Orbánék eltakarítanák a jogvédőket

Németh Szilárd szerint „a Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött”, eltakarításuknak pedig most jött el a nemzetközi lehetősége. A szervezetek azért szúrják a Fidesz szemét, mert a kormányzati álláspontot támadják bizonyos kérdésekben. Németh az ATV-nek meg is nevezte az „eltakarítani” kívánt szervezeteket. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetre, a Transparency Internationalra és a Magyar Helsinki Bizottságra gondolt. Úgy véli, a három szervezet befolyásolni akarja az ország politikáját úgy, hogy nem kell részt venniük a választásokon. „Ezek a szervezetek létrehoztak egy párhuzamos világot, ahol tudósaik és jelentéseik is ott vannak, és ezt egy milliárdos finanszírozza” – utalt Soros György támogatására. Soros szervezete, a Nyílt Társadalom Alapítvány egyébként jelenleg több mint 60 magyar civilszervezetet támogat. Nem ez az első eset, hogy a magyar kormány élesen támadja a civilszervezeteket. 2014-től kezdve Orbán személyes utasítására 62 civilszervezetet vizsgált a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. A vége azonban az lett, hogy egyetlen civilszervezetet sem marasztaltak el, viszont legalább egy esetben a bíróság is kimondta, hogy az eljárás indokolatlan és törvénytelen volt. A támadásnak azonban ezzel nem volt vége: maga Németh Szilárd tavaly ősszel kijelentette, összegyűjtené a „Soros-hálózattal” együttműködő szervezetek nevét, hogy a titkosszolgálatok világítsák át őket.  A Fidesz alelnökének keddi nyilatkozata néhány órával a brit Guardian egy cikkének megjelenése után hangzott el. A cikkben több magyar – részben a Soros-alapítvány által támogatott – civil nyilatkozott abbeli aggályairól, hogy Donald Trump győzelmével elhárult az akadály az elől, hogy az Orbán-kormányzat leszámoljon velük. Mutasd a zsebed! A magyar kormány első lépése a civil szféra elleni fellépésben valószínűleg a 2011-es, civilszervezetekről szóló törvény módosítása lesz. A javaslat már április előtt a parlament elé kerülhet – írja az Index.hu – s egyebek mellett szerepel benne, hogy a civilszervezetek vezetőinek kötelezően vagyonnyilatkozatot kellene tenniük – mégpedig azért, mert hivatásszerűen foglalkoznak a közvélemény befolyásolásával. A Guardian erről azt írja, a „megfélemlítés” része lehet az intézkedés, ám azt nem pontosítja, miért. Az érintett szervezetek vezetői a sajtónak úgy nyilatkoztak, attól tartanak, hogy a vagyonnyilatkozatban szereplő információkat a kormányzati sajtó a lejáratásukra használná fel. Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője lapunknak hasonló kételyeket fogalmazott meg, ám hozzátette, egyelőre nem ismert az ezzel kapcsolatos jogszabálytervezet. „Amennyiben a vagyonnyilatkozatok valódiságának ellenőrzését a kormányzat felügyelete alá tartozó hatóságok kezébe teszik, akkor megnövekedhet a kormányzattal szemben kritikus civilszervezetekre nehezedő nyomás. El tudom képzelni, hogy a vagyonnyilatkozatok adásának örve alatt a kormányzat pluszjogokhoz igyekszik juttatni a hatóságokat, erre legalábbis meglesz a kísértés. De ha ez nem is így lesz, a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságra kerülése után a kormányzathoz közel álló médiának lesz lehetősége utánamenni alaposabban a kormányzattal szemben kritikus civilek vezetői egyes anyagi ügyeinek. Izgalmas kérdés, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a vezetők hozzátartozóira is kiterjed-e majd, és ha igen, az nyilvános lesz-e” – mondta az elemző. Orosz vagy izraeli? A kormányzati kommunikáció hosszú távon úgy próbálja beállítani a Soros-támogatta civileket mint nemzetbiztonsági kockázatot, külföldről fizetett ügynököket. Ez a trend már kipróbált dolog – írja az Index –, hiszen amivel Orbán egy ideje próbálkozik, az Oroszországban már működik. Oroszországban minden olyan szervezetet, amely külföldről kap támogatást, hivatalosan is külföldi ügynöknek titulálnak. A módszer végtelenül egyszerű és roppant hatásos: ha például a demokratikus jogokat vagy emberi jogokat védelmező civilszervezet kritizálja a kormányt, amiért az antidemokratikus lépéseket tesz, esetleg korrupt, akkor a kormány visszavághat azzal, hogy a bíráló nem is független, hanem egy külföldi ügynök, egy ellenség. Ezzel nemcsak hitelteleníteni tudja az adott szervezetet, hanem semlegesíteni a kritikákat. Az Átlátszó szerint ugyanakkor az izraeli civilszervezet-szabályozás lehet a minta, melyet tavaly nyáron szavaztak meg. Ennek értelmében a bevételeik legalább felét külföldi támogatásból szerző civilszervezeteknek minden egyes kiadványukon részletesen be kell számolniuk a szponzorokról, a kormánnyal és a hadsereggel pedig innentől kezdve csak különleges engedéllyel léphetnek kapcsolatba. A törvényjavaslat eredeti változatában még egy olyan pont is szerepelt, ami szerint az érintett civilszervezetek képviselőinek megkülönböztető jelvényt kellett volna viselniük. A törvényt felvezető politikai kampányban Benjamin Netanjahu Arthur J. Finkelstein tanácsaira támaszkodott, aki korábban Orbánnak is adott tanácsokat. Nagy Attila Tibor szerint az Orbán-kormánytól nem állna messze az orosz példa, ráadásul a Jobbik is már évekkel ezelőtt követelte az „orosz út” követését. „A politikai mezőben politizáló civilszervezetekkel szembeni jogi szabályozásnak ugyanakkor vannak korlátai: az uniós jog és a magyar Alaptörvény egyaránt védi a gyülekezés szabadságát, és ebbe beletartozik a szervezetek szabad tevékenysége is. Ettől persze a kormány még belemehet egyes civilszervezetekkel szembeni keményebb csatába” – mondta lapunknak az elemző. Ellenségkeresés Az továbbra is kérdés marad, hogy a külpolitikai környeztet kedvezőnek látja-e majd az Orbán-kormány egyes civil szervezetekkel szembeni keményebb fellépésre tett kísérletét. „Németh Szilárd nem kertelt: bíznak a Trump-féle széljárásban, vagyis abban, hogy az új amerikai elnök adminisztrációja tűrni fogja az Orbán-kormány belpolitikai fellépéseit és nem kéri majd számon a demokratikus normákat” – figyelmeztetett az elemző. Hozzátette: az intézkedés és maga a civilekkel folytatott harc beleillik a Fidesz hatalomgyakorlási sormintájába. „A Fidesz az állam és a kormány hatalmának megerősítésében hisz. Mivel politikai ellenfelet lát a Soros által támogatott civilszervezetekben, akként is kezeli őket. Ez hatalmi logika, miszerint vigyázni kell, hogy ezek a civilszervezetek nehogy az ellenzék megerősödéséhez járuljanak hozzá akár azáltal is, hogy a civilek a baloldali, liberális és zöld ellenzék szellemi utánpótlásai. E logika mentén pedig érdemes fellépni hatalmi-jogszabályi úton velük szemben, a lojális kormánypárti egyesületeket ellenben támogatni kell” – véli Nagy Attila Tibor. Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője a Magyar Nemzetnek hasonlóképpen nyilatkozott. A civilszervezetekkel kapcsolatos tervek azt mutatják, hogy a kormány újabb ellenséget próbál teremteni, akit le kell majd győzni. Szerinte a politikai bosszú is szerepet játszik a civilek elleni fellépésben, hiszen ezek a szervezetek gyakran bírálták a kormányt jogsértés vagy korrupció miatt. Kiss Ambrus arra számít, a vagyonnyilatkozati kötelezettség azokra a civilszervezetekre vonatkozik majd, amelyek közpénzt is kapnak. A nyilatkozatok azonban nem biztos, hogy nyilvánosak lesznek, a kormányközeli szervezetek ugyanis sokkal több pénzt kapnak, ez pedig kellemetlen téma lehet a kabinetnek. Mi jöhet a civilek után? Nagy Attila Tibor szerint egyébként a Fidesz nagyjából kiépítette a maga hatalmi struktúráját, alkotmányjogi rendszerét. Az élet majdnem minden területét (az alkotmánybíráskodástól kezdve a kórházak állami felügyeletéig) érintette kisebb-nagyobb mértékben a Fidesz hatalmi logikája. Új, meghódítandó állomás a közösségi média kormányzati szabályozása lehet, hiszen a Facebook bebizonyította a Trump-kampányban, a fősodratú médiafölény ellenében is lehetséges választást nyerni. „A fideszes médiafölény ellenére a közösségi médiák alkalmasak már most arra, hogy felépítsenek és népszerűsítsenek egy ellenzéki politikust, vagy pártot – ehhez viszont alkalmas politikusi egyéniségek is kellenének. Ezekből hiánycikk van ma a magyar ellenzéki oldalon” – mondta lapunknak az elemző. (fm)