a koronavírus húszezer halálos áldozatáról és a hibás járványkezelési intézkedések elkövetőinek felelősségéről beszélt. A miniszter megerősítette, hogy március hatodikát a Covid-járvány áldozatainak emléknapjaként tartják számon a jövőben is, a Hlas pedig a korábbi kormány vitás döntéseinek átvilágításával, az egészségügy rendberakásával szeretne politikai jó pontokat szerezni a választóknál. Ezeket a törekvéseket teheti zárójelbe, ha az egészségügyről az átlagos szlovákiai állampolgárnak Dolinková helyett a botrányokkal terhelt SNS-jelölt Kotlár jut az eszébe – minden bizonnyal fel fognak vetődni valamilyen formában a személyi kérdések a koalíciós tanács ülésein.

Elnöki problémák

A Hlas és az SNS között már eddig is sok konfliktust kellett kezelni pártelnöki szinten, vagy a koalíciós tanács megbeszélésein. A legfontosabb témában nem is tudott egymással megegyezni a két párt: a jövőbeni házelnök kérdésében. Az áprilistól betöltetlen tisztségről legközelebb csak szeptemberben egyeztetnek majd. A koalíciós szerződés világosan rögzíti, hogy a parlamenti elnöki tisztség második legerősebb kormánypártként a Hlas-nak jár. Csakhogy Andrej Danko, az SNS elnöke szerint át kellene alakítani a dokumentumot – miután ugyanis Peter Pellegrini áprilisban megnyerte az elnökválasztást, a Hlas a három legfontosabb alkotmányos tisztségből kettőt is birtokolna, ráadásul a szociáldemokrata párt a választásokat követően a minisztériumok elosztásánál is jól járt, hét minisztérium jutott neki a jóval erősebb Smer hat, illetve az SNS három tárcájával szemben. Ez az aránytalanság és a Hlas csökkenő népszerűsége is magyarázhatja, hogy a legnagyobb koalíciós párt, a Smer lebegteti, támogatja az SNS törekvését a tisztségek újraosztására. A témát ugyanakkor leghamarabb a nyári szünet után nyithatja meg a koalíció – a fontos törvényváltoztatások júniusi elfogadásához egységre, a veszekedés kerülésére van szükség. A parlamentnek így őszig biztosan nem lesz házelnöke.

Danko szerint a Hlas már csak azért is tartozik az SNS-nek, mert a párt választói hozzájárultak Pellegrini sikeréhez az elnökválasztáson. Ebben valószínűleg igaza van, de a nemzeti párt és Danko alig tett valamit Pellegrini győzelméért. Az SNS elnöke az elnökválasztási kampány kezdetétől fogva Pellegrini leghangosabb kritikusai közé tartozott, felrótta a politikusnak a határozatlanságát és a puhaságát is, valamint kijelentette, hogy nem áll készen az ellenzék által ellene folytatott piszkos kampányra sem. Ráadásul Danko maga is elindult a Hlas akkori elnökével szemben a választáson, hogy aztán még az első kör előtt visszalépjen – nem Pellegrini, hanem Harabin javára. Az SNS elnöke nem jelent meg a győztes eredményváróján, a második fordulóban leadott szavazatát és hozzá kapcsolódó üzenetét pedig az urnazárás előtti utolsó órában hozta nyilvánosságra, mikor már aligha mozgósíthatott volna vele bárkit is.

Törvénypuhítás

A Hlas számára külön problémát jelentenek az SNS által szorgalmazott törvényjavaslatok – melyek gyakran összhangban vannak a kormányprogrammal, de egyéni indítványként kerülnek a parlamentbe.

Szeptemberre halasztotta a kormánykoalíció az egyik ilyen problémás törvénymódosítást, a civil szervezetekről szóló rendelkezést. Az SNS által szorgalmazott változások értelmében a szervezeteknek kötelezően fel kellene tüntetniük a hivatalos elnevezésükben is, hogy külföldi támogatást kapnak, a civil szféra szerint az intézkedés diszkriminatív és ellenkezik az uniós joggal. Május elején még arról szóltak a hírek, hogy a Hlas nyomására kivehetik a törvénycsomagból az érintett rendelkezést, aztán jött a Fico elleni merénylet és a civil szféra felelősségének feszegetése az országban uralkodó közhangulatért – a törvény elfogadását pedig koalíciós megegyezés híján őszre halasztották.

Hasonló módon zajlott, de az SNS javára dőlt el a Művészeti Alap (FPU) átalakításáról szóló konfliktus is. A Hlas frakciója a koalíciós egyeztetéseken ebben az esetben az alap mellett működő tanácsok döntéshozó hatásköreinek részleges vagy teljes meghagyását szorgalmazta, de a törvény végső elfogadott verziója nagyon emlékeztet a Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális miniszter által először is bemutatott, keményvonalasabb intézkedéseket tartalmazó javaslatára.

Mindkét párt bajban

Az SNS és a Hlas közti konfliktus részben ideológiai jellegű – az SNS mondanivalója radikálisabb, a Hlas pedig igyekszik megszólítani a mérsékeltebb, de kormánnyal szimpatizáló rétegeket, akiknek Danko mellett még Robert Fico miniszterelnök is túl radikális. Az utóbbi hónapok eseményei ugyanakkor azt mutatják, hogy ideológiától függetlenül mindkét párt lassú ütemben elveszíti a szavazóit.

A hagyományosan alacsony részvételi aránnyal tartott Európai Parlamenti választáson júniusban mindkét párt rosszul szerepelt. A Hlas támogatottsága a felére csökkent 2023 őszéhez képest, a párt 7,2 százalékot szerzett a választáson és egy képviselőt küldhetett Brüsszelbe. Az SNS még ennél is nagyobbat bukott, 1,9 százalékos eredménye kudarcnak mondható – a szimpatizánsaik vagy nem mentek választani, vagy inkább a Smerre és az SNS szélsőjobboldali riválisára, a Republikára szavaztak. Bár az EP-választás eredményei nem teljesen mérvadóak a pártok országos támogatottsága szempontjából, a legújabb közvélemény-kutatások is megerősítik a Hlas és az SNS lassú, ütemes gyengülését. A jelenségben Robert Fico népszerűség-növekedése mellett szerepe van a két párt belső problémáinak.

A Hlas az AKO és a Focus közvélemény-kutatók szerint lassan, de biztosan gyengül, a párt támogatottsága 14-15 százalék környékén alakul. Az SNS is választókat veszít, az 5 százalékos választási küszöb környékén, vagy az alatt mérik. A Hlas Pellegrini távozása után elnökváltáson esett túl, a pozíciót átvevő Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter népszerűsége és ismertsége sem mérhető elődjéhez, az új államfőhöz. Az SNS-ben pedig Andrej Dankónak egyszerre kell hiteles alternatívát állítania a radikális Republikával és Robert Ficóval szemben, valamint elnyomnia a pártjának legnépszerűbb, akár elnöki ambíciókkal is bíró személyiségeit – mint Tomáš Tarabát. Az SNS és a Hlas így egyszerre szembesül egy sajátos dilemmával: ahhoz, hogy megerősítsék a pártot, láthatóbbá kell válniuk és tisztségekre van szükségük. A láthatóvá váláshoz azonban konfliktusokat kell felvállalniuk, ami magával hozza a kormány megbénulásának kockázatát.