Névtelen kétnyelvű kampányok

Minden a matricákkal kezdődött. Tavasszal a dél-szlovákiai üzletek ajtaján és kirakatain megjelentek a kétnyelvűség betartását követelő öntapadós matricák – ott, ahol hiányzott a magyar felirat. Ilyen hely pedig bőven akad.

A következő hetekben – információink szerint egymástól függetlenül – több társaság is matricázásba kezdett. Az üzletesek kisebbik része ezután kitette a magyar feliratot, a többség viszont inkább perelt volna – ha lett volna kit. Az öntapadós matricák nagy részét probléma nélkül el lehetett távolítani, tehát nem okoztak anyagi kárt a kereskedőknek.

„Mi kizárólag a saját matricáinkat használjuk, rajta van a nevünk (Kétnyelvű Dél-Szlovákia). Ahol ilyenek jelentek meg, azok mi voltunk. Láttunk a sajtóban más matricákat és festékszóróval felfújt üzeneteket is, azokat nem mi csináltuk” – írták lapunknak a Kétnyelvű Dél-Szlovákia szervezet aktivistái.

Reagál a politika

Ha a vállalkozók nem voltak is oda az akcióért, a magyar politikusok reagáltak rá. Igaz, az első jelek szerint a magyar pártokat is meglepték a civil kezdeményezések, utána viszont saját kampányt is indítottak, meglovagolva a matricázós hangulatot.

Az MKP óriásplakátokat helyezett ki a nyár elején, a Híd pedig saját gyártású narancssárga matricákat osztogatott a kétnyelvűséget támogatandó. Információink szerint a civil akciók egyike sem köthető valamelyik párthoz. „Kezdeményezésünk pártfüggetlen” – állította lapunknak a legtöbb akciót lebonyolító Kétnyelvű Dél-Szlovákia anonim szervezet. Ez viszont nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a választási kampány finisében felütik fejüket a pártok által kezdeményezett „anonim” akciók.

Önös érdek

A politikusok reakcióinak egy része ugyanakkor sajátságosra sikeredett. Az MKP a legutóbbi, dunaszerdahelyi táblaállítás után úgy tette fel az aktivisták nyilatkozatát saját honlapjára, hogy semmi sem utalt rá, az nem pártakció volt. Sőt, első látásra kimondottan úgy tűnt, az MKP szervezésében zajlott le. Értesüléseink szerint a párt az aktivisták tiltakozásának hatására változtatta meg a szöveg elhelyezésének módját. Úgy tudjuk, az MKP „egyszerű szerkesztői hibaként” magyarázta nekik az esetet.

A Híd politikusai pedig olykor mást nyilatkoztak egy-egy akcióról a szlovák, mást a magyar sajtónak. Utóbbinak az elejétől a végéig azt állították, hogy megértik az akciót és örülnek neki. „Egyfajta polgári túlérzékenységként tudnám ezt érzékelni, amely a kétnyelvűség problémakörének ellentmondásosságára hívja fel a figyelmet” – nyilatkozta Rudolf Chmel kisebbségi jogi kormányalelnök a JOJ tévének a táblaállítós performansz után.

Bugár Béla pártelnök pedig még augusztus elején azt mondta a Plus jeden deň bulvárlapnak, hogy „sem támogatni, sem elítélni nem tudja” az akciókat.

Lesz folytatás

A Kétnyelvű Dél-Szlovákia társaság azt állítja, lesz folytatás. A matricázás után még nyáron a vasúttáraság egynyelvű gyakorlata ellen tiltakoztak, amikor aktivistáik egy nemzetközi gyorsvonat érkezését jelentették be a párkányi állomáson magyarul és angolul is. A kétharmadrészt magyarlakta városban ugyanis magyar nyelven nem jelentik be a szerelvények érkezéséről és távozásáról szóló információt. A társaság azt állítja, az elmúlt hónapokban több szimpatizáns is csatlakozott hozzájuk az egész dél-szlovákiai régióban.

A Párkány project című akciót eddig 10 ezren látták a youtube.com videómegosztó oldalon, a dunaszerdahelyi táblaállítást pedig közel 14 ezren. A társaság Facebook-oldalát – főként itt aktívak – 1442 felhasználó „lájkolta” (ennyinek tetszik a kezdeményezés). Összehasonlításul: tegnap lapzártánk előtt az MKP hivatalos Facebook-oldalát 1335 ember kedvelte, a Hídét pedig 3618.