Nézzünk a hastáncosnők „szoknyája alá”!

Az alábbi cikk egy Németországban élő grafológus hölgy, Szűcs Regina vizsgálatainak összefoglalása, aki a táncokon belül a hastáncosok kézírásának rejtelmeit kutatta, és nagyon érdekes következtetésekre jutott. Ő nemcsak vizsgálta a kézírásokat, hanem műveli is a hastánc művészetét, így személyesen is rendelkezik ezekkel a tapasztalatokkal.

„A hastánc egy spirituális irányzat, mint a jóga, vagy a thai-chi. A hastánc az idők folyamán egyedi műfajjá, tarka és sokrétű művészetté fejlődött. Nők által tervezett, elgondolt mozgások sorozata, amely a medence mozdulataiból indul ki. Ez az új forma nem kötődik tudatosan a régi rituális termékenységi tánchoz, de nyomait mégsem lehet eltitkolni. A hastánc minden nő számára lehetőséget hordoz a test valódi felvállalására – kortól és testalkattól függetlenül. A nő megtanulhatja elfogadni testének nem ideális részeit is. Mivel a hastánc a test–lélek–szellem egyesítésének egyik formája, így kiegyensúlyozottságot, harmóniát hoz létre, amelynek pozitív hatásai mindhárom síkon megmutatkoznak. A testi síkon fizikális fájdalmak szűnnek meg, görcsök, feszültségek oldódnak. A lelki síkon, ráébredhetünk a nőiesség mély érzéseire, amit évszázadok során néha „elnyomtak”. Szellemi síkon pedig egy magasabb tudatot tár fel, ahol eggyé válunk saját felsőbb lényünkkel. A hastánc során elfojtott érzések kerülhetnek napvilágra. Mivel megtanít önmagunk elfogadására, így szeretetteljesebb közeledést hozhat létre másokkal való viszonyunkban is. Nyitottabbá tesz az emberek felé, felélesztheti az ősi csoportszellem érzését, a közösséghez való tartozást. Összességében kifejezésre kerülnek a szavakkal ki nem mondható érzések, így az érzelmek szabad folyóként áramolhatnak. A hastáncnak mindig is gyógyító erőt tulajdonítottak, hiszen a testben lévő energiákat felszabadítja, ezáltal oldottabbá tesz. Nagy jelentősége van az elkülönült mozogásoknak, hiszen a testrészek külön mozgása kihat az idegrendszerre, a mozgási intelligenciára is. A tánc, a hastánc azért is bír fontos hatással, mert a fizikai testen kívül ellazítja az elmét, és kiszabadítja a lélek gyógyító erejét. Felszínre hozza a szavakban ki nem fejezhető gondolatokat, érzéseket és vágyakat. Itt mindenki megtapasztalhatja önnön kreativitását és elképzeléseit. Ha művészetként művelik, akkor ez egy láncreakciós folyamatot indíthat el, amely létrehozza az egységet. Jelen esetben a grafológiai vizsgálat szempontjai az alábbi személyiségvonások vizsgálatának fő vonalán haladtak: önmegvalósítási törekvések, a ritmikusság, a nőiesség és kecsesség, a test–lélek–szellem egysége, továbbá a mások felé fordulás intenzitása.

Vizsgáljuk meg az önmegvalósítási törekvéseket. Az önmegvalósítás attól kezdve kivitelezhető, hogy az embernek nincsenek hiányosságai az alapvető szükségleteiben, megvalósulnak számára a biztonsági alapok, ami nyugodt élethelyzetet tesz lehetővé. Alapvető érzelmi szükségletei is kielégülésre találnak, kiegyensúlyozottság veszi körül. Egy közösség részét képezi, ahol kölcsönös megbecsülés és elismerés biztosított a számára. Az önmegvalósítás fontos részét képezi, hogy elfogadja önmagát és másokat olyannak, amilyenek. A problémák megoldására összpontosít, továbbá törődik másokkal, átéli az élet érzéseit. Képes az összpontosításra, a cél, a feladat megoldásának elérése érdekében, és ezért az eldöntött gondolatokat véghezviszi. A grafológiai elemzés során vizsgált értékek összességében törekvést mutatnak ezen a területen. Egyes írásjellemzőknél jobban kitűnik az igyekezet, így például az önállóság és a vezetői képességek is jó arányt mutatnak. Itt szembetűnő, hogy a vizsgált személyek képesek saját döntéshozatalra, önálló cselekedetek végrehajtására. Az eredmények logikus és ésszerű gondolkodást mutatnak. Reális önkritikával és önértékeléssel bírnak, ugyanakkor jellemző az érvényesülési vágy, önbizalom, felfelé törekvés, előrehaladás. A nyomatékos írásjelekből lehet következtetni a határozottságra a kitűzött célok végrehajtásában. Erőteljes véghezvitel, nyomatékosítás jelenik meg az írásminták döntő többségében. Jó önkontrollt mutatnak írásjellemzőik, ami elengedhetetlen feltétele az ésszerű önmegvalósításnak. Továbbá jelen vannak írásaikban a lényeglátás, a lendület, a gyors problémamegoldás valamint az új, az elkövetkező célra való összpontosítás. Összességében a vizsgált íráselemek pozitív előrehaladást mutatnak. Látni az önmegvalósításra való törekvést, még ha nem is tudja ezt minden vizsgált személy felvállalni. Ennek oka lehet, hogy nem elég rég óta táncol, vagy több idő kell számára a feloldódáshoz. Mindenki saját tempójában jut el a várt, kívánt eredményig. A ritmus minőségi kategória. A ritmus maga a harmónia, amely az egymással összefüggő, de ellentétes jelenségek törvényszerű váltakozásával jön létre. A ritmust az ellentétek adják az írásban, például a nagy és kis betűméretes írás, a széles és a keskeny írás váltakozása, de ügyelni kell arra, hogy a kibontakozó ellentétek harmonikus írásképet mutassanak. Könnyedség, sokszínűség jeleit kell hordoznia a teljes írásképnek. Az írásokból jól kivehető a mozgásritmus, a lendületesség. A lelkesülés, fellendülés, majd a lenyugvás és a megpihenés egyenletessége jelenik meg. Az írások többsége szinte mozog, energiával, élettel, ritmussal telt. E vizsgálati szempontnál erősen kivehető az oldottság. Valószínű, hogy a ritmus az első érzés, amit átéreznek a táncosok, hiszen a zene, a ritmus életünk minden percében jelen van. Ebből adódóan e területen könnyebb a feloldódás, hamarabb találni meg az utat a mozgás ritmikájához. A ritmikusság teljes eléréséhez szükség van a feloldódásra, amit még nem mindenki tud teljes mértékben megvalósítani. Ennek elérése személyenként változó és itt figyelembe kell venni a vizsgált hastáncosok éltkor különbségét is. A nőiesség nem attól függ, hogy milyen alakkal és szépséggel rendelkezik valaki. A belső kisugárzása, a lélek érzékisége, valamint a nemével való azonosulás aránya határozza meg mennyire nőies a nő. A lágyság és a kecsesség a simogatással, a szeretet átadásával is párosítható. Minél inkább elfogadja magát a nő, annál inkább válik kecsessé is. ĺgy a belső elfogadás a külsőségekben is megjelenik, hűen tükrözve az egységet. A nőiesség mozgásban, viselkedésben, gondolkodásban, érzelmekben egyaránt érzékelhető.

A nőiesség kivetülése az írásban igen nagy ingadozást mutatott a vizsgált körben. Sokan még nem tudják felvállalni a lágy, finom mozdulatokat. Mivel a hastáncban sokan keresik a nőiességet, többen még csak a keresés fázisában vannak, és egyelőre csak a törekvés mutatkozik náluk. Amennyiben a szellemi, lelki-érzelmi és fizikai elemeket harmonikus egységbe olvasztjuk, s ennek megfelelően cselekszünk, összhangban a teremtett világgal, akkor az egység megvalósul. Az embernek önmagát kell vállalnia, s úgy élnie, ahogyan most létezik, hiszen csak így tudunk összhangban élni önmagunkkal, a bennünk működő élettel, s egyáltalán a létezéssel. Az itt feltárt és vizsgált grafológiai jegyek meglepően alacsony arányokat mutatnak. Úgy tűnik, ahhoz, hogy ez az egység megvalósuljon, több időre és nagyobb gyakorlásra van szükség. Nem elég csak a hastáncban megtalálni az egységet, hanem azt az élet minden területére tudni kell alkalmazni. Az itt megszerzett lehetőség, az egység létrehozására és a mindennapokban való megjelenése nem feltétlenül jár együtt. A feltárt ellentét azt bizonyítja, hogy a hastáncban megmutatkozik az egység, a teljesség érzése, de a mélyebb értelme abban rejlik, hogy az itt szerzett alapokra építsünk. Az empátiához szükség van a nyitottságra, a megközelíthetőségre. Amennyiben e tulajdonság megvalósul, képesek lehetünk másokra figyelni és gondjaikat átérezni. Valójában ez egy beleélő képesség, ami az élet során változik, fejlődik, az átélt élmények és tapasztalatok hatására. Ennek feltétele, mások érzéseinek, problémáinak átélése, a saját gondok félretétele. Fontos a teljes odafordulás, az őszinteség, a megértés – még akkor is, ha az adott szituációval nem értünk egyet. Az empatikus képesség mindig nyitottságra készteti a másik személyt, s az elfogadottság tudatával már képessé válik a gondok megoldására is. Az itt vizsgált írásjegyek magas értékeket mutatnak, tehát képesek mások érzéseit átérezni, nyitottság és őszinte odafordulás jelenik meg a vizsgált személyiek írásaiban.

Összességében az elvégzett elemzések erős késztetéseket mutatnak az önmegvalósítás felé, a nőiesség kibontakoztatására és az egység létrehozására. Minden vizsgált személyben törekvések, vágyak jelennek meg az önmagukká válásban. A legmagasabb értéket az önátadás, és a másokhoz való odafordulás mutatja. Felszabadul bennük az elszigeteltség, az elzárkózás gátja, és kibontakozik a közösséghez való tartozás természetes, ösztönszerű érzése, de itt már nem csak a vágy él, hanem a megvalósítás, a véghezvitel is folyamatban van.

Természetesen ezek az elgondolások nem azt feltételezik, hogy aki nem táncol, az nem találja önmagát. Mindenki képes erre, csak meg kell találnia a saját a saját útját. A táncokon belül, a művészi hastánc is egy lehetőség a kibontakozásra, a harmóniára.” (S.K.)