Politikus csak magánügyben válaszolhat

„Európai gyakorlat, hogy a politikusnak számolnia kell azzal, hogy jogai a sajtóval szemben korlátozottabbak, mint a magánszemélyeknek” – magyarázta a helyzetet a kulturális miniszter. Hozzátette, az elmúlt két év során bebizonyosodott, hogy az előző kormány politikusai saját igényeik szerint alkották meg ezt a törvényt, a válaszadás jogával is több esetben éltek.
Ha egy írás konkrét jogi személy jó hírnevét veszélyezteti, szintén élni lehet a válaszadás, vagy a helyreigazítás jogával. Az új módosító javaslat értelmében viszont a sajtóorgánumok leközölhetik a helyreigazítást és a választ egy erre elkülönített helyen is, ami nem feltétlenül azonos a téves információt tartalmazó cikk megjelenésének helyével. A törvényből eltűnnek a bírságok is, így a kiadó, amelyik nem közli a helyreigazítást vagy a választ, nem kötelezhető jóvátétel kifizetésére (ezt a jelenleg érvényes törvény 50-150 ezer koronára határozta meg). A helyreigazítás és a válaszadás jogával egyébként egyazon esetben nem lehet majd élni.
Az internetes sajtót sem az eredeti törvény, sem a módosítás nem érinti. „Ez egy kis léptékű módosítás, amely csupán a hiányosságokat orvosolja. Az internetes médiák jogi helyzete az európai jogrendszerekben még nem alakult ki, egyelőre nem lenne célszerű ezzel bonyolítani a helyzetet” – véli Krajcer. A publicisztikai műfajokkal kapcsolatban elmondta, a véleménynyilvánításra nem vonatkozik a válaszadás joga, a glosszákban, kommentárokban közölt valótlan állításokra viszont igen.
A minisztérium a módosítás előkészítésénél kikérte többek között a Szlovák Újságírók Szindikátusának, és a Szlovák Lapkiadók Szövetségének véleményét is. Az együttműködő szervezetek nagyrészt elégedettek a tegnap bemutatott tervezettel. „Teljesíti a jelenlegi európai elvárásokat” – véli Pavol Múdry, a Nemzetközi Újságíró Szövetség igazgatótanácsának elnöke. Múdry a válaszadási jog teljes eltörlését nem tartaná helyesnek, ez ugyanis Európa legtöbb országában létezik. (vps, SITA)