Nincs elég magyar gyerek Zoboralján? Alapítsunk még egy iskolát!

Zoboralján évekig arról folyt a vita, hol legyen a régió központi magyar iskolája. Felmerült Nyitra és a működő teljes szervezettségű iskolák, készült felmérés, volt több megbeszélés az igazgatók és polgármesterek között, aztán megegyezés híján a téma lekerült a napirendről.

Közben a zsérei magyar tagozat bezárt, Alsóbodokon két évig nem volt magyar elsős, és az idén Pogrányban és Nyitracsehin sem lesz. Mindezek ellenére van, aki abban látja a megoldást, hogy a meglévők mellé még egy iskolát hoz létre.

Ez a valaki a komáromi Szabó Zoltán, a Selye János Kollégium és több más nonprofit szervezet alapítója, az Atlantis élményközpontok tulajdonosa. Április közepén az MKP honlapján és a Nyitrai járásban szórólapokon hirdette meg, hogy felvételt hirdet a pogrányi Talentum Zoboraljai Magyar Nevelési Nyelvű Magán Óvodába és a Talentum Zoboraljai Magyar Tannyelvű Magán Alapiskolába. A kínálat lenyűgöző, az alapító azt ígéri, hogy az iskolában nem lesz házi feladat, sem tandíj, lesz viszont tízfajta ösztöndíj, minden diáknak ingyen laptop és ingyen tízórai, ebéd, uzsonna, liszt- és tejallergia, valamint cukorbetegség esetén is. Három iskolabusz ingyen hozza és viszi a gyerekeket a környékről, az első osztályban két tanítőnő oktat egyszerre, négy idegen nyelvet tanítanak, minden gyerek ingyenesen vesz részt sí-, úszás- és lovaglótanfolyamon, természetiskolában. Biztosítják a nyári táborokat, rendszeres orvosi és fogorvosi szűréseket, a gyerekekre reggel héttől délután öt óráig felügyelnek az iskolában, ahol művészeti alapiskola, valamint sport- és szabadidőközpont is fog működni.

A nem létező iskola

Az óvodában is ígérnek ingyenes étkeztetést, három idegen nyelvet, úszásoktatást és számítógépes ismeretek oktatását. Hogy mindezt miből és mi rá a garancia, az az április 13-án tartott nyílt napon nem derült ki. Mi is ott voltunk, tíz szülővel és hat pogrányi pedagógussal együtt. Utóbbiakat főleg az érdekelte, mi lesz a jelenleg huszonegy gyerekkel működő helyi alapiskola sorsa, mert szeptembertől a kilenc osztályban tizennégy gyerek marad, és az önkormányzat így nem tudja fenntartani. Azt is mindenki tudta már, hogy a helyi képviselő-testület március 26-i ülésén elfogadta azt a határozatot, amellyel 2018. szeptember 1-től a komáromi székhelyű Talentum nonprofit szervezetre ruházta át a helyi magyar alapiskola működtetésének jogát. „Ebben láttuk az iskola megmaradásának esélyét. Veszítenünk nincs mit, bízunk abban, hogy sikerülhet a dolog” – mondta Hajdú László pogrányi polgármester. Azt, hogy ki kereste fel az ötlettel, nem akarta elárulni.

Akárhogy is, az iskola működtetéséről szóló szerződést még nem írták alá és az új magániskolát az oktatási minisztériumban sem jegyeztették be. Márpedig ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy beiratkozást hirdessenek, és szeptemberben elkezdhessék az oktatást. „Mindegy, hogy új iskola alapításáról van szó, vagy csak a fenntartó változik, március végéig kell kérvényezni a besorolást az oktatási intézmények hálózatába. Aki ezt később teszi meg, az már csak 2019 szeptemberétől nyithat iskolát és beiratkozást sem hirdethet. Az a szülő, aki ilyen iskolába íratja a gyerekét, nem tudja a felvételről szóló határozattal igazolni ezt a tényt, mert hivatalosan nem létező intézményről van szó” – figyelmeztet az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának vezetője, Prékop Mária. Négy idegen nyelv tanításáról szó sem lehet, mert a magyar iskolákban nincs annyi szabad óra, és az új tantárgyak bevezetése sem elhatározás kérdése, mindegyikre tantervet kell jóváhagyatni.

Ingyenebéd konyha nélkül

Tantervet a nyílt napon nem látunk, az alapító csak ígéretekkel tud szolgálni. Felsorolja ugyan, hogy a gyerekek kézzel alig fognak írni, mert a pedagógus majd mindent elküld a laptopjukra, és hogy mennyi mindenféle érdekes foglalkozás várja őket a társastánctól a rajzon át a horgászásig, de a szülők konkrét kérdéseire nem tud vagy nem akar válaszolni. Amikor egy koloni édesanya a költségvetésről kérdezi, azt mondja, az még nem kész, mert a jelentkező diákok számától függ. Az iskolabuszokban pedagógusok felügyelnek a gyerekekre, és a tanítás után is pedagógusok foglalkoznak majd velük – sorolja, csak épp az ott ülő pedagógusokkal felejtett el egyeztetni a rengeteg túlóráról és az ezért járó fizetségről.

A nagycétényi Berkes Mária kérdésére kiderül, hogy az ingyen koszttal nem lesz gond, mert az iskolának lesz élelmiszerbankja, és adományokra is számítanak. Hogy hol fogják főzni, az a csillagokban van, mert a magyar alapiskolának nincs saját konyhája, a helyi szlovák alapiskolában pedig, ahová most járnak ebédre a magyar iskolások, nem is tudnak a dologról. „Szabó úr felkeresett, ismertette a terveit, de a főzésről nem volt szó. Állami intézményként nem is tudnánk ezt vállalni” – mondta a pogrányi szlovák alapiskola igazgatónője, Adriana Vojtlová.

Újabb szülői kérdésre azt is elmondja Szabó Zoltán, hogy a négy idegen nyelv a cseh, a lengyel és az angol lesz, illetve még valami, amit majd eldöntenek. Az iskolában különös hangsúlyt kap majd a pénzügyi ismeretek oktatása, a társas kapcsolatok, a konfliktuskezelés és a szexuális nevelés, „mert ezek a mai világ legnagyobb kihívásai” és mindent másként, élményközpontúan fognak oktatni. Kérdésünkre, tervez-e e pedagógusok számára átképzést, azt mondja, az is lesz a nyár folyamán. Az érintettek megrökönyödve hallgatják, mert egyelőre szerződésük sincs, azt sem tudják, milyen feltételekkel dolgoznának majd szeptembertől, ha egyáltalán lesz hol. „Velünk senki nem beszélt sem szerződésről, sem tantervről, semmiről” – mondja Bús Éva, a pogrányi iskola pedagógusa.

A szlovákokra is számít

Szabó Zoltán azt ígéri, hogy a pog-rányi iskolát akkor is átveszi, ha egyetlen új diák sem jelentkezik, és a folytonosság biztosított, mert Šonkoľ Zoltán marad az igazgató. Šonkoľ Zoltán erről egyáltalán nincs meggyőződve: „Pogrányban szeptembertől nem lesz első, ötödik, hatodik és nyolcadik osztály, még a tanárok órakötelezettségét sem tudjuk megoldani. A bodoki magán-középiskolával tárgyaltunk arról, hogy a mi pedagógusaink ott is oktatnának, ebben a helyzetben jelentkezett Szabó úr. Konkrétumokról még nem beszéltünk, de van egy határ, amit megenged az embernek a becsülete. Kilenc éve vagyok ebben az iskolában igazgató, annak, hogy az itteni, egyformán nehéz helyzetben lévő iskolák egymástól vegyenek el gyerekeket, nem akarok részese lenni. Aki ismeri Zoboralját, az tudja, hogy itt nem fog a szlovák gyerek magyar iskolába járni, még laptopért és ingyenebédért sem. Ott tartunk, hogy már csak a meggyőződéses magyarok íratják hozzánk a gyerekeiket, sajnálom, hogy pont őket bizonytalanítjuk el ilyen komolytalan próbálkozásokkal.”

Szabó Zoltán azt állítja, ő nem a többi iskolától akar gyereket elvenni, olyan szolgáltatásokat fog nyújtani, amelyekkel azokat is megnyeri, akik egyébként nem jelentkeztek volna magyar iskolába. Pár éven belül kétszázas létszámú iskolára számít. „Nem a többi iskola ellen, a magyar gyerekekért hozom létre ezt az iskolát. Ez nem politika, nem magánvállalkozás, ez egy nemes ügy, amelyet támogatok” – bizonygatja, miután a jelenlévők közül többen is felvetik, hogy ebben a régióban magyar gyereket csak a többi iskolától vehet el. „Olyan központot szeretnénk, amely gyújtópontja lesz ennek a közösségnek. A zoboraljaiak még nem is tudják, hogy pont ez hiányzik nekik” – érvel.

Túl szép, hogy igaz legyen

A szülőket mégsem sikerül Szabó Zoltánnak meggyőznie, a nyílt napról úgy távoznak, hogy az egész túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. A koloni Balkó Norbert azt mondja, semmire sem lát garanciát. „A kislányomat beírattam Kolonba, és ezek után ott is marad.” Baráth Jenő egyetért vele: „Ha minden rendben volna, és tisztességes úton menne, Szabó úr válaszolt volna a kérdéseinkre” – legyint.

Nemcsak ők kételkednek Szabó Zoltán szavaiban, de a környékbeli alapiskolák igazgatói is. „A magyar tantestület előtt felvázolta a terveit, de ha valamire rákérdeztünk, csak azt mondta, hogy majd megoldja, minden rendben lesz. Különösen az háborított fel, hogy a magyar óvodások szüleinek névre szóló meghívókat küldött szét. Azt mondta, a Nyitra és Vidéke Célalaptól kapta a neveket, de milyen jogon? Hogyan adhattak ki neki személyes adatokat? Nekünk egy diák is hiányozna, főleg úgy, hogy szórványmentés ürügyén szélhámosságba viszik bele a szülőket” – mondja Maga Judit, az iskola magyar tagozatát vezető igazgatóhelyettese.

Zilizi Zoltán, a Nyitra és Vidéke Célalap elnöke azt állítja, nem tudja, ki adta ki a magyar gyerekek adatait Szabó Zoltánnak, de nem is ez a lényeg, mert jó szándékkal tette. „Ez egy új szemléletű koncepció, és azt gondolom, mindenkinek kell adni esélyt, aki a magyar iskola ügyét támogatja. Az egészséges verseny nem egymás kiszorításáról szól, a többi iskolát még ösztönözheti is a konkurencia” – véli. A nagycétényi alap-iskola igazgatónője, Gregor Ildikó nem így lája a dolgot. „Megkérdőjelezzük az említett magán-alapiskola létjogosultságát, s egyben az alapítók, szervezők szándékát. Csak sajnálni tudjuk, hogy iskolánk mint Zoboralja legnagyobb magyar iskolája nemhogy évek óta nem részesül hathatós támogatásban, de mindinkább veszélyeztetve érzi magát a joggal megkérdőjelezhető magánszándékok miatt” – mondja.

Széltoló vagy megváltó?

Alsóbodokon az elmúlt két évben nem volt magyar elsős, most öt lesz. Brath Valéria igazgatónő szerint a saját falujukban kellene maradniuk. „Húsvét előtt a helyi középiskolában mutatkozott be Szabó Zoltán a meghívott iskolaigazgatóknak. Arról beszélt, hogy megmenti a pogrányi iskolát és a többi magyar iskolával szeretne együttműködni. Amikor láttam, hogy a szórólapokon az 1., az 5. és a 6. osztályba toboroz diákokat, felhívtam, hogy nem erről volt szó, és tisztességtelen dolognak tartom, hogy valaki a mi kárunkra próbál vállalkozni.” A koloni alapiskola igazgatója, Masaryk Gyula is azt mondja, a hallottak alapján bízik abban, hogy az idén beíratott öt magyar elsős nem megy Pogrányba.