Közélet

Slosiarik: A magyar pártoknak is árthat az 50 napos moratórium

Pozsony | Az államfő a héten megvétózta a parlamenti képviselők által elfogadott módosítást, amely 50 nappal a választások előtt betiltaná a pártpreferenciákat tartalmazó közvélemény-kutatások publikálását. A témáról a Focus ügynökség vezetőjét, Martin Slosiarikot kérdeztük.
Szalay Hajnalka

2019. november 9. 18:00

Hogyan értékeli, hogy az államfő nem írta alá a módosítást?

Természetesen pozitívan. A szigorítást én az információhoz való szabad hozzájutás korlátozásaként értékelem. Úgy gondolom, az embereknek maguknak kell eldönteniük, hogy a felmérések alapján hoznak-e döntéseket, vagy sem. Teljesen helyénvaló azt mondani, hogy nem hiszek a közvélemény-kutatásoknak és nem fogom követni őket, de ha van valaki, aki a felmérés eredményeinek ismeretében szeretne dönteni, akkor erre meg kell adni neki a lehetőséget. Különösképpen a kampány idején. A pártok azon lesznek, hogy meggyőzzék a választókat, és mi nem fogunk tudni tükröt tartani, hogy ez sikerül-e vagy sem. Ez teljes képtelenség. 

Ön már több helyen is nyilatkozta, hogy a szavazók harmada a választás előtti héten dönti el, kire szavaz. Ez a magyar szavazókra ugyanúgy jellemző?

A 2016-os exit poll eredmények alapján, amikor 1600 magát magyar nemzetiségűnek valló embert kérdeztünk, 63% válaszolta, hogy már régebben eldöntötte, kire fog szavazni. 15% mondta, hogy a választás előtti utolsó hónapban, 10% pedig hogy az utolsó héten hozta meg döntését. A válaszadók 12%-a állította, hogy a szavazás napján döntött.

Milyen arányban befolyásolják a felmérések a magyar választókat?

Tudja, én úgy gondolom, hogy az emberek nagy része az ilyen jellegű kérdésekre a szerintük társadalmilag elvárt válaszokat adja: nem a felmérések alapján, hanem egyedül, önállóan döntök, bármiféle befolyásolás nélkül. Ezért nehéz erről releváns adatokat gyűjteni. Szerintem a felmérések nem befolyásolnak, csak adnak egy keretet a döntéshozatalhoz. Sok múlik azon is, kinek milyen a stratégiája. Ha például valaki azt szeretné, hogy változás legyen, és hogy a demokratikus ellenzéki pártok alakítsanak kormányt, és látja, hogy a Progresszív Szlovákiának vagy Kiskának van elég támogatója, akkor taktikusan az SaS-t vagy az OĽaNO-t választja majd. A magyarok között egyelőre magam sem tudom, mi az, ami működni fog, ha létrejön a hárompárti egyesülés. Még számomra is kérdéses, hogy ez az új szubjektum biztosan meg tudja-e ugrani a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt. A másik oldalon pedig ott lesz a Híd. Hogyan fognak ebben a helyzetben viselkedni a magyar választók? Elpártolnak a Hídtól, mert mondjuk lesz egy nyomás az új politikai szubjektum részéről, hogy legyen a magyaroknak parlamenti képviselete? Úgyhogy ezért mondom, hogy nem a befolyásolásról szólnak ezek a felmérések, mert a döntések mögött teljesen eltérő indokok vannak. Ráadásul számos esetben a választók érzelmi alapon döntenek.

Ön szerint mi lehetett a képviselők célja ezzel a módosítással?

Ezt nagyon nehéz meghatározni. Szlovákiában folyamatosan két szubjektum publikálja a választási preferenciákat: az AKO ügynökség és mi. Úgyhogy végeredményben úgy gondolom, ez a szigorítás bennünket érint igazán. Ennek a két intézetnek világos a metodikája, a felméréseiket a Szlovák Közvélemény-kutató Intézetek Egyesületének részeként végzik, deklarálják, hogyan végezték a felméréseket, mit kérdeztek, mekkora mintával dolgoztak. Úgyhogy én magam is szeretném tudni, mi ennek a szigorításnak a motivációja. Akik támogatják, azok a manipulatív felmérésekkel takaróznak, de azt a beterjesztők közül senki sem konkretizálta, melyek ezek a félrevezető közvélemény-kutatások. Az sem állja meg a helyét, hogy a felmérések eredményei nem egyeznek a választásokon elért eredményekkel – ha ez nem így lenne, felesleges lenne a kampány. A választók véleménye pedig pillanatok alatt változhat. A felmérésekre úgy kellene tekintenünk, mint egy fényképre az adott időszakról. Úgy gondolom, az ilyen korlátozások teret adnak a kitalált kutatásoknak, és lehet, hogy a közösségi oldalakon olyan adatok jelennek meg, amelyek nem tükrözik a társadalom véleményét. Úgyhogy az 50 napos moratóriummal épp ellenkező hatást váltunk ki. Ebben az információs sötétségben lesz a legtöbb próbálkozás a választók viselkedésének befolyásolására. 

A szigorítást a hidas Jakab Elemér is megszavazta. Nem lehet azonban, hogy ez a módosítás éppen a magyar szavazatokért is harcba szálló pártokra lehet veszélyes? Hiszen előfordulhat, hogy többen szavaznának egy adott szubjektumra, ha látnák, hogy nincs messze a bejutástól.

Ez előfordulhat. Persze, lesznek olyanok, akik jobban jönnek ki belőle, de nem gondolom, hogy helyes az embereket tudatlanságban hagynunk, hogy így hozzák meg a döntéseiket. A magyar pártokon kívül ez ugyanúgy károsíthatja az összes olyan pártot is, amelyik jelenleg 5% körül mozog, hiszen nem lesz egyértelmű, hogy pontosan mennyi az annyi. Nem lesz egyértelmű, hogy szükségük van-e a szavazatunkra, mert a parlamentbe jutás küszöbén mozognak, vagy nyugodtan szavazhatunk szívünk szerint az erősebb szubjektumra abban a tudatban, hogy nincs veszélyben senki, akit szívesen látnánk a törvényhozásban. Információktól vonjuk meg az embereket, és csak érzések alapján szavazhatnak.

A szigorítás főleg a Smer és az SNS igényeit elégíti ki. Volt a múltban valamilyen konfliktusuk ezekkel a pártokkal, amelynek a következménye lehet ez a szigorítás?

Nem tudok ilyen konfliktusról, sőt. Ha a 2016-os választásra gondolok, az SNS körülbelül annyi szavazatot szerzett, mint amennyit mértünk nekik a választás előtt. Kotlebákról esetleg el tudom képzelni, hogy haragudnak, mert a felmérések alapján be se jutottak volna a parlamentbe, és végül nyolc százalék körül végeztek. De ez nem az én hibám, mert ha a felmérést egy héttel a választás előtt készítettük volna, esetükben láttuk volna a növekvő tendenciát, hiszen a választás után végzett felmérés során nagyjából akkora támogatottságot mértünk nekik, mint amennyivel a parlamentbe jutottak. Ez csak azt erősíti, hogy a szavazók nem sokkal a választás előtt döntöttek. Ha a Smerről beszélünk, akkor nekik általában mindig magasabb a választások előtti támogatottságuk, mint amennyit aztán a valóságban kapnak. Az előzetesen a Smert támogatóknál előfordul, hogy nem mennek el szavazni vagy mást választanak, de nem a felmérések demobilizálják őket. Sőt mi több, amikor azt mértük, hogy mely pártok szavazói értenek egyet az 50 napos moratóriummal, láttuk, hogy a Smer szavazóinak egy része ellenzi a szigorítást. Szerintem az őket választók is szükségesnek tartják a felméréseket.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Frissítve

Tragédia: középiskolásokat szállító autóbusz és teherautó ütközött a Nyitrai járásban - tizenketten meghaltak, köztük négy gyermek

GALÉRIA: Sikerült a kerekeire állítani a balesetet szenvedett buszt, az áldozatok száma nem változott

Videót tett közzé a rendőrség a buszbaleset helyszínéről

Az utóbbi 10 év súlyos buszbalesetei

Frissítve

Baleset miatt leállt a Pozsonyból Komárom felé tartó vonatközlekedés

Trump egyelőre megkegyelmez az autóiparunknak

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!