Össze kell húzniuk a nadrágszíjat az önkormányzatoknak is

A városi és falusi önkormányzatokat elsősorban a személyi jövedelemadóból származó bevételek kiesése érinti érzékenyen. Mivel nő a munkanélküliség és a bérek sem az előre jelzett ütemben emelkednek, sőt sok esetben stagnálnak vagy akár csökkennek is, az állam kevesebb jövedelemadóval számolhat a tavaly tervezettnél.
A 2005-ben indult közigazgatási pénzügyireformaszemélyi jövedelemadóra építette az önkormányzatok finanszírozását, s ez rendkívül kedvező volt az önkormányzatok számára. Bevételeik évről évre növekedtek, sőt általában meg is haladták a tervezett szintet. Az évente befolyó személyi jövedelemadó 70,3 százaléka a települési, 23,5 százaléka pedig a megyei önkormányzatokhozkerül, a fennmaradó 6,2 százalék az állami költségvetés részét képezi. Az állam nem siet az önkormányzatok megsegítésével. „Nehéz helyzetben vagyunk, de a városok és a falvak profitáltak a nagy gazdasági növekedésből, az adóbevételek emelkedéséből is, most el kell viselniük, hogy a válság következtében ezek a bevételek csökkenni fognak” – jelentette ki Peter Kažimír, a pénzügyminisztérium államtitkára az önkormányzatok képviselőivel folytatott múlt heti egyeztetés után. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása szerint azonban mindenképpen szükségük lesz az állami segítségre. „A községek a bevételkiesést leginkább az üzemeltetési költségekre fordítható összegek csökkentésében érzik, de sok helyen a beruházásokat is vissza kell fogni” – jelentette ki Jozef Turčány, a társulás alelnöke. (lpj)
 További részletek az Új Szó hétfői nyomtatott kiadásában.