A kultúra került a koalíció célkeresztjébe

Az SNS-es képviselő javaslatának lényege, hogy a művészeknek adott állami támogatásról ne szakmai bizottságok, hanem a kulturális minisztérium által kijelölt személyek döntsenek. Létrejönne egy tanács, amelyet a tárca állítana össze. A minisztériumot jelenleg az SNS által jelölt Martina Šimkovičová irányítja, aki televíziós műsorvezetőként, majd a dezinformációs médiumokban való rendszeres szerepléséről vált ismerté. A javaslat szerint a minisztérium által létrehozott tanács számára a szakmai bizottságok csak ajánlást adnának arra vonatkozóan, melyik projektet tartják támogatásra érdemesnek. A szakmai bizottságokat a művészeti szervezetek, fontos kulturális intézmények állítják össze. Jelenleg lényegében ezek a szakmai bizottságok dönthetnek arról, melyik pályázatra adnak pénzt és melyikre nem.

Zuzana Čaputová köztársasági elnök pénteken az ügyben egyeztetésre hívta a művészeti egyetemek rektorait, a Nemzeti Színház képviselőjét és azt a Marek Maďarič egykori smeres kulturális minisztert is, akinek hivatali idejében a Művészeti Alap létrejött. Čaputová kijelentette, az államnak biztosítania kell a kultúra működési feltételeit, de politikailag nem uralhatja azt le, illetve rámutatott, a nagyszabású változásokat megfelelő egyeztetésnek kell megelőznie. „A kultúra mindannyiunk ügye. Bármilyen törekvés, amely a leuralására irányul, véleményem szerint a kulturálatlanság megnyilvánulása” – jelentette ki az államfő. Maďarič a találkozó után arról beszélt, a Művészeti Alap és a hasonló intézmények a kulturális élet fontos elemeivé váltak, hiszen nemcsak támogatásokat adtak az alkotóknak, hanem például mozitermek digitalizációját is finanszírozták. Rámutat, ha a Művészeti Alap támogatásairól a minisztérium jelöltjei döntenének, az nem jelent garanciát arra, hogy kevesebb lenne az olyan pályázó, aki kérelmének elutasítása miatt elégedetlen.

Kormány vs. ellenzék

A kormánypárti képviselők, így például Dušan Jarjabek (Smer) ugyanis a törvényhozásban azzal érvelnek a módosítás mellett, hogy a sikertelen pályázók közül sokan elégedetlenkedtek, de azt is kifogásolták, a legtöbb ilyen nyertes kérvény Pozsony megyéből érkezett. Kritikaként fogalmazták meg, hogy a pályázókat rendkívül nagy bürokratikus teher sújtja.

Az ellenzéki Ondrej Dostál (SaS-frakció) azonban a parlamenti felszólalásában arra utalt, a módosítás valódi oka, hogy az SNS irányítása alá akarja vonni a kultúra finanszírozását és a felsorolt érvek csak egyfajta színjátékot jelentenek. Megemlítette például, hogy azért Pozsonyba érkezik a legtöbb támogatás, mert ott adják be a legtöbb pályázatot. Ezzel együtt az elutasított kérelmek aránya is Pozsony megyében a legmagasabb, többszöröse az Eperjes, vagy Besztercebánya megyéből érkező elutasított pályázatok arányának. De arról is beszélt, bár a kormányoldal az elégedetlen pályázókkal érvel, de nem pontosítják, kikről van szó, de még azt sem, hányan vannak. František Mikloško, a szintén ellenzéki KDH képviselője pedig arról beszélt, az SNS törekvésével szemben ők most a kultúra függetlenségét próbálják megvédeni. Grendel Gábor (Szlovákia-frakció) is arról beszélt, a koalíció közvetlen irányítás alá vonná az alapot.

Rigó Konrád, aki 2016 és 2020 között a Híd kulturális államtitkára volt, szintén az alapnak az SNS általi leuralásáról beszél. „Šimkovičováék leiskolázzák a mečiarizmus idejéből ismert Hudec minisztert, aki eddig rémként élt emlékeinkben azon rombolás miatt, amit a kultúrában elkövetett. A Művészeti Alap teljes politikai leuralását látjuk élőben. És magyarként végtelenül cinikusnak kell lenni ahhoz, hogy azt mondjuk, ez nem érint bennünket. Ugyanis a szabad kulturális élet ellen indított támadás mindannyiunk szabadságából elvesz egy darabot” – nyilatkozta lapunknak Rigó, és hozzátette, ugyanilyen veszélyt jelent, hogy a koalíció újra állami irányítás alá akarja vonni a szlovák közmédiát (RTVS) is.

A megkerült eljárás

Az ellenzék ugyancsak kifogásolta, hogy a kulturális szféra számára jelentős változást hozó lépés nem szakminisztériumi javaslatként érkezett a parlament elé, hanem képviselői indítványként. Így a koalíció megkerülte a tárcaközi egyeztetés folyamatát, ahol a nyilvánosság, a szakmai szervezetek is ki tudták volna fejteni a véleményüket. Ráadásul Michelko egy olyan taktikát választott, amely még kevesebb időt adott a javaslata szakmai értékelésére. Az első olvasatba beadott szöveghez a második olvasat előtt egy jelentős módosító javaslatot fűzött, amely lényegileg alakítja át az indítványát. Így a nyilvánosságnak gyakorlatilag semmi, a parlamenti ellenzéknek is minimális ideje maradt az így előállt szöveg véleményezésére. Az ellenzékből több képviselő azt követeli, Michelko vonja vissza az indítványát és kezdjenek szakmai vitát a kérdésben.

Az alap

A Művészeti Alap évente hozzávetőlegesen 20 millió eurót oszt szét különböző pályázatokra, ez az összeg az intézmény 2015-ös létrehozása óta még az infláció összegével sem növekedett. Minden évben 5–6 ezer kérvény érkezik az alaphoz, amelyek együtt 65–80 millió eurónyi támogatási kérelmet jelentenek. Az ellenzék szerint azt a problémát, amelyet a sok elutasított pályázat jelent, valójában az alap rendelkezésére álló összeg növelésével lehetne orvosolni, nem az intézmény átalakításával. Az SNS-es javaslatról a parlament leghamarabb jövő héten szerdán dönthet, a jogszabály június 1-étől lehet hatályos. Az ellenzéki Jaurová azonban rámutat arra is, az SNS-es javaslat jelentette változásokat ilyen rövid idő alatt nem lehet végrehajtani. Az alap a következő időszakra lényegében megbénulna, a támogatások kifizetése jelentős csúszást szenvedne. Ha a módosítást jóváhagyják, akkor a szakmai bizottságok közel 130 tagja jelezte, a továbbiakban nem vesz részt a pályázatok értékelésében.