Népszámlálás: továbbra sincs közös magyar álláspont

Ahogy arról beszámoltunk, Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnök a szerdai kormányülés után elmondta, nyitott kérdés, hogy a február 15-én induló népszámlálás során egy vagy két nemzetiséget adhassanak-e meg a válaszadók. Az elektronikus kérdőív korábban publikált próbaváltozatában a „Mi az ön nemzetisége?” kérdés után az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés is szerepelt. Arra a kérdésre, hogy a felmérés ilyen fontos részletéről miért most, néhány héttel a kezdete előtt nyitnak vitát, a kormányfő azt mondta, most derült csak ki, a kisebbségek egyes képviselőinek nem felel meg, hogy két nemzetiséget lehessen bejelölni. „Egy kérdésről akkor lehet egyeztetni, ha azt valaki megnyitja” – mondta. A második nemzetiségre vonatkozó kérdés eltörlését Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő vetette fel. A népszámlálásra tízévente kerül sor, magát a felmérést évekig tartó szakmai munka előzi meg. 

A magyarok sem egységesek

Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos, akit még a Híd nevezett ki, a TASR közszolgálati hírügynökségnek arról beszélt, szerinte a nemzetiségre vonatkozó két kérdés nem azt jelenti, hogy egyben bevezetnék a kettős nemzetiség státuszát. Bukovszky értelmezésében a nemzetiség bevallásáról valójában csak az első kérdés szól. Hangsúlyozta, a második kérdés célja nem az emberek identitásának megkérdőjelezése, és senkit sem akarnak arra kényszeríteni, hogy kettős nemzetiségűnek vallja magát. A lehetőséggel inkább a nem tisztán nemzetiségi környezetben élők, vagy a vegyes családból származók élhetnek. Bukovszky a kettős nemzetiség bevezetéséről szóló híreket dezinformációnak tartja. 

Tokár Géza, a magyar társadalmi szervezetek népszámlálási felvilágosító kampányának koordinátora a második nemzetiségre vonatkozó kérdés kapcsán elmondta, szerinte most mutatkozik meg, hogy a szakmai-közéleti vita elmaradása fontos témákat hagyott nyitva. Rámutatott, továbbra sem ismerjük a két kérdéssel felmért adatok értelmezésének kulcsfontosságú részleteit, például azt, hogy a törvényi szabályozásban hogyan jelenik meg a többes identitás státusza. „Nem csoda, hogy az utolsó pillanatban is történtek kísérletek a helyzet megváltoztatására” – tette hozzá. 

Három párt, két vélemény

Az egyesülési szándékát kinyilvánító három magyar párt, a Híd, az MKP és az Összefogás az ügyben ellentétes állásponton van. A Híd nevében Ravasz Ábel lapunknak úgy nyilatkozott, örülnek annak, hogy a kormány nem döntött a második nemzetiségi kérdés eltörlése mellett. „Bízunk benne, hogy a jövőben sem tesz majd így” – tette hozzá azzal, hogy szerinte a lehetőség eltörlése senkinek nem segítene, viszont minden kisebbséget rosszabb helyzetbe hozna. Ravasz elmondta, információi szerint a kormány hozzáállásában szerepet játszott, hogy néhány napja egy nyílt levelet indított a több nemzetiség bejelölhetőségének támogatására, amelyet 50 értelmiségi és kisebbségi aktivista írt alá. Ravasz, korábbi romaügyi biztosként, a két nemzetiség bejelölhetőségének az egyik átültetője volt. 

Az MKP szóvivője, Králik Róbert kérdésünkre elmondta, sajnálatosnak tartják, hogy a második nemzetiség kivétele vagy megtartása a kérdőívben most, néhány héttel a kezdés előtt kerül napirendre. „Mi már ősszel kértük a Statisztikai Hivataltól, hogy adjon választ a kérdőív feldolgozási módszertanával kapcsolatban, de sajnos kitérő választ kaptunk. Egyértelműen az egyetlen nemzetiség bejelölésének lehetőségét támogatjuk” – tette hozzá. Az Összefogás elnöke, Mózes Szabolcs szerint fontos lenne, hogy az egyes szereplők egységesen lépjenek fel egy cél érdekében. „Főként akkor, amikor ennek megvalósítására valós esély mutatkozik. Jelen helyzetben az egy nemzetiség jelölése a biztos választás” – tette hozzá.