Nemet mondott volna a Hídnak és az MKP-nak is

Miért tért vissza a politikába?Még nem tértem vissza. Akkor térnék vissza, ha bejutnék az EP-be és párttaggá válnék. Függetlenként az SaS listáján indulok. Az EP liberális frakciójába készülök, mert a liberális értékrendet vallom, a 90-es években a liberális nemzetközi pártszervekben is dolgoztam. Ha valaki EP-képviselőjelöltté válik, ezzel gyakorlatilag belép a politikába.Bizonyos értelemben sosem léptem ki a politikából. Sokszor összemosódnak a fogalmak a közbeszédben, a politika és a pártpolitika ugyanis két dolog. Aktivistaként vagy az emberjogi tanács tagjaként is kvázi politizálok, hiszen a politika az a közügyekben való részvételt jelenti, ebben az értelemben ön is és mindenki politizál, aki a közügyekkel foglalkozik, véleményt alkot róla, jobbító szándékkal lép fel. A Híd és az MKP is eséllyel indul az EP-választáson, miért az SaS-t választotta?Egyrészt az SaS-től kaptam ajánlatot, a magyar pártoktól nem. Másrészt az SaS pillanatnyilag Szlovákiában az egyetlen párt, amely liberálisnak vallja magát és az EP-ben a liberális frakciót célozza meg. Én mindig liberális nézeteket vallottam, az emberjogi szemlélethez a liberális világnézet áll a legközelebb. Ha jött volna felkérés az MKP vagy a Híd részéről, akkor tehát nemet mondott volna?Igen, valószínűleg nemet mondtam volna. Személyesen semmi bajom sincs a Híd vagy az MKP politikusaival, hiszen 25 éve állandóan találkozunk, tudunk egymásról. Amikor a kormányhivatalban dolgoztam, nem azt láttam, hogy a Híd ugyanazt az emberjogi szemléletet képviselné, mint én. A konzervativizmus és a szociáldemokrácia Szlovákiában nem egyeztethető össze az emberjogi szemlélettel, ugyanis mind a kettő valamilyen módon kirekesztő. Ha a saját csoportom jogait védem, nem lehetek vak az egyéb hátrányos helyzetű csoportok érdekeivel szemben sem, legyenek ezek akár a romák, a melegek vagy a fogyatékosok. A különböző csoportok emberi jogai szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok helyzete csak úgy javulhat, ha az egész rendszer javul. Ez nemcsak politikai, hanem erkölcsi kérdés is. Most sem látom, hogy a Híd vagy az MKP így tekintene az emberi jogokra. Nem jutottak arra a szintre, hogy a nemzeti kisebbség jogait emberjogi kérdésként kezeljék – mindig politikai kérdésként merültek fel. Nekem amúgy nem voltak európai parlamenti ambícióim, az SaS-nek azért mondtam igent, mert itt azt vállalhatom, ami az én énem. Nem zavarja, hogy az SaS unióellenes, euroszkeptikus húrokat penget? Ez pont az ellenkezője annak, amit az európai liberálisok vallanak.Ez részben egy kampányfogás, ha az ember elolvassa az egész programot – habár nem gondolom, hogy a választók olvasnak programokat – ott azért ki vannak fejtve a dolgok… …de pont az a lényeg, ahogy ön is említette, hogy az emberek azt nem olvassák el, a kampány során viszont azt hallják, hogy rossz az EU, rosszul működik……na jó, az előbb láttam az út mentén az MKP plakátját, amin az áll, hogy „Változtassunk Európán”. Ez mit jelent? Nem tudom, ezt tőlük kell megkérdezni.De az SaS jelszavai ennél több konkrétumot tartalmaznak. Például a túlszabályozásnak próbáljunk gátat szabni. Ami egyébként jó ötlet, hiszen a bürokrácia borzasztóan nagy. De ez csak az egyik, liberális szempontból furcsa eleme az SaS kampányának. Másrészt ugyanis az SaS a kevesebb Európa mellett száll síkra, míg a liberálisok erősebb Európát akarnak.Egy liberális politikus szájából hallottam először – még valamikor 1992 tájékán, amikor egy európai liberális tanácskozáson vettem részt –, hogy az EU-ban demokráciadeficit van. Az, hogy Európa-pártiak vagyunk, nem azt jelenti, hogy nem látjuk az unió hibáit. Ott látok problémát, amikor a pártok – beleértve az SaS-t is –, azzal kampányolnak, hogy ők az EP-választáson keresztül fogják megváltoztatni Európát. Ha egy párt lényegesen meg akarja változtatni az EU működését, ahhoz elsősorban az országos választást kell megnyernie. A tényleges döntések ugyanis a kormányfők alkotta Európai Tanácsban történnek. Az EP ugyanis nem kezdeményezhet jogszabályokat. Ezért nem szeretek bombasztikus dolgokat ígérni. Egyrészt nem értek mindenhez, másrészt nem ígérem, hogy mindent megváltoztatok, mert egy leszek a 751 képviselőből. És nem lesz döntéshozatali jogom. És ha ezt így mind elmondja, akkor mit kínál a választóknak? A 751-ből egy leszek, és semmit sem fogok tudni megváltoztatni?751-ből egy leszek és egy értékrendet fogok képviselni. És ezt még legalább 60–70 ember fogja képviselni. Emellett pedig a többi frakció jelentős része is egyet fog vele érteni. Ha mandátumot szerzek, keresni fogom a partnereket, hogy az emberjogi agendát vinni tudjam. Megváltani nem fogom a világot, de azokban a témákban, amelyekhez értek s van egy kapcsolatrendszerem, messzemenően ki fogom használni a lehetőségeimet. Ha 2011-ben SaS-es parlamenti képviselő lett volna, hogyan szavazott volna a mentőövről, amin megbukott a Radičová-kormány?Ez borzasztó hipotetikus kérdés, mert nem voltam képviselő. De releváns felvetés, mert fontos uniós kérdést és az SaS-t érinti.Azokban az időkben ott ültem a kormányhivatalban, voltak háttér-információim is, ezek alapján is tudom, hogy nem csak az SaS okolható a kormány bukásával. Én abban a helyzetben nem szavaztam volna a kormány ellen. Említette: a magyar pártokra jellemző, hogy hiányzik a komplex emberjogi szemlélet: csak a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkoznak. Az SaS liberális pártként határozza meg magát, de ez nagyrészt kimerül a gazdaságpolitikában. Azon felül, ha kisebbségi üggyel foglakoznak, akkor ez jellemzően a melegek jogállásával kapcsolatos, etnikai kisebbségi agendájuk nincs. Nem ugyanaz jellemző tehát az SaS-re, mint a magyar pártokra, csak pepitában, tehát hogy nincs átfogó emberjogi agendájuk, csak részkérdésekkel foglalkoznak?Egyetlen szlovák pártnak sincs átfogó nemzeti kisebbségi programja. Már milliószor írtunk róla, hogy miért van ez így. Egyik dolog az, hogy van-e pozitív programja, ilyen nincs – amúgy nem hiszem, hogy a két magyar pártnak lenne konkrét, ütemtervet tartalmazó programja. Az SaS-t ott lehet felmenteni, hogy nincs ellene. Nem vettem észre, hogy bármely kisebbségi ügy ellen szólt vagy szavazott volna. Mondok egy konkrét példát: az államnyelvtörvény módosítása. 2010 őszén az SaS-es Daniel Krajcer volt a kulturális miniszter, ő készítette a tervezetet, és nagyon nem fűlött a foga ahhoz, hogy kigyomlálja a törvényből a Maďarič-féle magyarellenes passzusokat.Egyrészt a tervezetet nem az SaS, hanem a minisztérium készítette, másrészt Krajcer nem tagja most a pártnak. Harmadrészt pedig nem vagyok az SaS tagja, tehát nem vállalok fel mindent, amit a párt képvisel vagy képviselt. „Határozottan ellenzem, hogy a romákról brüsszeli entellektüelek döntsenek.” „Munkacsoportok, amelyek tagjai sosem voltak roma telepen, kidolgoznak egy anyagot, amelyet olyan emberek fogadnak el, akik sosem jártak roma telepen.” Kitől származik ez a két idézet?Sulíktól? Lucia Nicholsonovától. Ő a párt második számú jelöltje.Van igazság abban, amit mondott. Tényleg gyakran úgy van, hogy a romákról – és a magyarokról is – nemcsak Brüsszelben, de Pozsonyban is azoknak van a legszakavatottabb véleménye, akiknek nincs tapasztalatuk, nem voltak roma telepen, etnikailag vegyesen lakott területen. A valóság konkrét megtapasztalása nélkül elméleti szinten lehet szép anyagokat kidolgozni, de a megvalósítás mindig egy konkrét körülményrendszer keretén belül valósul meg. Ahhoz, hogy egy döntés jó legyen, valamilyen módon be kell vonni a döntéshozatalba az érintetteket is – romákat, magyarokat. Nicholsonovának valamilyen tapasztalata azért van, hiszen két évig államtitkárként ezzel foglalkozott. Ezekből a szavakból nem következtetnék rasszizmusra. Ezt nem is állítottam. Ez inkább olyan szempontból érdekes, hogy pont az emberjogi aktivistákat és a liberálisokat szokta támadás érni ilyen érvek mentén, hogy „ülnek a klimatizált fővárosi irodákban és a kávéházakban, s onnan mondják meg a tutit nekünk, akik itt lakunk évtizedek óta a romákkal”. Most pedig egy liberális párt listáján induló jelöltnél köszön vissza ez a toposz.Én nem így fogalmaznék. De ő politikus, én pillanatnyilag nem vagyok az. Azt azért hozzá kell tenni, hogy a nyugat-európai politikusokban van egy adag álszentség ebben a témában. Emlékezzünk csak, amikor két–háromszáz roma Franciaországba ment, Nicolas Sarkozy akkori francia elnök nyomban ki akarta őket toloncolni. Magyar jelöltként egy szlovák párt listáján indul, mivel az értékrendjéhez ennek a pártnak az ideológiája áll közel. Ez az etnikai jellegű pártpolitizálás alternatívája?Különböző modellek vannak, ezek egymás mellett is létezhetnek. Számtalan írásban védtem az etnikai pártok jogosultságát. Ezért is kérdezem.Ez nem összeegyeztethetetlen. A finnországi svéd Néppárt például egy liberális párt. Etnikai gyökerű, de országos párt. Ne essünk abba a hibába, hogy elfogadjuk a szlovák nacionalisták érvelését, miszerint vannak magyar és vannak szlovák pártok. Mind a kettő országos párt. Attól, hogy fokozottan vállalja egy etnikai kisebbség védelmét, még országos párt. Ön elismert emberjogi szakértő. Nem fél attól, hogy független, párton kívüli nimbusza sérülhet, mert egy párt listáján indult a választáson?Eddig nem vettem észre, hogy sérült volna. Továbbra is az emberjogi tanács kisebbségi szakértőjeként tevékenykedek, a kisebbségi bizottság delegáltjaként. Fel sem merült, hogy ebből valami probléma legyen. Bizonyos értelemben ezen már túl vagyunk. A legfontosabb, hogy az ember elszántsággal, becsülettel csinálja azt, amit vállal. Mi lesz, ha május 24-én nem jut be az EP-be?Tovább fogom csinálni azt, amit eddig is. Korábban ugyanis tényleg nem gondolkodtam azon, hogy indulok. A Smeren kívül mindegyik pártnak egy-egy képviselői helyre van esélye. Az embernek már ebben a korban meg kell gondolnia, hogy mibe fekteti az energiáját. Nekem borzasztó sok egyéb dolgom van, amit szeretek csinálni. Nincs arra időm, hogy fél évig kampányoljak. Azt, amit 1998-ban végigcsináltam, hogy fél évig esztrádműsorokra jártunk, száz–kétszáz falugyűlésen vettünk részt… …pedig száz és száz falugyűlés és lagzilajcsis kampányműsor nélkül „karikázós” választási rendszerben nehéz bejutni bármilyen parlamentbe.Ha az emberek úgy gondolják, hogy szükség van az Európai Parlamentben egy olyan emberre, amilyen én vagyok, akkor rám szavaznak. El tudom képzelni az életemet másként is. Szerintem vannak emberek, akik nem tudják, én szerencsére még nem tartok itt.