Packáztak az édesanyával

Ismét bebizonyosodott: a gyakorlatban általában minden az irodakukacok kénye-kedvétől függ. „Megdöbbentem, szinte rosszul lettem a mondattól” – emlékezett vissza a történtekre Petrécs Ágnes, aki 2004. december 13-án hozta világra kislányát a ružinovi kórházban, s a múlt héten járt a pozsonyi városrész anyakönyvi hivatalában. „Azzal fogadtak, hogy gond van a névválasztással. Az illetékes hölgy azt mondta, a Gyöngyvér nem szerepel a listájukon, és ha akarom, odaadja a jegyzéket, hogy lássam, mi közül választhatok. Olyan sokkot kaptam, hogy döbbenetemben új név szaladt ki a számon: Emese. Amikor másoknak elmeséltem a dolgot, mindenki felháborodva mondta: nem létezik, hogy nem adhatok Gyöngyvér nevet a gyermekemnek! ĺgy szombaton, a keresztelőn a pap Gyöngyvér Virágnak keresztelte a lányomat” – magyarázta lapunknak az anyuka. Furcsa helyzet állt elő: a kórházban elfogadták a Gyöngyvért, az öszszes papírban ez szerepel, a keresztlevélen is feltüntették, viszont az anyakönyvi hivatalban az Emesét jegyezték be. Petrécs Ágnes a jövő héten megy a születési anyakönyvi kivonatért, s eltökélt szándéka: mégiscsak elolvassa a korábban ajánlott jegyzéket, valamint közli az alkalmazottal, hogy ragaszkodik a Gyöngyvér Virághoz.

„Félreértés történhetett. Amikor az anyuka itt járt, helyettesítettek, nem én intéztem az ügyét, és meggyőződésem szerint nincs semmilyen probléma” – mondta lapunknak Eva Sasková, a ružinovi anyakönyvi hivatal munkatársa. A törvény értelmében idegen eredetű utónevet is lehet adni a gyereknek, ám pejoratív jelentésű vagy becenevet, kicsinyített formát nem fogadhatnak el, és a nemnek megfelelő nevet kell választani. „Nem ismerhetünk minden idegen keresztnevet. Ha az anyuka hoz igazolást a magyar nagykövetségről, vagy valamilyen más elfogadható dokumentummal bizonyítani tudja, hogy létező női névről van szó, gond nélkül bejegyezzük” – tette hozzá Sasková.

„A nagykövetséget azonnal ajánlották, de az anyakönyvvezető azt mondta, az igazolás ötezer koronába kerül” – reagált Petrécs Ágnes. Elismerte: a Gyöngyvér ritka név, ám neki tetszik. „Régi, magyar családból, Komáromból származom. Van egy 14 éves kislányom, ő Orsolya, és eredetileg arra is gondoltunk, hogy a testvére Enikő vagy Emese lehetne. Végül a Gyöngyvér Virág mellett döntöttünk, és én már most is így becézgetem. Ha az anyakönyvi kivonatban valami oknál fogva nem írják át az Emesét, nekünk mindörökre Gyöngyvér Virág marad” – tette hozzá. (sz. a.)

NEVES TUDNIVALÓK

A Virág és az Emese – Ladó János és Bíró Ágnes Magyar utónévkönyve szerint – régi magyar női név. Az előbbit a Flóra magyarítására újították fel, gyakori névről van szó. Az utóbbi is gyakran fordul elő, jelentése: anyácska, szoptató.

A Gyöngyvér kevésbé elterjedt, Arany János alkotta (Buda halála) a régi magyar Gyöngy névből. Szerepel a naptárban, a költő magyarázata szerint jelentése: gyöngytestvér. Napja: január 3., május 26., október 23.; Gyöngyinek vagy Gyöngyikének szokták becézni. (ú)