Mire jogosult, ha ünnepnapon dolgozik? A szakember válaszol!

Milyen alapvető jogai vannak azoknak az alkalmazottaknak, akik ünnepnapon dolgoznak?

Ha a Munka Törvénykönyve által biztosított jogokat vesszük figyelembe, ezek megegyeznek a szokásos munkanapokon érvényes jogokkal. Ami viszont eltérő, az a munkavállalónak járó bérpótlék az ünnepnapon végzett munkáért. Lehetőség van arra is, hogy a munkavállaló és a munkáltató megállapodjanak arról, hogy az ünnepnapi munkavégzésért cserébe pótszabadnapot kapjon a munkavállaló, de ebben az esetben a bérpótlék elveszik.

Mi a helyzet a vezető beosztású dolgozókkal?

Az előbbiek csak azokra az alkalmazottakra vonatkoznak, akik nem tartoznak a vezető munkavállalók körébe. Ennek oka, hogy a vezető beosztású munkavállalók esetében a munkaszerződésben a bér már tartalmazhatja az esetleges ünnepnapi munkavégzést is. Ilyen esetben a bérpótlékra vonatkozó igények nem alkalmazandók.

Milyen bérpótlék jár az alkalmazottaknak az ünnepnapi munkavégzésért, és hogyan számítják ki?

Ezeket a jogokat főként a Munka Törvénykönyve 122. paragrafusa szabályozza. Eszerint az alkalmazott jogosult az elvégzett munkáért járó szokásos bérére, valamint további bérpótlékra az ünnepnapi munkavégzésért. A bérpótlék minimális összege az alkalmazott átlagos keresetének 100%-a. Egyes munkaszerződések vagy kollektív szerződések ennél magasabb bérpótlékot is meghatározhatnak.

Kérhet-e a munkavállaló pótszabadnapot az ünnepnapi munkavégzésért?

Ha a munkáltató és a munkavállaló megállapodik abban, hogy pótszabadnapot kap az ünnepnapi munkavégzésért, akkor a bérpótlékra a munkavállaló nem jogosult, ahogy korábban is említettük. Ez mindig kölcsönös megállapodáson alapul, a munkáltató nem rendelheti el a pótszabadnap kiadását, és a munkavállaló sem követelheti azt.

Kényszerítheti-e a munkáltató a munkavállalót, hogy ünnepnapon vagy szabadnapon dolgozzon?

Csak kivételes esetekben. Ahhoz, hogy a munkáltató elrendelje az ünnepnapi munkavégzést, három feltételnek kell teljesülnie:

1. Rendkívüli helyzet áll fenn.
2. Az alkalmazottak képviselőivel egyeztettek.
3. Az elvégzendő munka elengedhetetlen, és nem végezhető el munkanapokon. Ezek közé tartoznak: sürgős javítási munkák; rakodási és leltározási munkák; folyamatos üzemű munkák; életet, egészséget fenyegető veszély elhárítása; állatok etetése és gondozása; sürgős mezőgazdasági munkák.

Mi a helyzet a kiskereskedelemmel?

Kiskereskedelmi egységek esetében ünnepnapokon nem lehet munkavégzést elrendelni vagy megegyezni róla, kivéve néhány esetet, például: benzinkutak, gyógyszertárak, repülőterek és tömegközlekedési létesítmények üzletei, virágüzletek május 8-án és november 1-jén.

Mit tegyen az alkalmazott, ha a munkáltató nem biztosítja az ünnepi bérpótlékot?

Ebben az esetben tiltakozni kell, és követelni a bérpótlék kifizetését. Ha ez nem segít, érdemes a munkaügyi felügyelethez vagy ügyvédhez fordulni, aki a helyzet elemzése után szükség esetén bírósági keresetet nyújthat be.

Vannak-e kivételek az ünnepnapi munkavégzés és a bérpótlék biztosítása alól?

Igen, vannak. A bér vagy bérpótlék kérdése attól függ, hogy az ünnepnap munkanapra vagy pihenőnapra esik, és hogy az alkalmazott aznap dolgozott-e. Ha az ünnep munkanapra esik, de az alkalmazott nem dolgozott, az ünnepnap ledolgozottnak számít, és csak az alapbér jár érte. Ha azonban az ünnep pihenőnapra esik, és az alkalmazott nem dolgozott, sem bér, sem bérpótlék nem jár.

Mi a helyzet a részmunkaidős munkavállalókkal vagy megbízási szerződéssel dolgozókkal?

Rájuk ugyanazok a szabályok vonatkoznak a bérpótlékot illetően, mint a többi munkavállalóra. A megbízási szerződéssel dolgozók is megállapodhatnak a munkáltatóval pótszabadnapban, ha ünnepnapon dolgoznak.

(pluska)