Nyitott Trencsén megye, hanyatló Beszterce

A TIS negyedik alakalommal értékelte, mennyire átlátható a megyei önkormányzatok működése. „Bár sok embert lehet, hogy nem érdekelnek ezek az információk, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a megyék összesen 1,5 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodnak, s jelentős kompetenciáik vannak az oktatásügyben, a közlekedésben, a kultúrában, az egészségügyben, ezért fontos figyelni, hogyan gazdálkodnak a közpénzekkel” – mondta tegnap Gabriel Šípoš, a TIS elnöke.

A felmérésben vizsgálják, milyen könnyen jutnak hozzá az állampolgárok a megyei információkhoz, milyen mértékben hozzák nyilvánosságra a pénzügyeket és a közbeszerzéseket. Górcső alá veszik emellett az összeférhetetlenséget, a megye vagyonának értékesítését, a személyzeti politikát, a médiapolitikát, az állami támogatások felhasználását, a szociális intézmények működtetését és a közlekedési politikát. A TIS felmérése egyébként a Nyitott Önkormányzat program része, amelyet a budapesti Open Society Institut, és az USA pozsonyi nagykövetsége finanszíroz.

A legutóbbi összegzéshez képest a legjelentősebb változás idén, hogy a korábban listavezető Besztercebánya megye az ötödikre esett vissza, míg a korábban számos hiányossággal bírált Trencsén megyéből listavezető lett. Pozitívum, hogy az információkhoz való szabad hozzáférésben országos szinten előrelépés történt, hiszen míg 2013-ban az önkormányzati ülésekről csak két megye közölt hang- vagy videófelvételt, addig idén – kisebb nagyobb kihagyásokkal – már az összes.

Baška is hibázott

Šípoš szerint összesítve elmondható, hogy a megyei önkormányzatok a megbízatási időszak végére ismét valamivel nyitottabbá váltak, az állampolgárok könnyebben ellenőrizhetik az önkormányzatok munkáját. „Ez az előrelépés viszont nagyrészt Trencsén megye kiemelkedő eredményének köszönhető, amely Jaroslav Baška (Smer) vezetése alatt számos, nagyobb átláthatóságot eredményező folyamatot indított be” – mondta Šípoš.

A Trencsén Megyei Önkormányzat például saját honlapján kezdett nyilvánosságra hozni olyan szerződéseket, tenderek kiértékelését, amelyeket korábban titokban tartott. Rendszeresen közlik a testületi ülésekről készült videófelvételeket, a megyei tulajdon bérbeadásáról szóló szerződéseket vagy a vagyonbevallásokat. Érdekesség, hogy a megyei költségvetés egy részének felhasználásáról maguk az állampolgárok dönthetnek azzal, hogy szavaznak, milyen projektekre vagy célokra költse a pénzt a megye.

Ráadásul a Trencsén Megyei Önkormányzat az egyetlen, amely alkalmazottjait kivétel nélkül nyilvános pályázatokon keresi. „A nyolc megye négyszáz alkalmazottjának viszont csak harmada szerezte meg állását pályázaton” – mondta Michal Piško, a TIS megyei önkormányzatok tevékenységét figyelő szakértője. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ahol nincs nyilvános pályázat egy megyei posztra, ott ismerősök vagy párttagok kapják meg az állást.

Mário Kajan, a TIS elemzője viszont emlékeztetett, az, hogy Trencsén megye az első helyre került, nem jelenti azt, hogy hibátlan. „A megyei képviselők például megszavazták, hogy a megyefőnök önszántából úgy módosíthatja a költségvetést, ahogy jónak látja, a változásokról csupán tájékoztatnia kell a testületet” – mondta Kajan.

Titkolódzó Kotleba

Míg a smeres Vladimír Maňka állt a Besztercebánya Megyei Hivatal élén, addig a megye a TIS felmérésében mindig listavezető volt, Kotleba hivatalba lépését követően viszont az ötödik helyre esett vissza. A megye már csak elvétve hozza nyilvánosságra az önkormányzati ülésekről szóló jegyzőkönyveket, a megyei lapot illetve a megye Facebook-profilját rendszeresen Kotleba népszerűsítésére, illetve ellenfeleinek lejáratására használják fel. Besztercebánya megyében ráadásul egyetlen egy új poszt betöltésére sem írtak ki pályázatot.

Az utolsó Kassa

S bár tény, hogy a ranglistán a Zdenko Trebuľa (Smer) vezette Kassa megye került az utolsó helyre, a TIS figyelmeztetett, hogy a visszaesés csupán két százalékpontos, tehát nem beszélhetünk radikálisan rossz eredményről. „Néhány megye jobb eredményeket ért el, új intézkedéseket fogadott el, Kassa megye lehet, nem fogadott el semmi újat, vagy egy-két mutatója enyhén romlott, minek eredménye az utolsó hely” – pontosított Piško.

Másrészt kifogásolta, hogy a Kassa Megyei Önkormányzatnál a közvetlen, tehát verseny nélkül zajló megrendelések az összes megrendelés 79 százalékát teszik ki, ami a megyék közül a legmagasabb arány. Nehezményezte, hogy nem hozzák nyilvánosságra, ki kapta a megyefőnök dotációit, nem tudni, mire költötték az erre a célra minden évben rendelkezésre álló 150 ezer eurót.