Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök április elsejei kinevezése óta csütörtökön tárgyalt először külön Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztossal. A kormányfő többek között az országon belüli magyar–szlovák viszony alakításának lehetőségeiről érdeklődött, de a Felvidék szó használata körül kirobbant botrányról is beszéltek.
Pozsonyi kötődésünket kívánja erősíteni Heger
Bukovszky lapunknak elmondta, a találkozót konstruktívnak értékeli. „Felvázoltam a kormányfőnek a készülő kisebbségi törvénnyel, a népszámlálással kapcsolatos és a kisebbségi nyelvi jelentésből adódó feladataimat” – számolt be a kormánybiztos. Heger aziránt is érdeklődött, milyen módot lát Bukovszky arra, hogy megerősödjön a magyar kisebbségnek Szlovákiához fűződő viszonya. „Azt kérdezte, milyen módot látok arra, hogy beváltsa ígéretét, mi szerint azt szeretné elérni, minden itt élő otthonának tekintse Szlovákiát” – idézte fel a találkozót Bukovszky.
Ahogy arról beszámoltunk, Heger a múlt héten Galántán a magyar parlament házelnökének, Kövér Lászlónak (Fidesz) a felvidéki magyarokról szóló kijelentéseire reagálva azt mondta, szerinte különbséget kell tenni a történelmi és a politikai párbeszéd között. „Tudjuk, hogy a politikai párbeszédben ez a kifejezés (Felvidék – szerk. megj.) nem helytálló, ezért egyetértek a külügyminiszer kijelentésével” – nyilatkozta a miniszterelnök Ivan Korčok (SaS-jelölt) külügyminiszter nyilatkozatára utalva. Korčok ugyanis élesen elítélte, hogy Kövér egy Somorján elmondott beszédében a Felvidék szót használta. „Ez itt nem Felvidék” – jelentette ki akkor a miniszter.
Bukovszky a csütörtöki találkozón közölte Hegerrel, sajnálatosnak tartja Korčok kijelentését. „Kövér ugyanis nem azt kérte, hogy a Felvidék kérjen bocsánatot a magyarok kitelepítéséért, hanem a felvidéki magyarokat ért atrocitásokról beszélt” – idézte a kormánybiztos a miniszterelnöknek mondott érveit. Hegerrel továbbá arról egyeztetett, szerinte az ilyen helyzetre a megoldást az biztosíthatná, ha a magyar és a szlovák parlament egyfajta megbékélési nyilatkozatot adna ki. „Ezt a kérdést szakmai síkra kell terelni. Adjuk át a teret a történészeknek” – tette hozzá Bukovszky a 20. században elkövetett emberjogi sérelmek feldolgozására utalva. „Heger nem zárkózott el ettől a felvetéstől” – tette hozzá. A kormánybiztos szerint a miniszterelnök keresi annak a módját, miként tudna a szlovákiai magyarok felé olyan lépést tenni, amely enyhítené a mostani viszonyt. Úgy látja, a kormányfő szándékai között jól tetten érhető, hogy meg akarja erősíteni a szlovákiai magyaroknak az országhoz fűződő viszonyát. „Tényleg azt szeretné, ha a szlovákiai magyarok is hazájuknak éreznék Szlovákiát” – magyarázta Bukovszky.
A kormánybiztos arról is beszélt, jelenleg zajlik a kisebbségi törvény szövegezése, szeptember végére elkészülhet az első változat. „A kormány törvényalkotási terve szerint 2022 májusának végéig kell benyújtanom a törvénytervezetet a kabinet elé” – mondta Bukovszky. A jogszabálytervezet ez után kerülhet a parlament elé.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.