Sajátos „magyar” okai is vannak a kudarcnak

Politikai elemzők szerint senki sem lehet elégedett, még a jobboldali erők sem. Különösen érvényes ez a Magyar Koalíció Pártjára, mely szavazóiról eddig az a hír járta, fegyelmezettek, a magyar párt támogatottsága ezért az előrejelzésekben 10% körül szokott mozogni. Csakhogy szombaton a magyarok sem mentek el szavazni. A déli járásokban tapasztalt alacsony részvételnek az általános okokon kívül megvannak a sajátos magyar okai is, melyeket Öllős László politológus szerint megyénként alaposan meg kell vizsgálni. Ilyen szempontból helyénvaló volt az az önkritika, melyet Bugár Béla pártelnök a televízióban gyakorolt, amikor elismerte: az MKP Nyitra megyében követett el hibákat. „Ha a párt és a politika iránt érdeklődők változást kívánnak, akkor az okokat egyenként, méghozzá semleges eszközökkel kell elemezni” – mondta az elemző. Érdekes a magyarlakta területeken a részvételi arány viszonyítása a megyei átlaghoz. „A Szenci járásban a részvételi arány meghaladta a kerületi átlagot, s külön siker, hogy az innen megválasztott 4 képviselőből három az MKP tagja, a negyedik is magyar nemzetiségű” – mondta Duray Rezső, akinek sikerült itt mandátumot szereznie. Ezzel szemben Nagyszombat megyében a részvételi arány 14 százalék, de Dunaszerdahelyen csak 11,58 százalék. Nyitra megyében az átlag 27,68 százalék, Komáromban viszont csak a lakosok 22, Léván 25,9 százaléka járult az urnákhoz, Érsekújvárott 28,8%. 2001-ben az MKP ebben a járásban csaknem 172 ezer karikát gyűjtött be, most nem egész 129 ezret. Az utolsó bejutó most 11 950 szavazatott kapott, négy éve 14 809 voks kellett a mandátumszerzéshez. Komáromból az összes jelölt sikeres volt, ám itt is sok voksot veszített az MKP: 4 éve csaknem 138 ezret, most nem egész 64 ezret szerzett. „Ezekből az adatokból sok minden kiolvasható, de látni kell azt is, hogy az országos átlag is süllyedt a négy évvel ezelőttihez képest” – jegyezte meg a politológus. A szombati eredmény főleg azoknak a kudarca, akik az előző időszakban a megyei testületekben ültek. A legnagyobb vesztesek pedig azok, akik 2001-ben is indultak, s most sokkal kevesebb voksot kaptak. „Ennek több oka lehet. Létrehoztak megyéket hatáskörökkel, ám kommunikációs csatornák nélkül. Az országos tömegtájékoztatási eszközök keveset foglalkoztak a megyékkel. A választók közül a képviselők tényleges munkájáról sokan semmit sem sejtenek. E téren a képviselők aktívabbak lehettek volna, jobban tájékoztathattak volna – nemcsak többet kellett volna a régiókat járni, hanem megteremthették volna a megfelelő csatornákat is” – magyarázta Öllős. A polgárok nagy része úgy érezte, a megyei képviselők nem az ő érdekeit képviselik, és nem is nyílik mód a helyzet változtatására, ezért nem ment el szavazni. A választások azért vannak, hogy négyévente lehessen váltani, ám hiányzott az alternatíva. Öllős szerint nem árt, ha az országos választások előtt a pártok jobban kommunikálják majd az eredményeket, hatékonyabb kampányt szerveznek. Higgadtan szembe kell nézni a hibákkal is, melyekből le kell vonni a megfelelő tanulságot. (sza)