Nem lett hungarikum a paprikás kattancs, de még az lehet

Focisták és lovas íjászokPuskás Ferenc életművét azért tartotta fontosnak a Hungarikum Bizottság, mert a sportolót a világ minden részén ismerik, és teljesítményét Magyarországgal azonosítják. Kassai Lajos a magyar hagyományőrzés kiemelkedő személyisége, az íjászat újjáteremtésén fáradozik, amely a magyar identitásban, gondolkodásmódban rendkívül fontos szerepet tölt be – indokolta a döntést a tárca. A Kassai lovasíjász-iskolának egyébként Szlovákiában is vannak követői, például a Varga törzs (Komárom mellett), a Vermes törzs (Gútán) és a Bíró kánság (Nagyudvarnokon). A gyulai kolbász is felkerült a listára, mivel a hagyományos ízvilágot megjelenítő élelmiszer, és elkészítési módja is hungarikum. Szintén hungarikumnak minősül már a szikvíz, a magyar találmányt ugyanis jól ismerik a határokon túl is. A magyar operett is gyarapítja a listát, hiszen az indoklás szerint a magyar identitás része, és a világban képviseli az országot. A Magyar Értéktárba szintén öt új elem került bele: Mathiász János szőlőnemesítő életműve, a Hercz és a Pick téliszalámi, a Zsolnay porcelán és kerámia, valamint az őshonos magyar badacsonyi kéknyelű szőlőfajta. Kőtés, kattancs, kurta szoknyaHungarikummá válhat a Garam menti kurta szoknyás falvak népviselete, a kőtés vagy a paprikás kattancs is. A Vidékfejlesztési Minisztérium ugyanis várhatóan még idén döntést hoz arról, hogy a határon túlról javasolt elemek közül melyek kerülnek a külhoni magyarság értéktárába, mondta lapunk kérdésére Farkas Iván. Az MKP gazdasági alelnöke októberben tett javaslatot a Magyar Állandó Értekezlet illetékes szakbizottságában, hogy az értéktárba vegyék fel a kurta szoknyás falvak népviseletét és hagyományőrzését, a deáki római katolikus templomot, a bényi rotundát és a kéttornyú templomot, az ételek közül pedig a kőtést, a pozsonyi kiflit és a paprikás kattancsot. A szakbizottság tagja ugyanis tehet javaslatokat önmaga nevében, illetve más magánszemély, közösség vagy szervezet felkérésére és javaslatára. Amennyiben a szakbizottság elfogadja azokat, továbbítja a Vidékfejlesztési Minisztériumba, ahol az illetékesek végérvényesen döntenek arról, hogy a javaslat hungarikummá válhat-e, vagy sem. Három szinten történik az elbírálás, magyarázta Farkas. „Az elsőt már abszolváltuk, és a mi javaslataink közül mind a hatot elfogadták. Ezek közül feltehetően négy bekerül a külhoni értéktárba, azok közül pedig később néhányat a hungarikumok közé sorolhatnak” – tette hozzá. Értesülései szerint a külhoni értéktárba való felvételről még idén döntenek a minisztériumban. Gazdasági előnyökA hungarikum cím megszerzése konkrét gazdasági előnyöket is jelenthet az ilyen termékek gyártóinak vagy egy régiónak, véli Farkas Iván. „A címnek köszönhetően sajtóhátteret kap, szélesebb körben is bekerül a magyarországi és kárpát-medencei köztudatba, így megnőhet iránta az érdeklődés a vidéki turizmusban és a vendéglátóiparban” – véli az MKP alelnöke. Farkas szerint konkrét megjelölést is kapnak majd a szóban forgó termékek. „Várhatóan védjegyeket kapnak majd, amelyeket a gyártók használhatnak” – állítja. (vps, MTI)