Rendkívüli ülés: nincs megegyezés

A kezdeményezők részben a béremelést és az oktatás számára több pénzt követelő pedagógusok által januárban kezdett sztrájkra, részben pedig arra hivatkoztak, hogy a múlt héten mintegy öt-hatszáz kórházi nővér hagyta el munkahelyét, mert a tavaly hatályba lépett új egészségügyi törvény módosítása nem számol béreiknek a ledolgozott évek alapján történő emelésével.

A pedagógusok január 25-én léptek sztrájkba, az alkalmazásban lévő szlovákiai tanárok mintegy tizede kapcsolódott be a munkabeszüntetésbe. Az országszerte kisebb részvételű tüntetésekkel is megerősített sztrájk már az első napok után vesztett intenzitásából - múlt pénteken már csupán az alap- és középfokú tanintézmények fél százaléka tartott zárva -, s végül a héten a szervezők bejelentették: jövő hétfőtől felfüggesztik a munkabeszüntetést. A nővérek felmondásai több város egészségügyi intézményeiben okoztak komoly nehézségeket, de rendszerszintű összeomlástól nem kell tartani. 

A parlament rendkívüli ülésére két határozattervezetet terjesztett be az ellenzék. Az első egyebek mellett a pedagógusok melletti kiállásról és követeléseik jogosultságának elismeréséről szól, valamint felszólítja a kormányt, hogy gyorsított eljárásban terjessze elő a közoktatási törvény olyan módosítását, amely rendezné a tanárok követeléseit. A másik határozattervezetben az egészségügy eladósodásának leállítására s több más problémájának rendezésére, valamint a nővérek tisztességes bérezésének biztosítására szólítanak fel a megfogalmazók.

A csütörtök délelőtt kezdődött - várhatóan több napig is elhúzódó - vita során felszólaló ellenzéki képviselők egyebek mellett azzal vádolták a kormányt, hogy alulfinanszírozza az oktatásügyet, saját programjának egyes vonatkozó pontjait sem teljesíti, gyanús közbeszerzéseket folytat, valamint a pedagógusszakma eddigi bérrendezéseit sem rendszerszinten valósította meg.

Az ülés kezdetén felszólaló Juraj Draxler oktatásügyi miniszter ezzel szemben a szaktárca által az elmúlt években véghezvitt fejlesztésekre és újításokra mutatott rá. Kiemelte az iskolafelújításokat, a duális képzés bevezetéséről szóló törvény elfogadását, valamint annak a gyakorlatnak a megszüntetését, hogy a tanárokat gyakran időlegesen elbocsájtották az intézmények a szünidő időtartamára. Draxler a pedagógusok munkabeszüntetési akcióját - utalva az abban résztvevők viszonylag alacsony arányára - "úgynevezett sztrájknak" nevezte, majd megalapozatlannak mondta a tanárok azon követelését, hogy a tárcának egy éven belül 400 millió eurót kellene az iskolák felszereltségének javítására költenie.

A végéhez közeledő négyéves kormányzati ciklusban a jelenlegi már a pozsonyi törvényhozás 61. ülése, ezek közül a mostanival együtt 29 volt olyan rendkívüli ülés, amelyet különböző okokra hivatkozva az ellenzék kényszerített ki. Eddig ezek nem hozták meg a várt eredményt az ellenzék számára. Érdemi eredményre a mostani - három héttel a parlamenti választások előtt összehívott - rendkívüli ülésen sem számíthatnak, tekintve, hogy a 150 fős parlamentben az ott 83 mandátummal rendelkező, Robert Fico vezette kormánypárt voksai nélkül semmit sem lehet elfogadtatni. Erre utalva Peter Pellegrini parlamenti elnök az ellenzék választási színházának nevezte a rendkívüli ülést, amelyet egyébként csak harmadszorra sikerült megnyitni, mivel több képviselő hiányzása miatt a parlament eleinte nem volt határozatképes.