Összesen 2287 menekült jöhet

Az Európai Bizottság (EB) szerdán bemutatta a menekültkvótákról szóló legfrissebb javaslatát. Összesen 120 ezer menedékkérőt kellene befogadniuk a tagállamoknak (a tételes lista a táblázatban), ám ez nem minden: a korábban már elutasított 40 ezres menekültkvótát is elővették, így összesen 160 ezer menedékkérő elosztásáról fognak dönteni a napokban. Eddig két nagy kvótaötletet vetett fel a bizottság – még májusban. Mindkettő 20 ezres volt, ám más-más forrásból. Az egyik javaslat szerint a túlzsúfolt görög és olasz menekülttáborokból vállaltak volna át a tagállamok migránsokat, a másik tervezet szerint pedig 20 ezer menekültet telepítettek volna át unión kívüli országokból (pl. Libanonból). Az uniós kormányok többsége mindkét kvótát elutasította, a leghangosabb kritikusok a közép-kelet-európai tagállamok – köztük a V4-es országok – voltak. Kötelező Júniusban olyan egyezség született, hogy a kötelező helyett önkéntes alapon vállalnak át menekülteket a tagállamok. A nyáron tovább fokozódó menekültválság hatására viszont visszatért a kötelező kvóták kérdése, amelyet a jelek szerint Berlin mindenáron át akar nyomni. A V4-es államok továbbra is tiltakoznak, ám elemzők szerint le lesznek szavazva. Az Európai Bizottság ugyanis olyan javaslatot terjesztett elő, amelynek elfogadásához nem konszenzusra, hanem minősített többségre lesz szükség. Ez a tagállamok kormányainak legalább 55%-át takarja úgy, hogy a javaslatot támogató országoknak az EU teljes népességének legalább 65%-át kell képviselniük. A 28 tagállam helyett viszont csak 25 fog szavazni, tudtuk meg a bizottság szlovákiai képviseletétől, ugyanis egy korábbi szerződéses kivétel miatt a dánok, a britek és az írek mentességet élveznek ebben a kérdésben. Ha pedig nem kell menekülteket befogadniuk, nem is szavazhatnak.A tervezetre így legalább 14 kormánynak kell rábólintania. Ez az eddigi kalkulációk alapján meglesz, sőt, várhatóan a blokkoló kisebbség sem jön össze a V4-eknek. Legalább négy tagállam, amely az össznépesség 35%-át adhatja, vétózhat, ám a visegrádi országoknak összesen is csak 15%-nyi jön össze, és legfeljebb csak kisebb keleti tagállamok fognak mellettük állni. Nem mennek el? Szlovákiának a korábbi kvóták alapján 319 menekültet kellett volna átvenni az unión kívülről és 466-ot a görögöktől és az olaszoktól. Ehhez jönne még 1502 „újkvótás” menekült. A tervezet egyelőre nem tartalmaz dátumokat. Innentől csak az lesz a kérdés, mikor szavazzák meg a kvótákat – már jövő hétfőn voksoltatnák róla az uniós belügyminisztereket –, s hogy hogyan tartatnák be. Utóbbi kérdés főként az Európai Unión keresztül-kasul haladó migránstömeg láttán merül fel, sokan regisztráció nélkül léptek át több belső határt. A bizottság hazai képviselete szerint több javaslatot is tartalmaz a tervezet, amely megakadályozná a szabad mozgást. Ha egy menekült elhagyja a „kvótásállamát”, akkor automatikusan visszakerülne abba az uniós országba, ahonnan hozták. A hatályos uniós szabályozás alapján ugyanakkor a menekültek érvényes döntés és vízum nélkül Magyarország területét sem hagyhatnák el, ám az ott regisztráltak többsége már régen Németországban van. Emellett a bizottság azt fogja javasolni a tagállamoknak, hogy a menekülteket kötelezzék arra, hogy bizonyos időközönként jelentkezzenek a helyi szerveknél. Elemzők szerint megoldás lehet az is, ha csak az adott országban kapnak munkavállalási engedélyt, ám ez aligha tartaná őket a szegényebb tagállamokban, ahol – mivel nem beszélik a helyi nyelvet és magas a munkanélküliség – várhatóan csak nagyon kevesen kapnának állást. Felmerült az egységes segélyezés ötlete is, ám az elemzők szerint aligha kivitelezhető: ha egységesen ugyanannyi támogatást kapnának a menekültek, akkor az eltérő életszínvonal miatt ez komoly gondokat okozhatna. Ugyanaz az összeg Németországban kevés lehetne, míg pl. a szegényebb tagállamokban akár a minimálbért vagy az átlagbért is meghaladhatná, ami újabb elégedetlenséghez vezetne a helyi lakosság körében.