Nincs kire kibeszélni magunkat

Itt nem hivatkozhatunk arra, hogy leszavaztak bennünketA szerző felvétele Mit jelent önök számára, hogy „ellenzékbe szorították” a többi párt által alakított koalíciót?

Nagyobb a felelősségünk, mert míg a többi megyében azt mondhatjuk, hogy az MKP kisebbségben van, a nyitraiban az történik, amit az MKP akar. Itt nem lehet kibeszélni magunkat arra, hogy másként gondolta a többség. De annak ellenére, hogy egy ember híján minősített többségben vagyunk, nincs megyei elnökünk. Bizonyos kérdésekben, a költségvetéssel, stb. meg tudjuk szorítani az elnököt, illetve a hivatalt, de nincs közvetlen beleszólásunk abba, hogy ki legyen a hivatal alkalmazottja. Ezért egyeztetnünk kell az elnökkel és az ellenzékkel. Sokan ezt úgy fogalmazták meg, hogy a nyitrai kerületben alakult ki egy későbbiekben elképzelhető együttműködés a HZDS-szel. Ezt határozottan cáfolom. Ha mi nem tárgyalunk, csak a saját elképzeléseinket vesszük figyelembe, állóháború alakulhatott volna ki, ahol mindenki borsot tör a másik orra alá, de így nem lehet eredményt elérni.

Mennyire befolyásolja az együttműködést, hogy Milan Belica személyében az „ellenzék“ állított megyefőnököt?

Igazából az elnök független. Azelőtt bankszakemberként, illetve főiskolai tanárként tevékenykedett. Önkormányzati tapasztalattal nem rendelkezik, ezért sokszor kér tőlünk támogatást. A gyűlések menetét sokszor előre megbeszéljük, gyakorlatilag mi állítjuk össze, mivel a megyei hivatal apparátusa még nem állt össze.

Vagyis a megyei elnök tapasztalatlansága az MKP előnyére válik?

Amíg nem szerez elegendő tapasztalatot, mindenképpen.

A nagyszombati kerületben már volt egy „puhatolózó” megbeszélés a megyefőnök és az MKP képviselői között. Volt-e hasonló a Nyitrai kerületben?

Ilyen formában nem próbáltunk egyezkedni, barátkozni. Tisztában voltunk azzal, hogy többséget alkotunk. Az elnököt és az ellenzéket megbeszélésre hívtuk, s elmondtuk, mi az elképzelésünk, mely bizottságok elnöki posztjára tartunk igényt, illetve melyek azok a főosztályok, amelyeket szeretnénk szakemberekkel feltölteni. A mi 31 képviselőnk a testület csaknem a kétharmadát alkotja, de korrektek voltunk, az elnöki posztok kétharmadát átengedtük az ellenzének. Sajnos a többi megyében ez nem így történt.

Az MKP mely posztokat szerezte meg?

A pénzügyi vonalra összpontosítottunk. A pénügyi főosztályon keresztül a régiófejlesztéssel és a területtervezéssel kapcsolatos elképzelések a legfontosabbak. Volt egy kényes dolog, ami hosszú ideig akadályozta a tárgyalást, mégpedig az oktatásügyi főosztály kérdése. Megértettük, hogy az ellenzék a szlovák közvélemény felé igyekszik prezentálni, hogy nem a magyarok fogják befolyásolni a megyei közoktatást. Végül visszakoztunk. Nem lenne jó, ha bebetonozódnának az álláspontok, ez később a főosztályok esetében visszaüthetne. Ami a bizottságokat illeti, a pénzügyi, a régiófejlesztési, a területtervezési, az oktatásügyi és a kulturális bizottságot kértük.

A szakmai bizottságokat a képviselők mellett „külsős” szakemberekkel is feltöltötték. E posztok betöltése az MKP-frakción belül is vitát váltott ki.

Ez a megyei önkormányzat abban is sajátos, hogy az MKP öt járást képvisel. Vagyis öt járás elképzeléseit kell egyeztetnünk a párton belül. Az első üléseken még a járási érdekek dominálnak. Ma úgy érzem, a frakció már kezd frakcióként működni, kezdünk felülemelkedni a járási elképzeléseken és az egész megyét nézzük. Személyi kérdésekben itt-ott még kiérződik, ki milyen járásból való, de ezt természetesnek tartom. Ezt tapasztaltuk a Magyar Koalícióban is, amikor a három párt egyesült, de már megszűnőben van.

Eddig mit sikerült megvitatnia a megyei parlamentnek?

A megyei elnökhelyettes személyét, a bizottságok összetételét, a képviselők javadalmazását, a főellenőri poszt betöltését. Az ünnepi és a rendkívüli ülést beleértve, amikor az államfővel talákoztunk, négyszer üléseztünk.

A választási kampány során elhangzott, hogy a megyei képviselői poszt azért nem összeegyeztethetetlen a nemzeti parlamenti képviselőséggel, mert a megyei képviselet nem fizetett poszt.

A megyei képviselő az elvégzett munkáért, az azzal járó kiadásaiért valamilyen pénzügyi kárpótlást kap. Eredetileg ez a minimálbérnek megfelelő összeg lett volna, de az ellenzék lényegesen nagyobb összeget javasolt, mondván, a kerület nagy, a képviselőnek ki kell utaznia a választópolgár után. Végül a javasolt összeget majdnem a felére csökkentettük. Ezenkívül ha az ülésre utazik, útiköltségét megtérítik.

Végül mennyi pénzt szavaztak meg?

Ez nem titok. A minimálbér jelenleg 4920 korona, ehhez mérve mi 5000 koronában szabtuk meg az összeget. Ha ebből leszámítjuk a különböző leírásokat, tisztán havi kb. 3800 koronát tesz ki. Ez durván fedezi a képviselő munkájával kapcsolatos kiadásait.

Távlatilag mik a legfontosabb céljaik?

A régió nagyon sok problémával küzd, a legsúlyosabbak a munkanélküliség és az elmaradott infrastruktúra. A bizottságok és a főosztályok betöltésénél is ezt tartottuk szem előtt. Bár a megyei önkormányzatnak a mezőgazdaságban nincs hatásköre, a vállalkozás-támogatás során élhet bizonyos kedvezményekkel. A megyei önkormányzat lehetőséget ad olyan pénzek megpályázására, amit az állam nem tartott fontosnak, illetve a helyi önkormányzatoknak nem volt rá gazdasági erejük. Hogy mire képes kormányzati szerepben akár egy megyén belül az MKP, az egy próbakő a választásokig. Meg kell mutatnunk azt is, hogy az MKP nem Szlovákia-ellenes. Éppen fordítva: Európa-orientált, de saját régióján belül elsősorban Szlovákia érdekeit tartja szem előtt. Ha ezt be tudjuk bizonyítani és ezt el tudja fogadni a szlovák választópolgár, akkor talán azoknak a támadásoknak is elejét tudjuk venni, amik időnként még egészen normálisnak tűnő szlovák politikusok részéről is elhangzanak.