Ráég-e Gruevszki exminiszterelnök ügye a magyar kormányra?

Elismerte Szijjártó Péter külügyminiszter, hogy folyamatosan egyeztet macedón kollégájával a kétéves börtönbüntetése elől Magyarországra szöktetett Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök ügyében. Szijjártó Péter nyilvánvalóan „megnyugtatásképpen” mondta, amit mondott, arra utalva, hogy a magyar és a macedón kormány között nem okozott nagyon súlyos feszültséget a Gruevszkinek adott magyar menekültstátusz.

Politikai ügy

Az bizonyára nem jutott eszébe a magyar külügyminiszternek, hogy ezzel saját, sőt Orbán Viktor korábbi kijelentését hazudtolja meg. Eddig ugyanis azt hangsúlyozta minden kormányzati szereplő, az ügy részükről pusztán jogi tartalmú, ilyen formában közük sincs hozzá, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal az egyedüli illetékes az ügyben. („Kérdezzék a jogászokat” – Orbán Viktor is csak ennyit mondott, amikor egy nyilvános eseményen nekiszegezték a kérdést, mit gondol Gruevszkiről.) Csakhogy Szijjártó Péter a magyar kormány minisztereként nyilvánvalóan politikai szereplő, így „csak” politikai egyeztetéseket tud folytatni macedón partnerével.

Tervezett szöktetés

Nem ez az egyetlen eset, hogy Gruevszkivel kapcsolatban a kormányzati kommunikáció saját magát cáfolja meg utólag. A Népszava írta meg, hogy még november 12-én, vagyis aznap, amikor Gruevszki nyilvánosságra hozta a Facebookon, hogy Budapestre szökött és menedékjogért folyamodik, mert odahaza halálos fenyegetések érték, a külügyminisztérium központi kommunikációs ukázban utasított minden érintettet, hogy az üggyel kapcsolatban kérdésekre csak annyit lehet válaszolni, az illetőnek nincsenek róla információi. Csakhogy előbb maga az albán kormány közölte, Gruevszki egy napot az ország területén töltött, majd magyar diplomaták segítségével távozott Montenegró felé, majd a Deutsche Welle német rádió gyakorlatilag minden részletében rekonstruálta a volt kormányfő szökését, azt is kiderítve, hogy Gruevszkit Montenegróban és Szerbiában magyar diplomaták segítették és egy általuk kiállított dokumentummal tudott belépni Magyarországra. Ez pedig nyilvánvalóvá tette, Gruevszkit egyrészt egy nagyon kiterjedt, több országban párhuzamosan zajló akció részeként szöktették Magyarországra, amiben számos diplomatának és más kormányzati szereplőnek kellett aktívan közreműködnie, másrészt, hogy az egészről a legmagasabb kormányzati szinten döntöttek, hiszen nincs olyan diplomata, aki egy politikailag ennyire kényes ügyben saját szakállára cselekedne.

60 nap – 2 óra

Ezek után jött az ügy talán legkínosabb része, amikor a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának keddi ülésén Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója arról beszélt, Gruevszki menedékkérelmének elbírálása hosszadalmas folyamat lesz (a törvény 60 napot ad rá), majd két órával később a kormányhoz nagyon jól bekötött Magyar Idők már megírta, Gruevszki megkapta a politikai menedékjogot. Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos alelnöke szerint ez alapján valaki „egyértelműen hazudott az ügyben”, ezért jövő hét szerdára újra összehívta a bizottságot. Az biztos, hogy Végh Zsuzsanna közlése, majd az utána történtek arra utalnak, valahonnan súlyosan befolyásolták a hivatal munkatársait a gyors döntés érdekében.

Macedón cirkusz?

Mindez ráadásul utólag nyer értelmet, ugyanis a szokatlanul hamar meghozott verdikt még éppen megelőzte a macedón kormány kiadatási kérelmét. Így viszont a jog szerint a politikai menedékjog előrébb való a kiadatásnál, vagyis Gruevszki biztonságban érezheti magát, sőt szabadon mozoghat az országban, lévén, immár legálisan tartózkodik itt. Ez azonban több érdekes kérdést is felvet. Az olasz Osservatorio Balcani e Caucaso Transeuropa (OBCT) elemzőintézet az ügyben közölt cikke például számos érdekes információt említ azzal kapcsolatban, hogy a Zoran Zaev vezette macedón kormány esetleg szándékosan „félrenézett”, és hagyta megszökni Gruevszkit az országból. A cikk szerint például érthetetlen, hogy az elvileg 24 órás rendőri védelem/megfigyelés alatt álló politikus hogyan tudott csak úgy felszívódni. Ráadásul a Fokus macedón lap már egy augusztus 24-i cikkében arról írt – Gruevszki pártjának magas rangú tisztviselőire hivatkozva –, titkos alku köttetett a két kormányfő között: Gruevszki elmenekülhet a börtön elől, cserébe pártjának ellenzékben ülő képviselői közül kellő számban szavaznak majd együtt a kormányzó szociáldemokratákkal az ország uniós integráció szempontjából alapvető jelentőségű névváltoztatásra (Macedóniáról Észak-Macedóniára.)

A szavazás sikeresen megvolt, nyolc Gruevszki-párti képviselő megtette a várt szívességet a kormánynak, majd a volt miniszterelnök elmenekülhetett – innentől kezdve mindenki gondoljon, amit szeretne, de a macedón sajtóban is jelent már meg olyan véleménycikk, ami szerint az egész ügy valójában cirkusz. Az is furcsa, hogy a macedón hatóságok a nemzetközi elfogatóparanccsal és a kiadatási kérelemmel is elkéstek.

Kétoldalú kapcsolatok

Még az sem világos, milyen változást hozhat a magyar–macedón kapcsolatokba az ügy. Magyarország elvileg Szkopje uniós és NATO-integrációjának lelkes támogatója, Gruevszki esetében azonban arra hivatkoztak, ott az igazságszolgáltatás nem jogállami módon működik, márpedig egy ilyen fontos demokratikus intézmény működési zavara kizárja a támogatást. Ennek ellenére a magyar kormányközlemény hangsúlyozta, Budapesten továbbra is a „mindenkori macedón kormányt” tartják stratégiai partnernek. Macedón részről volt ugyan egy kezdeti kardcsörtetés, Dux László szkopjei magyar nagykövet bekéretésével a külügyminisztériumba, ezt azonban nem követték további konkrét lépések. Tény, a magyar kormányhoz köthető üzleti körök rendelkeznek gazdasági érdekeltségekkel Macedóniában. Vagyis a Zaev-kormánynak azért lenne lehetősége kellemetlenséget okozni Orbánéknak, ha igazán szeretne, de ennek egyelőre nincs jele.

Kizárják a Fideszt?

Elmaradtak a komolyabb nemzetközi reakciók is, az USA külügyminisztériuma a Népszava megkeresésére annyit közölt, „figyelemmel kísérik az eseményeket”, és szerintük Gruevszki ellen „transzparens és megfelelő módon” folyt az eljárás, így továbbra is azt szeretnék, hogy hazájában vonják felelősségre. Johannes Hahn, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa azt írta, „világos válaszokat vár Orbán Viktortól” az ügyben. Mindenki döntse el maga, ezek mennyire kemény, vagy éppen puha reakciók. A magyar ellenzék természetesen igyekezett minél jobban rárepülni a botrányra, Hadházy Ákos független képviselő például embercsempészésért tett feljelentést, a DK európai parlamenti képviselője pedig az Európai Néppárt frakcióvezetőjét, Manfred Webert kérdezte arról, ezek után vajon kizárják-e a Fideszt. Weber mindössze annyit üzent, „nem akarok további szakadást Európában…”