Robert Fico gőzhengere már a kultúrát lapítja

A kormányfő „ellenőrzési napot” tartott a kulturális tárcánál, Šimkovičovával közös sajtótájékoztatóján kijelentette, kiáll a miniszter mellett, akit szerinte jogtalan támadások érnek. A túlkapásai miatt közel 190 ezren követelték egy petícióban a tárcavezető menesztését, aki egy dezinformációs médiumot működtetett. Fico szerint azért érik támadások Šimkovičovát, mert betartja a kormányprogramot. A miniszterelnök úgy látja, az Alkotmány Preambuluma határozza meg, milyennek kell lennie a szlovák kultúrának, és hivatkozott a „Mi, a szlovák nemzet” kezdetű dokumentumra. Šimkovičová bírálóit szellemi hajléktalanoknak, kulturálatlan embereknek nevezte, akik nem tudják, milyen is az „igazi szlovák kultúra”. Szerinte a minisztérium ilyen szlovák kultúrát csinál, nem pedig „transzszexuálisat”. Erre egyébként az ellenzéki Progresszív Szlovákia vezetője Michal Šimečka a közösségi oldalán úgy reagált, a művészetet nem lehet olyan kategóriákba sorolni, mint a szlovákellenes, vagy tanszszexuális. A sajtótájékoztatón a terítékre kerülő témák közül Fico az egyházak finanszírozását emelte ki, amelyet hamarosan megnyitnak, de nemzetiségi kisebbségek jogállásával és a Matica slovenská ügyével is foglalkozni fognak. A sajtótájékoztatón egyébként az újságírók nem kaptak lehetőséget arra, hogy kérdéseket tegyenek fel.

Ég veled, RTVS

A sajtótájékoztató leghangsúlyosabb témája a közmédia, az RTVS küszöbön álló átalakítása volt. Fico bevezetésként élesen bírálta Ľuboš Machaj jelenlegi vezérigazgatót, akit a parlament 2022 nyarán választott az intézmény élére, majd arról beszélt, a köztévé gazdálkodásával is gondok vannak. „Engem azonban az aggaszt a legjobban, hogy ez a televízió már nem objektív” – állítja Fico. Majd arról beszélt, szerinte az intézmény megsérti a polgárok emberi jogait, hiszen az objektív információkhoz való hozzáférés ilyen jog. Valójában azonban a köztelevíziót a MEDIAN SK felméréseiben egymás után 17 alkalommal értékelték a legobjektívebb tévéadónak. Legutóbb a tavaly decemberi közvélemény-kutatásukban a válaszadók 26,6 százaléka nyilatkozott így, míg a második helyezett 18,6 százalékkal a TA3 hírtelevízió lett.

„Az RTVS-nek új törvényre, új vezetésre van szüksége” – szögezte le Fico, majd hozzátette, a szerdai kormányülésen tárgyalják az intézményt gyökeresen átalakító törvényjavaslatot. Nem titkolta, hogy a jogszabálynak az a célja, jelentős személyi változásokat tudjanak végrehajtani. Szerinte erre azért is szükség van, mert a jelenlegi médiatér egyoldalú, de nem szalasztotta el az alkalmat, hogy a 2020-as parlamenti választás után felállt kormányokat, így az Ódor-kabinetet bírálja.

Ahogy arról beszámoltunk, heves nemzetközi tiltakozást is kiváltott, hogy a 4. Fico-kabinet kormányzati irányítás alá akarja vonni a közmédiát. A kulturális minisztérium eredeti javaslata lényegében egy cenzori tanács bevezetésével számolt, de ezt az indítványt végül visszavonták. Jelenleg nem világos, hogy mit tartalmaz az új javaslat. Ennek ellenére az indítvány minden bizonnyal hamarosan a törvényhozás elé kerülhet. A sajtótájékoztatón jelen volt Lukáš Machala, a minisztérium hivatalának főtitkára, aki cáfolta azt az információt, mi szerint ő szeretne az RTVS élére kerülni.

KKA és más ügyek

Šimkovičová a minisztérium élén tett lépései közül is kiemelt néhányat, így például a dezinformációk terjedését megakadályozni hivatott támogatási sémára szánt pénzből, 300 ezer euróból inkább a pozsonyi Filharmónia épületének tetejét javíttatta meg. De a kassai filharmóniának is új hangszereket vásároltak. A szepesi vár és Krasznahorka várának helyreállításával kapcsolatban arról beszélt, bízik benne, hogy a két jelentős műemléket még ebben a választási ciklusban megnyithatják a nagyközönség előtt. Arra is kitért, a Művészeti Alapnál (FPU) és az Audiovizuális Alapnál (AVF) végzett komplex ellenőrzés eredményei is májusban rendelkezésre állnak majd. Ugyancsak írtunk arról, hogy a Šimkovičovát is jelölő SNS képviselője, Roman Michelko egy olyan törvényt terjesztett a parlament elé, amely lényegében a tárca, így a párt irányítása alá vonná a 20 millió euró felett rendelkező FPU-t. Michelko, aki szintén jelen volt a sajtótájékoztatón, arról beszélt, a koalíció támogatni fogja a javaslatát, és bírálta az ellenzéki KDH-t, amely nem állt be az indítványa mögé. A koalíció az utóbbi időben pont a KDH-t igyekszik meggyőzni arról, hogy bizonyos kezdeményezéseit támogassa.

Šimkovičová azt is elmondta, már készül a Kisebbségi Kulturális Alapra (KKA) vonatkozó törvény módosítása, amely másik két jogszabállyal, a műemlékvédelmi és a múzeumok támogatásáról szóló törvénnyel együtt már júniusban a parlament elé kerül. A kabinet korábbi tervei szerint a KKA-t összevonták volna a fent említett alapokkal, erről azonban a kormány letett. Jelenleg nem világos, milyen változás várható a kisebbségi alapnál. A miniszter kitért arra is, hogy a velencei biennálén a szlovákiai kiállítás megnyitóján jelenlévő művészek élesen bírálták Šimkovičová lépéseit. A miniszter most arra utalt, ezért akár meg is vonhatja azt a 200 ezer eurót, amelyet az országnak a biennálén való szereplésére különítettek el.

Államnyelvtörvény

„Az inspirációt a franciaországi államnyelvtörvényből merítettük” – mondta a sajtótájékoztatón Šimkovičová azzal kapcsolatban, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó jogszabály módosítását is tervezik. Nem pontosította azonban, mit értenek ez alatt, és mivel újságírói kérdésekre nem adtak lehetőséget, nem sikerült ezt tisztázni. Fiala-Butora János jogász, emberi és kisebbségi jogi szakértő lapunknak a francia nyelvtörvény két jellemzőjét emelte ki. „Az egyik a francia nyelv elsőbbsége és a kisebbségi nyelvek másodrangúvá fokozása, hiszen Franciaország a kisebbségek puszta létét sem ismeri el. A másik az idegen kifejezések elleni küzdelem” – magyarázta a szakértő. Fiala-Butora rámutat, az első aspektusban a szlovák nyelvtörvény már most is a francia modellt követi, így valószínűbb, hogy a minisztériumi javaslat inkább a második kérdésben próbál új rendelkezéseket bevezetni. „Ebből az következhet, hogy a szlovák nyelv erőteljesebb számonkérése a cél a nyilvános terekben, főleg az angol, de akár a hazai nyelvjárások, vagy a kisebbségi nyelvek rovására is” – tette hozzá. Arról is beszélt, ha a módosítás célja nem is kifejezetten a kisebbségi nyelvek korlátozása lenne, közvetve mégis ez lehet a végeredmény, hiszen az államnyelvtörvény alkalmazása mindig elsőbbséget élvez a kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel szemben.