Orbán a Híd-szavazók körében is nyerő

Bár a magyarországi politikai történések nagy hatással vannak a szlovákiai magyarság életére is, a felvidéki magyarok nem mutatnak túlzott érdeklődést az iránt, mi történik Budapesten. A Focus ügynökség az Új Szó és a Vasárnap számára készített átfogó, 722 fős szeptemberi reprezentatív felmérésének eredményei szerint a válaszadók mindössze 37 százaléka nyilatkozta, hogy érdekli a magyarországi politika.
 
Különösen a 18–24 évesek és a diákok csoportjában nagy az érdektelenség: egyformán 84 százalékuk nem érdeklődik az anyaországi politika iránt. Az érdeklődés a magasabb végzettséggel emelkedik: míg az alapiskolát végzettek csupán negyedét, addig a diplomával rendelkezők 58 százalékát érdekli a magyarországi politikai helyzet.
 
Orbán Viktor kormányának alapvetően pozitív a megítélése a szlovákiai magyarok körében, a válaszadók 49 százaléka viszonyul hozzá nagyon pozitívan vagy inkább pozitívan. A negatívan viszonyulók aránya 30 százalék, viszont egy nagy, 20 százalékos csoport nem tud véleményt mondani a jelenlegi magyar kormányról.

 Arra a kérdésre, hogyan értékelik Orbánéknak a szlovákiai magyarokért végzett munkáját, nagyon hasonló válaszok születtek, mint a magyar kormány munkájának általános értékelésénél. Az arányok ugyanakkor kicsit negatív irányba csúsztak. 33 százalék a magyar kormány felvidéki magyarokért végzett munkáját negatívan értékeli, 46 százalék pozitívan, 21 százalék pedig nem tud válaszolni a kérdésre. Kifejezetten érdekes, hogy bár az Orbán-kormány rendszeresen negatívan nyilvánul meg a Híddal kapcsolatban, a Híd pedig az Orbán-kormánnyal kapcsolatban, míg az MKP a Fidesz stratégiai partnere, a választók körében ez egyáltalán nem hangsúlyos választóvonal: a két párt szimpatizánsai közel egyformán viszonyulnak a magyar kormányhoz – sőt, a Híd-szimpatizánsok néhol kicsit pozitívabban is. A Híd szimpatizánsainak 62 százaléka, míg az MKP-szavazók 57 százaléka szerint pozitív Orbánék tevékenysége, a szlovákiai magyarságért végzett munkával kapcsolatban pedig a hidasok 57, míg az MKP-szavazók 49 százaléka nyilatkozott pozitívan.
 
Megdőlt a hipotézis 
Martin Slosiarik, a felmérést végző Focus ügynökség vezetője szerint – mivel az eltérések a két szavazótábor véleménye között a statisztikai hibahatáron belül vannak – komolyabb következtetéseket nem szabad levonni abból, hogy a Híd választói pozitívabban viszonyulnak az Orbán-kormányhoz, mint az MKP választói. Arra azonban felhívja a figyelmet, hogy megdőlt az a hipotézis, hogy az MKP szavazói automatikusan pozitívan, a Híd szavazói pedig negatívan viszonyulnak a Fidesz tevékenységéhez. Ez a premissza szerinte alapjában véve sántított, s inkább abból indult ki, hogy az MKP kapcsolata a Fidesszel sokkal szorosabb, mint a Hídé – mindez azonban a politikai vezetés szintjén van így, nem a választókén.
 
Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője leszögezi: a felmérésből bebizonyosodott, hogy attól, hogy valaki MKP-szavazó, még nem biztos, hogy száz százalékig Fidesz-szimpatizáns, és az sem kijelenthető, hogy ha valaki a Hídra voksol, biztosan elutasítja Orbánékat. Figyelmeztet: azt nehéz megmondani, pontosan milyen okok állhatnak a jelenség mögött. Az MKP-sok elvárásai az Orbán-kormány felé az elemző szerint bizonyos ügyek mentén talán kicsit magasabbak lehetnek (például a kettős állampolgárság vagy a nem épülő Ipoly-hidak kapcsán), bizonyos szinten emiatt lehet valamilyen csalódottság is, ám ez ez ügyről ügyre változó. Emellett az MKP-szavazók körében is sok olyan dolog merülhet fel, mely visszatetszést vált ki a Fidesszel kapcsolatban – például a kormányközeli oligarchátus kiépülése Magyarországon, vagy az Orbán elleni folyamatos, komoly külföldi kritika.
 
A Híd-szimpatizánsok annak ellenére, hogy az Orbán-kormány nem tartja partnernek Bugár Béláékat, több ügy kapcsán szimpatizálhatnak az Orbán Viktorral azonosított kormánnyal, például nemzetközi megnyilatkozásai, a menekültválsággal kapcsolatos intézkedései, a külföldi befolyással kapcsolatos politikai ellenállása, vagy épp Brüsszel kritikája miatt – ezek olyan témák, melyek részben Szlovákiában is rezonálnak.
 

Hangácsi szerint ugyanakkor a felmérés eredményeiből nem lehet egyértelműen megállapítani az okokat, ehhez mélyebb, a kérdést több aspektusból vizsgáló kutatásra lenne szükség. Azt azonban a kutatás mindenképpen bizonyítja, hogy a szavazótáborok egyáltalán nem lezárt rendszerek.
 
Fej fej mellett 
A szlovákiai magyarok pártszimpátiája meglehetősen hasonlít a magyarországi felmérések eredményeire – a különbség Hangácsi szerint ott mutatkozik meg, hogy míg nálunk az MSZP a második legszimpatikusabb párt, Magyarországon már a Jobbik számít a másodiknak a biztos pártválasztók körében. A Focus felmérése szerint a Fideszt a válaszadók 29,9 százaléka tartja a legszimpatikusabbnak. Alaposan lemaradva került a második helyre az MSZP 10,1 százalékkal, a harmadik pedig a Jobbik 9,8 százalékkal. Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója 5,3 százalékkal a negyedik. Az LMP, az Együtt és a Momentum nem mond sokat a szlovákiai magyaroknak, őket összesen nevezte meg 5,3 százalék. Emellett a Kétfarkú Kutya párt tevékenységét is észrevették a felvidékiek, 1,8 százalék őket tartja a legszimpatikusabbnak. A megosztottság a magyar politikával kapcsolatban tehát hangsúlyos mindazok körében, akik figyelemmel kísérik a budapesti fejleményeket: közel azonos azok tábora, akik a Fideszt és azoké, akik az ellenzéki pártokat tartják a legszimpatikusabbnak. Hangácsi ugyanakkor kiemeli, hogy a válaszadók legnagyobb csoportja, 37,8 százaléka nem tud dönteni, vagy egyetlen pártot sem tart szimpatikusnak a nevezettek közül.
Társadalmi-demográfiai bontásban vizsgálva gyakorlatilag minden csoportban a Fidesz a legnépszerűbb – ez így van a Híd-szimpatizánsok és az MKP-szavazók körében is, ráadásul szinte százalékra pontosan azonosan – a hidasok 38, az MKP-sok 37 százaléka tartja őket a legszimpatikusabbnak. A Híd választótáborának 14 százaléka az MSZP-vel, 10 százalékuk a DK-val szimpatizál, 9 százalékuk szerint pedig a Jobbik a legszimpatikusabb magyar párt. Az MKP szavazói körében a baloldali pártok kevésbé közkedveltek – az MSZP 12, Gyurcsány Ferenc pártja pedig mindössze 5 százalékot szerzett – ám a Jobbik szimpatizánsai 12 százaléknyian vannak.
 
Kiaknázhatatlan potenciál 
Mindazonáltal a magyarországi pártok nem tudják majd kihasználni választói potenciáljukat a szlovákiai magyarok körében. Szlovákiában ugyanis a szlovák állampolgársági törvény miatt továbbra is nagyon kevés a kettős állampolgárok száma, akik regisztrálhatnának a 2018-as magyarországi parlamenti választásokra. A becslések szerint a külhoni magyarok listás szavazatai 2-3 mandátum sorsáról dönthetnek. A becslések szerint jövő tavaszra körülbelül 320 ezer határon túli, magyarországi lakcímmel rendelkező szavazó lesz a választási névjegyzékben, ám döntő többségük erdélyi és vajdasági, s csak töredékük szlovákiai magyar. A határon túli magyarok körében az eddigi választási eredmények szerint egyértelműen a Fidesz a legnépszerűbb magyarországi párt, 2014-ben az érvényes levélszavazatok 95 százalékát kapták meg.