Régen tárgyalt a Híd és az MKP

A Híd és az MKP– leszámítva a tavaly novemberi magyar– magyar párbeszédet – nagyon régen ült le egymással formális politikai tárgyalásra.

Pozsony. Eredménytelenül és kölcsönös vádaskodással zárult a 2013-as megyei választásokról szóló egyeztetés, és a 2015-ös oktatási minimumról szóló tárgyalásuknak sem volt valódi eredménye. Utoljára politikai tárgyaláson konszenzussal 2012-ben, az úgynevezett kisebbségi minimum aláírása után álltak fel az asztaltól a pártelnökök; azt a tárgyalást a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala koordinálta, ám néhány évvel később már nem sikerült leültetniük egymással a Híd és az MKP vezetőit.

Az együttműködést nehezítheti, hogy a két párt választótábora nem illeszkedik teljesen. A Híd az MKP választói közül mintegy 35%-nak biztosan elfogadható, ennyien jelölték meg ugyanis második pártnak a Hidat. Ez a legnagyobb arány az MKP-s választók körében, a második helyen mintegy 15%-kal az MKDSZ áll, szlovák pártokat 10% jelölt meg második pártként, 40% pedig nem tudja kire adná a voksát, ha nem lenne az MKP. „Az adatokat azonban óvatosan kell kezelni, mivel az MKP-választók mintája nagyon kicsi, a szokásos, mintegy 1000 fős országos mintában hozzávetőlegesen 25–35 MKP választó van” – magyarázta lapunknak Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője. Az elemző ugyanis csak a szokásos közvélemény-kutatások adatait használta, az utóbbi időben nem készült olyan nyilvános felmérés, amely csak ennek a két pártnak a választóira fókuszált volna. Slosiarik lapunk kérésére az utóbbi három hónapban végzett politikai közvélemény-kutatások adatait elemezte, annak az átlagával számolt.

Hasonlóan viszonyulnak az MKP-hoz a Híd választói is: mintegy 30%-uk jelölte meg második pártnak az MKP-t, mondta az elemző. „Ez a minta ugyan nagyobb, mivel a Híd választói bázisa is nagyobb, hozzávetőlegesen kétszerese az MKP bázisának, de még mindig magas a hibahatár” – figyelmeztet az elemző. A Híd választói körében magasabb a szlovák pártokat másodikként megjelölők aránya az MKP választóihoz képest, mintegy 20%-uk voksolna szlovák pártra, ha a Híd nem indulna a választáson. 10%-uk választaná az MKDSZ-t, és – az MKP választóival megegyezően – 40 százalékuk nem tudta eldönteni, melyik pártot jelölné meg másodikként.

Grigorij Mesežnikov szerint a megyei választások esetében sok múlik azon, hogy hogyan viselkednének a szlovák pártok egy esetleges Híd–MKP együttműködés esetén. „Azt sem lehet teljes mértékben kizárni, hogy ilyen esetben az adott megyékben úgynevezett »nagy szlovák koalíció« jöjjön létre” – magyarázta az IVO társadalomkutató intézet igazgatója. Habár a jelenlegi parlamenti ellenzék elutasítja a megyei szintű együttműködést is a koalíciós pártokkal, a megyei struktúrák sok esetben hajlamosak a helyi érdekek mentén szövetkezni. Úgy véli, hogy az MKP és a Híd együttműködését elsősorban az úgynevezett „nagypolitika” befolyásolja. „A hosszú távú együttműködésre a legnagyobb hatással az lesz, hogy a Híd mennyire lesz sikeres a kormánykoalícióban, és ezt mennyire tudja eladni” – véli az elemző. (lpj, fm)