Nem magyar jelölt kerül a Kisebbségi Kulturális Alap élére

Kotvanová 2013 óta a kisebbségi kormánybiztos hivatalának munkatársa, korábban a hivatal igazgatója, majd a nemzeti kisebbségjogi főosztály vezetője volt. A KKA igazgatói tisztségére összesen négyen jelentkeztek, a nyilvános meghallgatáson végül Eduard Čonka, Alena Kotvanová és Petőcz Kálmán vett részt, mivel Petrus Gyula visszalépett az indulástól.

Natália Milanová (OĽaNO), a kulturális tárca vezetője a héttagú szakmai bizottság javaslata alapján Alena Kotvanovát nevezi ki a Kisebbségi Kulturális Alap élére. A bizottság múlt héten kedden, a jelentkezők nyilvános szereplését követően egy pontrendszer alapján értékelte az egyes pályázatokat. A meghallgatásról készült jegyzőkönyvet ma hozta nyilvánosságra a minisztérium. Az írásos értékelés alapján Eduard Čonka győzte meg legkevésbé a bizottsági tagokat, Jurina Rusnákován kívül mindenki őt látta a legkevésbé alkalmasnak a meghirdetett pozícióra. A második helyen Petőcz Kálmán emberi jogi szakértő végzett, bár az ő esetében látszólag nem volt ennyire egyértelmű a döntés. Úgy, ahogy Kotvanovát, őt is a bizottság többsége (hétből négyen) a legjobb jelöltnek ítélte meg. Petőczöt, aki korábban az ENSZ nagyköveteként is tevékenykedett (és a jelöltek közül az egyetlen magyar nemzetiségű személy), Peter Medviď, Horváth Mária, Marta Botiková és Martin Korčok is támogatta az igazgatói szék megszerzésében. Petőcz és Kotvanová pályázati eredménye között mindössze hárompontos eltérés volt a hivatalnok javára.

Felkészült hivatalnok

A szakmai tanács úgy ítélte meg, Kotvanová prezentációjában szakszerűen használta fel a nyilvánosan elérhető adatokat, és az Alap jövőbeli működésével kapcsolatban konkrét és elérhető célokat fogalmazott meg. Elsősorban a felkészültségét és hivatalnoki pályafutását emelték ki, illetve azt, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítana a pályázatok hatékony megfigyelésére, az összegyűjtött adatok elemzésére. A bizottság tagjai továbbá üdvözölték a vezetői pozícióban szerzett tapasztalatait, illetve a menedzseri készségeit. Kotvanová évek óta aktívan tevékenykedik a kisebbségi jogok területén, Medviď szerint nagy előny, hogy ott volt a KKA-t szabályozó törvény kidolgozásánál, valamint bekapcsolódott több, kisebbségeket érintő javaslat véleményezésébe.

Vitathatatlan szakértelem

Petőcz szakmai hozzáértését nem vonta kétségbe a bizottság egyetlen tagja sem, épp ellenkezőleg, többen hangsúlyozták, hogy karrierjét az emberi jogoknak és kisebbségi ügyeknek szentelte. „Nem a saját céljait tartja szem előtt, kvalitását az országnak ajánlja” – írta Medviď az indoklásában. A dokumentumból kiderült, néhányan hiányolták a konkrét javaslatokat a KKA jelenlegi problémáira, Petőcz víziójában főként azt kifogásolták, inkább a külső kapcsolatokra helyezné a hangsúlyt, míg pályázatában kevesebbet foglalkozott az Alap belső mechanizmusainak fejlesztésével. Diana Čekmeová szerint Petőcz a diplomáciában elsajátított kommunikációs készségeket a kisebbségek képviselőivel való kapcsolattartás során hatékonyan tudná kamatoztatni. Petőcz lapunk érdeklődésére elmondta, tiszteletben tartja a minisztérium döntését. „Feltételezem, hogy a bizottság a legjobb tudása szerint, mindent megfontolva döntött úgy, ahogy döntött” – mondta, majd hozzátette, tiszteletben tartja a demokráciát és a szabályokat. „Valószínűleg az összes kritériumot összevetve a legjobb jelöltet választották” – folytatta. Alena Kotvanovát viszonylag jó jelöltnek tartja, bár úgy véli, a kisebbségi jogokról nem tud nála többet.

„Nem tartok tőle, hogy katasztrófa sújtaná a kisebbségeket. Az nyilvánvaló, hogy borzasztóan nehéz dolga lesz” – tette hozzá Petőcz, arra utalva, hogy a magyar, a roma és a ruszin kisebbségek érdekeit nem lesz könnyű összehangolni az Alapon belül. „A személyektől elvonatkoztatva, megbecsülve a másik két jelölt tudását és rátermettségét, nem gondolom azt, hogy jó, ha 30 év után sikerült létrehozni egy alapot, amely az Alkotmány 34. cikkelyének azt a bekezdését érvényesíti, hogy a kisebbségek dönthessenek a saját ügyeikben, 4 év után ezt az elvet felrúgjuk, és azt mondjuk, nem jó, ha kisebbségi vezeti a Kisebbségi Kulturális Alapot. Ezt negatív jelzésértékű dolognak tartom” – zárta Petőcz.

Óvatos reakciók

Molnár Norbertnek, az Alap jelenlegi igazgatójának megbízatása júliusban jár le. Kotvanová érkezésével megszűnik a szimbolikus döntés, melynek köszönhetően a Kisebbségi Kulturális Alap vezetője a nemzeti kisebbség képviselője is egyben. A magyar pártok tiszteletben tartják a minisztérium döntését, azonban emlékeztetnek, épp az ilyen esetekben mutatkozik meg a magyar érdekképviselet hiánya.

„A jelöltek rátermettségét és szakmai hátterét nem tisztünk és nem is kívánjuk minősíteni, de azt meglehetősen furcsának, sőt kiábrándítónak tartjuk, hogy egy kisebbségi intézmény élére nem valamelyik nemzeti közösség képviselőjét választották meg. Ebből is egyértelmű kell legyen mindenki számára, hogy csoportos parlamenti érdekképviselet híján egyre veszítünk és veszíteni fogunk pozícióinkból. Így gyakorlatilag szinte bármit megtehetnek velünk. Hiszen ez az eset is azt bizonyítja, hogy immár az annyit ragozott kisebbségi status quót, a korábban kiharcolt jogainkat sem tartják tiszteletben” – nyilatkozta lapunknak Králik Róbert, az MKP szóvivője. Az új igazgató kinevezésével kapcsolatban felkerestük a másik két magyar pártot is.

„Az Összefogás politikai mozgalomként nem kívánja kommentálni a szakmai kiválasztási folyamat végeredményét. Bízunk benne, hogy az új igazgató korrekt és transzparens módon fogja vezetni az Alapot, még ha nem is tartozik semmilyen Szlovákiában élő nemzeti kisebbséghez” – áll a párt lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatában. A Hídtól lapzártánkig nem kaptunk reakciót az új vezető kinevezésével kapcsolatban.