Ők hárman pályáznak a kisebbségi alap élére

Az igazgató személye hét végére derülhet ki. Vladimír Marušin, Molnár Norbert és Marta Richterová pályázik a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatói posztjára. Az alap papíron ugyan már létezik, de reálisan az új igazgató feladata lesz, hogy a gyakorlatban kialakítsa és működőképessé tegye. A kulturális minisztérium által felállított héttagú bizottság tegnap nyilvánosan három jelöltet hallgatott meg. Az igazgatójelölteknek 20 percük volt arra, hogy bemutassák pályázatukat.

Az 58 éves, ruszin nemzetiségű Vladimír Marušin az eperjesi egyetem zene tanszékének oktatója. Állítása szerint 1983 óta a kultúra világában mozog, legtöbben a ruszin PUĽS néptáncegyüttesből ismerhetik, melynek előbb táncosa, később koreográfusa,majd vezetője volt. „A kisebbségi kultúrára szánt összeg nem kevés, ugyanakkor nem minden pénzt fordítanak a nemzetiségek támogatására, fejlesztésére”– jegyezte meg Marušin, utalva arra, hogy a hazai kultúrára és művészetre a folytonosság a jellemző. Az alap igazgatójaként a kisebbségek képviselőivel való folyamatos kommunikációt tartja a legfontosabbnak, azt, hogy konszenzusra törekedve az egyes kisebbségek valóban fejlődjenek. Marušin az alap és a nemzetiségek fejlesztésébe a tehetséges fiatalokat is bevonná.

Molnár Norbert több mint tíz éve lapunk munkatársa, pályafutását a Szlovák Rádió magyar adásában kezdte, tizenegy évig volt az Új Szó főszerkesztője, jelenleg a lap online kiadásának vezetője. Pályázatában az alap kialakításáról, beindításának technikai jellegű kérdéseiről és a pályázati rendszerről beszélt. A Kisebbségi Kulturális Alap függetlenségét, a pénzek transzparens elosztását tartja a legfontosabbak. Molnár szerint a pályázatokat elbíráló bizottságok névsorának, a pályázati feltételeknek és az elbírálásnak is nyilvánosnak kell lennie. „Fontosnak tartom, hogy a pályázatokat időben kiértékeljék, hogy az igénylők tudják, számolhatnak-e a támogatással, hogy világos legyen számukra, miért volt, illetve nem volt sikeres a pályázatuk. A bizottságoknak azt is meg kellene indokolniuk, miért kapnak az egyes projektek ilyen és ilyen összeget” – magyarázta Molnár Norbert, aki egyébként három fázisban pályáztatna, és azt is el tudja képzelni, hogy egy-egy projektet több alapból támogassanak, illetve más alapokkal, tárcákkal közös felhívásokat írjanak ki. Jelenleg a bizottságok nem indokolják meg döntéseiket, a tagoknak titoktartási kötelezettségük van.

Marta Richterová, a harmadik jelölt vállalkozó, gyermektáborokat szervez. Ő a függetlenségét és a kisebbségek megőrzését, fejlesztését emelte ki. Richterová megtartaná a jelenlegi pályázati rendszert, ugyanakkor nagyon fontosnak tartja, hogy az egyes bizottságok tagjait transzparens módon válasszák ki. „Szeretnék javítani az interkulturális párbeszéden, hogy az alap többet kommunikáljon az egyes kisebbségek képviselőivel, hogy a két fél közötti kapcsolat ne pusztán a pályázat benyújtására és annak elbírálására korlátozódjon” – magyarázta Richterová.

A bizottság titkos szavazással dönt a legalkalmasabb jelöltről. Marek Maďarič (Smer) kulturális miniszternek a hónap végéig kell kineveznie a bizottság által javasolt jelöltet. A vonatkozó törvény értelmében a bizottságnak 10 napon belül nyilvánosságra kell hoznia döntését. Zuzana Megová, a bizottság egyik tagja lapunknak elmondta, a győztes igazgatójelölt neve várhatóan a hét végére nyilvános lesz.

Villáminterjú Molnár Norberttel, a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatójelöltjével

Miért döntött úgy, hogy megpályázza az alap igazgatói posztját?

A törvény megszületése óta gondolkodtam, hogyan lehetne azt jól végrehajtani. Meggyőződésem, hogy az önálló Szlovák Köztársaság megalakulása óta a kisebbségi kultúrák életében nem történt nagyobb és jobb esemény, mint ennek az alapnak a létrehozása. Meggyőződésem, hogy ha a legelején jól beállítjuk a rendszert, akkor az alap problémamentesen működhet.

Mit értsünk a „jól beállított rendszeren”?

Az a legfontosabb, hogy a döntések transzparensek legyenek. Nonszensznek tartom, hogy a bizottsági tagokat titoktartásra kötelezik a döntéssel kapcsolatban. Szerintem egy pályázónak igenis joga van tudni, kik döntöttek a pályázatáról, hogyan döntöttek az egyes tagok, ajánlották, illetve nem ajánlották elfogadni a pályázatát, és hogyan pontozták a projekteket. Ha elnyerem a posztot, arra fogok törekedni, hogy ezek a döntések nyilvánosak legyenek, mindenki számára elérhetők legyenek, és a bizottsági tagok is felelősséget vállaljanak a döntéseikért.

A pénzosztással kapcsolatban fennáll a gyanú, hogy az egyes pályázók ismeretség révén kapnak támogatást. Ki lehet a kapcsolatrendszert szorítani a pénzosztásból?

Teljesen nem. Ebben a közegben mindenki mindenkit ismer. Nem beszélve arról, hogy a pályázatokat elbíráló szakbizottságokba két tagot az igazgató nevez ki, hármat pedig azok a szervezetek választanak be, amelyek pályáznak, és nyilván a saját köreikből jelölnek tagokat. Viszont teljesen egyértelművé lehet tenni a feltételeket, amelyek alapján a döntések születnek az adott évben. Egyértelművé lehet tenni a pályázati feltételeket, a programokat, amelyeknek az egyes pályázatoknak meg kell felelniük.

Az alap létrehozása a Híd számára prioritás volt. Nyilván a pártnak nem mindegy, ki kerül az élére. Politikai jelölt?

Nem. Nem vagyok politikai jelölt. Magam döntöttem el, hogy jelentkezem a felhívásra. Lehet, hogy ez a Hídnak prioritás volt, de ennek az alapnak a létrehozása mindenkinek jó.

Nem titok, hogy baráti kapcsolatban áll Rigó Konráddal (Híd), a kulturális minisztérium államtitkárával. Egyeztetett vele a pályázatáról?

Nagyon sok emberrel ápolok baráti viszonyt. A pályázatomat nem egyeztettem Rigó Konráddal és nem csináltam titkot abból sem, hogy megpályázom az igazgatói posztot. (ie)