PISA: diákjaink átlagon alul teljesítenek

A PISA-felmérés a szövegértésből, a természettudományból és a matematikából mért teljesítmény mellett a legutóbbi, 2015-ös felmérés során az informatikai kompetenciákat és a problémamegoldási készségeket is mérte. Az OECD- tagországokban készített felmérés átlagát 500 pontban standardizálták. A hazai 15 éves diákok a tesztelés problémamegoldásra vonatkozó részében 463 pontot értek el, s ezzel átlagon alul teljesítettek, és a többi tagországhoz viszonyítva jóval gyengébb eredményt értek el. A hazai 15 évesekhez hasonló eredményeket az izraeli (459), a görög (444) és a chilei (450) kortársaik produkáltak. Gyengébben viszont már csak a mexikói (426) és a török (411) 15 évesek szerepeltek.

A csehek előttünk
Átlagon alul teljesítettek a magyarországi diákok is, ők 472 pontot értek el. Ugyanakkor a csehek 499 ponttal az OECD-tagországok átlagos teljesítményét hozták. Az élmezőnybe a kelet-ázsiai és az angolszász országok kerültek, jól teljesítettek a finnek és az utóbbi években feltörő észtek is.

A problémamegoldási készségek tesztelése során arra voltak kíváncsiak, hogy a 15 éves diákok hogyan és milyen színvonalon képesek csapatban dolgozni egy probléma megoldásán. Ebbe a felmérésbe, amely elektronikusan zajlott, és fiktív csapatmunkán alapult, Szlovákia először kapcsolódott be.

A diákoknak a csapatban meg kellett osztaniuk a feladatokat, azok megoldására stratégiákat és megoldási javaslatokat kellett kidolgozniuk, végül meg kellett oldaniuk a problémát. Válaszaik alapján négy tudásszintbe sorolták be őket.

Négy kategória
Az elsőbe azok kerültek, akik csak kevésbé igényes feladatokat képesek megoldani, s a problémamegoldáskor csapattársaikra hagyatkoznak. A második csoportba azokat sorolták, akik képesek a közepesen igényes feladatok megoldására, és tudnak csapatban dolgozni. A harmadik csoport diákjai képesek a komplex problémamegoldásra és a komplex csapatmunkára is. Az utolsó csoportba azok kerültek, akik sikeresen megbirkóztak a legbonyolultabb problémákkal, melyek megoldásához magas szintű együttműködés szükséges.
Az első csoportba az alapiskolák és az érettségi nélküli szakmunkásképzők diákjai, míg a negyedik csoportba a gimnazisták kerültek. A hazai diákok 9,5%-át sorolták az első csoportba, míg az OECD-átlag 5,7%. A negyedik csoportba a hazai diákok 2,6%-a került, az OECD- tagországok átlaga 7,9%. A tesztből az is kiderül, hogy a tesztelésben részt vevő országok mindegyikében a fiúk részesítik előnyben a csapatmunkát.

A háttér meghatározó
A teszteredmények okait kutatva 19 tényezőt vizsgáltak, az eredményekből kitűnik, hogy a diákok szociális helyzete, családi háttere jelentősen rányomta bélyegét a teljesítményükre. A hagyományos tesztek – szövegértés, természettudományi és matematikakompetenciák – eredményét 25%-ban, míg a problémamegoldásra vonatkozó felmérés eredményét 20%-ban befolyásolja a diákok családi háttere.
A felmérésben 52 ország 123 412 diákja vett részt, a problémamegoldásra vonatkozó tesztelésben Szlovákiából 1856 diákot teszteltek.