Pozsonyban tárgyalt a szlovák és a cseh védelmi miniszter

A találkozó után közös sajtótájékoztatót tartott a két miniszter. Naď dicsérte a két ország közti szoros együttműködést, amely az utóbbi hetekben többféleképpen is megmutatkozott.

Katonai erősítés

A szlovák tárcavezető elsősorban a NATO úgynevezett megerősített előretolt jelenlétét (eFP) emelte ki, amelynek keretében egy nemzetközi harcegység érkezik Szlovákiába. Az eFP-t a szövetségesek eredetileg a Krím-félsziget annektálása idején hozták létre, és Lengyelországban, Litvániában, Lettországban valamint Észtországban állomásozott. Most viszont úgy döntöttek, hogy a csapatokat kiterjesztik a szövetség teljes keleti szárnyára, így Szlovákiára is. Az eFP keretén belül mintegy 600 cseh katona érkezik Szlovákiába.

„Hálásak vagyunk. Ez nemcsak a jó kapcsolatok egyértelmű jele, hanem a felelősségteljes szövetségi viszonyoknak is”

– jelentette ki a szlovák védelmi miniszter.

Jana Černochová ezzel kapcsolatban kijelentette, a cseh katonák megtiszteltetésnek tekintik, hogy a részt vethetnek a nemzetközi harccsoportban, amely Szlovákia területén állomásozik majd.

Együttműködés

Naď továbbá kiemelte a humanitárius segítséget is, amelyet Csehország biztosított a menekültválság kezelésére. Elsősorban a cseh katonák és rendőrök jelenlétét hangsúlyozta, akik segítettek a háború elől menekülők regisztrálásában és elszállásolásában.

A szlovák védelmi miniszter emellett megjegyezte, szükségesnek tartja a szlovák hadiipar fejlesztését, és ebben megfelelő partner lehet Csehország.

„Megegyeztünk abban, hogy megosztjuk egymással az állami cégek, részvénytársaságok, és minden egyéb olyan cég listáját, amely fegyverbeszerezésekkel foglalkozik”

– tette hozzá Černochová.

Naď szerint a szlovák kormánynak van mit behoznia a hadsereg fejlesztése téren, hiszen az utóbbi évtizedben szinte semmiféle előrelépés nem történt. Úgy gondolja, meg kell erősíteni a szárazföldi csapatokat, és a hadsereg létszámát is növelni kell.

„A valóság az, hogy 1993-ban még 40 ezer katonánk volt, 2022-re viszont ez a szám 14 ezerre esett vissza. Meddig tervezzük még csökkenteni a létszámot arra hivatkozva, hogy békében élünk és nem fenyeget minket háború? Természetesen fenyeget. Ezt most már látjuk”

– közölte a miniszter.

Békemisszió

A felek egyelőre óvatosan fogalmaztak arról a békemisszióról, amelyet a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki javasolt. A lengyel kormányfő azt szeretné, ha a NATO szervezné még az Ukrajna területére küldött békemissziót, amelyet akár fegyveres erőkkel is védenének.

Naď jelenleg nem tudja elképzelni, milyen formában lehetne végrehajtani az említett küldetést.

„Ha az asztalon lesz a konkrét javaslat, akkor majd többet tudok mondani”

– jegyezte meg a szlovák tárcavezető, hozzátéve, jelenleg az a legfontosabb, hogy semmiképpen sem szolgáltassanak okot Oroszországnak egy szövetséges állam megtámadására.

Černochová hangsúlyozta, a nemzetközi jog jelenleg csak azt tenné lehetővé, hogy az ENSZ biztonsági tanácsa küldjön békekülönítményt, ám az oroszok vétójoga miatt valószínűleg más megoldást kell találni.

„Hajlandók vagyunk erről tárgyalni”

– mondta a cseh miniszter.

Újságírói kérdésre Naď elmondta, az S-300-as légvédelmi rakéták ügyében nem változott az álláspontja. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a szlovák kormány hajlandó átadni az említett légvédelmi fegyvert Ukrajnának, de csakis akkor, ha találnak helyette egy megfelelő rendszert, amellyel védhető lesz a hazai légtér.

A védelmi miniszter szerint keresik a megoldást, de konkrétumokkal továbbra sem tud szolgálni.