Parndorfban szép a tél?

Na jó, nem is kell Bécsig elmennünk, ha egy olyan helyet keresünk, ahol a tél is szép. Jut eszembe Bécsről is biztosan van valami szép dal! Szép város Kolozsvár, majd ott lakunk a Szamosnál... Ez sem az! Bécsi vér... hogy van tovább? Londonban sej, van számos utca... hát ez nem igaz, mindig más jut eszembe! Talán a hirtelen ránk szakadt hó és hideg vette el az eszemet, vagy a Mehrwertsteuer miatti idegességroham miatt bonvivánkodom itt?

Na de kezdjük az elején! Szóval az ausztriai Pandorfban szép a tél, és nem a síterepek miatt, hanem korunk nagy őrülete a fogyasztói társadalom össznépi szórakozása, a vásárlás öröme hozza itt össze a vevőt és az eladót. Építettek ide a magyar-osztrák-szlovák határ közelébe élelmes vállalkozók egy épület együttest, ami tulajdonképpen egy nagy tér, körben színes házakkal, a közepén parkolóval. Az osztrák üzletemberek talán még a rendszerváltás előtti Gorenje és műszaki cikk inváziót szerették volna újra felidézni, de ezúttal nem hűtőládákat, Tv-ket, videókat és Hi-Fi tornyokat árulnak, hanem ruházati cikkeket. A mesebeli, színes kis házacskákat kiadták a ruházati versenyben részt vevő világcégeknek. Most télidőn, a karácsonyi bevásárlóőrület elmúltával leárazzák a maradék árukészletet, és nagy kedvezménnyel árulják, így a vásárlók áradata nem csökken, dacára annak, hogy már nemcsak a karácsony, de a vízkereszt is elmúlt. Én magam egyébként nem szívesen böngészek a ruhaüzletek polcain, de most elhatároztam, hogy kitartó leszek. A feleségem máskor is szívesen, örömmel és eredményesen járja a ruházati boltokat. (De nem költekezik nagyon! – ő kérte, hogy ezt ideírjam!) Most azonban a kedve már a reggeli induláskor elment, mivel csak fél 9-kor tudtunk elindulni Esztergomból – szerinte nem lesz időnk alaposan körülnézni. Gyorsan, kicsit több, mint két óra múlva odaértünk, igaz közben egyszer meg kellett állnunk Komáromnál egy traffipax miatt: 5000 Ft , ami szintén nem aranyozta be aznapi hangulatunkat. Oldalbordám a szerinte egysíkú kínálat és a túl magas árak miatt enyhe depresszióba esett, de azért becsülettel rótta az üzletek velem együtt.

Mivel a sógorokhoz mentünk, illő volt felhívnom a sógornőmet, aki ha nem is osztrák, de a közeli Szombathely szülötte, így ő jobban tudja, hol van ez a Parndorf. Ő biztos tudja, hogy a Mehrwertsteuerrel mi a teendő, mit érdemes venni, mert be kell vallanom, hogy mi utoljára azokban a legendás ‘80-as években voltunk Ausztriában vásárolni. Végül is az asszonyok egymás között beszélték meg a dolgot, mint kiderült legalább 75 Eurót (kb.: 20 000 Ft) kell költenünk ahhoz, hogy viszszaigényelhessük az osztrák forgalmi adót, a számlát a határon lepecsételik az osztrák fináncok és aztán az otthoni Ibusz irodákban számolják a markunkba a pénzt.

Végül is sok mindent vettünk, főleg nekem: ingeket, télikabátot, de néhány nyári sportnadrágot is, meg teniszcipőt. Azzal a 10-20 szavas német szókincsemmel elég jól elboldogultam, de mikor nagyobb magyarázkodásba fogtam volna kiderült, hogy az eladó magyar. ĺgy volt ez délelőtt a kávéházban is, ahol egy echte lazacos New York bagelt ettünk, és estefelé a büfésnél dettó.

A határ felé autózva nézegettem a számlákat, bőven meg van az öszszeg, igaz nem minden számlát találtam meg, de sebaj, megkeresem az osztrák embert a pecsétjével, és már indulok is haza az Ibusz iroda felé! A határon átjutva megkérdeztem, hol pecsételnek. Mutatták az irodát, de az osztrák egyenruhás csak fitymálta a számláimat és egy kézmozdulattal elküldött. Hiába mentem a magyar vámoshoz, ő hozzá más kérdésekkel szoktak fordulni, és fogalma sincs arról, hogyan működik ez – mondta. Újra vissza egy másik osztrákhoz, akinek a szavaiból kisilabizáltam, hogy másmilyen nyomtatványt kellett volna hoznom. Erre aztán felhívtam a sógornőmet, aki sajnálkozott, hogy ezt elfelejtette mondani nekünk, tudniillik a boltban vagy a tax free shopokban kellett volna kérnünk ilyen nyomtatványt, amire tényleg vissza is adják a Mehrwersteuert. Majd szétrobbantam a dühtől, hiszen már előre számolgattam milyen jól fogok járni, ha az árakból ezt a bizonyos 20%-ot is leszámítom! Most mit csináljunk? Már délután öt óra van, a boltok lehet, hogy be is zártak. Az is lehet, hogy újra végig kellene járni őket, másik számlát kérni? Az autópályán sem lehet olyan egyszerűen visszafordulni! Nem, nem állok szóba többet a sógornőmmel, mert Parndorfban bárki megmondta volna, mit is kell csinálnunk ezzel az adó visszaigényléssel! Meglopva, tájékozatlan hülyeként, hazasomfordáltunk a 20%-os adó meg ott vigyorgott ránk a számláinkról!