Nyelvhasználati kérdésekről is szó volt az ügyvédek találkozóján

Miért eltérő a munkaügyi perek vonatkozásában a két ország mechanizmusa, illetve milyen változások várhatók Magyarországon az új munkatörvénykönyv kapcsán.

A Budapesten és Pozsonyban korábban megvalósult, úgynevezett centralizált találkozó után ezúttal lokális jellegűt szerveztek, állandósítva ezzel a térségben működő ügyvédek többé-kevésbé rendszeresnek mondható összejöveteleit. „Már a korábbi budapesti találkozón részt vett a Szlovák Ügyvédi Kamara vezetősége, amely a mostani találkozót kezdeményezte. A kezdeti elgondolást Katarína Marečková, a Szlovák Ügyvédi Kamara Nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályának igazgatója valósította meg. Magyarországon az ügyvédi élet a megyei kamarákban történik” – egészítette ki az elmondottakat Szabó Elena ügyvéd, aki sok mindenben segítette a rendezvény megszervezését. Az ügyvédnőt 2008-ban az első, addig egyetlen praktizáló szlovákiai ügyvédként jegyezték be a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara Európai Közösségi Jogászok jegyzékébe. „Örömmel tölt el, hogy Párkányban valósult meg az idei találkozó, ahol két évtized alatt sikerült létrehoznom egy olyan ügyvédi irodát, amely a híd szerepét tölti be országok és nemzetek között” – jegyezte meg Szabó Elena. Ma már cseh, lengyel, német, osztrák, orosz, spanyol, olasz, francia, és természetesen magyar ügyfelei vannak, akik problémáikat saját ügyvédjükkel oldják meg, ám a Magyarországgal kapcsolatos jogi dolgokat a párkányi iroda Kassáról, Pozsonyból, Dunaszerdahelyről és Érsekújvárból származó munkatársaival konzultálják meg. Ez a több országra kiterjedő ügyvédi tevékenység tette érdekessé Párkányt a találkozó számára. Szlovákiából a Losonctól nyugatra fekvő járásokból érkeztek ügyvédek, Magyarországról pedig a Komárom-Esztergom Megye, Győr-Moson-Sopron Megye, Pest Megye és a Budapesti Ügyvédi Kamara képviseltette magát, több mint hatvanan vettek részt az összejövetelen. Összehasonlítottak olyan jogi intézményeket, melyek az egyik ország jogrendszerében jelen vannak, a másikéban viszont nincsenek, illetve más formában működnek. „A Magyarországon 2009-ben bevezetett elektronikus fizetési meghagyásról tartottam előadást. Fizetési meghagyás (platobný rozkaz) természetesen Szlovákiában is van, de az elektronikus formát még nem vezették be” – mondta Szabó Elena.

Nem ez volt az utolsó ilyen találkozó, a keletebbre fekvő járások és megyék ügyvédei számára is terveznek hasonló szakmai összejövetelt a szervezők.