Nem lesznek kisebbségi képviselők a magyar parlamentben

ÖSSZEFOGLALÓ

Budapest. Nagy változást nem remélhetnek a magyarországi kisebbségek a hétvégi parlamenti választástól. Nemrég ugyanis kiderült, hogy a 13 magyarországi nemzetiség közül, amelyik listát állított, egyik sem lesz képes saját, szavazati joggal is rendelkező képviselőt juttatni az Országgyűlésbe. A becslések szerint legalább 20-25 ezer szavazat kell ahhoz, hogy egy nemzetiségi listáról legalább az első helyezettből képviselő legyen. Ennyien viszont egyik nemzetiség esetében sem regisztráltak (még a 600 ezres cigányság köréből is csak alig 16 ezren).

Visszavont regisztrációk

A szavazási regisztrációs statisztikákból ráadásul kiderül, hogy azok közül is sokan visszavonták regisztrációjukat, akik korábban nemzetiségi listákra regisztráltak. Az új magyar választási rendszer szerint ugyanis, aki nemzetiségi listára szeretne szavazni, az már pártlistára nem szavazhat, csak egyéni pártjelöltre. Az országos politikára tehát az ilyen választó nem lehet akkora hatással, mint azok, akik pártlistára és egyéni jelöltre is leadhatják voksukat. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy az utóbbi hetekben többen meggondolták magukat, és inkább visszavonták nemzetiségi listás regisztrációjukat. A valasztas.hu hivatalos választási weboldal szerint tegnap 14 271 volt azoknak a száma, akik a roma nemzetiségi listára regisztráltak, 15 209-en a németre, 1623-an a horvátra és 1317-en a szlovákra. Március 25-én viszont még ezen nemzetiségek esetében több regisztrált választót jegyeztek: 19 857 romát, 15 389 németet, 1630 horvátot és 1319 szlovákot.

A magyarországi nemzetiségeket az Országgyűlésben az úgynevezett nemzetiségi szószólók képviselik majd. Az ilyen szószóló megválasztásához egyetlen nemzetiségi voks is elegendő. A szószóló viszont nem rendelkezik szavazati joggal a plénumban, csupán az Országgyűlés nemzetiségi bizottságában, amelynek automatikusan tagjává válik.

Csak szószóló lesz

A helyzet miatt tiltakoztak például a magyarországi szlovákok képviselői. A kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítása nem történhet úgy, hogy közben megkurtítják a kisebbségi választók általános választójogát, figyelmeztet Imrich Fuhl, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnöke. „Ez nem tiszta játszma. Papíron mindent megkaphatunk, de gyakorlatban semmit” – mondta a Pravdának. Sérelmezi azt is, hogy a választók a nemzetiségi lista névsorát nem befolyásolhatják (nem karikázhatnak), így az kerül szószólóként az Országgyűlésbe, aki a lista első helyén szerepel. A szlovákok esetében ez vélhetően Ján Fuzik lesz, aki jelenleg az Országos Szlovák Önkormányzatot vezeti. Ő szintén hibásnak tartja az új rendszert, de azt is hangsúlyozza, hogy a szószóló segíthet előmozdítani ügyüket. Fő feladata szerinte a jelenlegi rendszer átdolgozása kell, hogy legyen „Ha egyetlen nemzetiség sem képes képviselőt választani, akkor hibás a rendszer” – érvel Fuzik. 15 éve ugyanis hasonló szószólót kínáltak nekik, de akkor elutasították, ami talán hiba volt, ezért szerinte most a nemzetiségeknek el kell fogadniuk a rendszer kínálta lehetőséget. (vps, TASR)