Nem lenne megoldás a Híd és az MKP összefogása

Ha egyetlen mondatban kellene értékelnie a kormány eddigi tevékenységét, az hogy hangzana?

Katasztrófa.

Miért?

Mert a demokratikus értékrend elveszni látszik. Vegyük csak Kaliňák, illetve Bašternák ügyét. Ez a demokrácia alapjairól szól. Arról, hogy egy demokratikus rendszerben megengedhető-e, hogy a belügyminiszter saját magát vizsgálja ki. Megengedhető-e, hogy az emberek elveszítsék a rendszer igazságosságába vetett hitüket? Nézzük meg Štefan Harabin fegyelmi eljárásának ügyét. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beadványát elutasítva Harabinnak adnak igazat, és erre az igazságügyi miniszter egy szót sem szól. Ilyen hozzáállás mellett az emberek hogy bízhatnak abban, hogy az állam az általuk befizetett adóból az ő javukat szolgálja? Sehogy.

Rossz nyelvek szerint ön azért lépett ki a kormányalakítás idején a Hídból, mert nem válhatott önből ismét miniszter.

Két héttel a választások előtt megjelent egy interjú a Týždeň hetilapban, amelyben elmondtam, nem tudom elképzelni, hogy bárki beüljön Robert Ficóval egy kormányba, és úgy tekintsen Fico botrányaira, mintha nem érintenék. Az én döntésem azon alapult, hogy elutasítottam a felelősségvállalást Fico minden botrányáért. A Híd megteremtette a lehetőséget Ficóék további kormányzására, hogy Robert Kaliňák belügyminiszter, Kažimír pénzügyminiszter, Maďarič kulturális miniszter maradhasson. Az állam jellege, igazgatásának módja megmaradt a régiben. Az összes régi botrányért, ami ma felmerül, a mostani koalíciós partnerek közösen viselik a felelősséget.

A koalícióba belépett jobboldali pártok azzal érvelnek, hogy a jelenlegi kormánynak nincs alternatívája.

Az, hogy van-e alternatíva, vagy nincs, még nem jogosít fel senkit egy olyan kormány létrehozására, amely szétlopja az országot. Ma pedig azt látjuk, hogy foggal-körömmel védik a belügyminisztert, akit nem lehet elmozdítani, és így valójában nem a belügyminisztert védik, hanem a demokratikus alapelveket vágják sutba.

A jelenlegi ellenzék képes kormányváltó ellensúlyt képezni?

Az, hogy milyen alternatíva fog kialakulni, mindig a választásokon dől el. Meggyőződésem, hogy az emberek ezzel a kormánnyal szemben az előrehozott választásokat részesítenék előnyben. Ha az emberek elveszítik a demokrácia alapértékeibe vetett hitüket, az nem Robert Ficót fogja erősíteni, hanem a szélsőségeseket. Ezért is a koalíció viseli a felelősséget. A Szlovák Nemzeti Pártra se tekintsünk úgy, mint egy standard politikai pártra, amely mentes a nacionalizmustól.

Most mégis barátkozik a kisebbségekkel…

Hogyan barátkozik? A kisiskolák megtartásáról szóló törvény előkészítésénél az SNS minisztere, Peter Plavčan mit javasolt? Azt, hogy megoldják az alsó tagozatos iskolák helyzetét. Amikor a Híd környezetvédelmi minisztere a tárcaközi egyeztetésben javasolta, hogy a teljes szervezettségű, 1–9-es iskolák is maradhassanak meg, mi volt a válasz? Az, hogy ez nem megalapozott kérés. A Kaliňák–Bašternák-ügynek köszönhető, hogy az SNS-nél ezt végül sikerült kiharcolni, mert nem akarták tovább feszíteni a húrt. Az SNS viszont ezt nem akarta megoldani, holott két hónappal korábban a kormányprogram elfogadásakor még másképp szavazott. Megnézhetjük ugyanúgy a kormány uniós politikáját. A kormányprogramban azt fektették le, hogy az euroatlanti politikát fogják támogatni, viszont amikor Montenegrónak a NATO-ba való felvételéről kellett szavazni a parlamentben, ez csak a csodának köszönhetően kapott támogatást, mert a kormány nem biztosított elég szavazatot. A kormánypártok vezetői azt mondták, ennek a kormánynak stabil többsége van a parlamentben. A stabil többségnek mindig meg kellene lennie. Ez a kormány korántsem olyan stabil, és nem olyan értékrendet vall, mint amit a kormányprogramban lefektettek.

A Híd a koalícióban való szerepvállalása ellenére a legutóbbi felmérések alapján nagyjából tartja azt a támogatottságot, amit a választások során elért. Mi lehet ennek az oka?

Nem értek egyet azzal, hogy a Híd támogatottsága nem csökkent. Minden egyes közvélemény-kutatás fokozatos csökkenést mutat. A Híd egy elég stabil választói bázissal rendelkezett, amely nem fog egyik napról a másikra eltűnni úgy, mint a Sieťnél láttuk. A csökkenés fokozatos lesz, mint korábban az SDKÚ vagy a HZDS esetében. Az, hogy a Híd támogatottsága stabilan csökken, egyértelműen bizonyítható, elég megnéznünk, hogy néhány héttel a választások előtt a Hídnak a közvélemény-kutatások még nyolc százalékot mértek. Ma már hatot sem. Történetileg a Híd támogatottsága jelenleg a legalacsonyabb. Annak ellenére, hogy kormánypozícióban van a párt.

Beszélgetett Bugár Bélával azóta, hogy kilépett a pártból?

Beszélgettünk, de nem politikáról, abban túlságosan eltér a véleményünk.

Más hidas politikusokkal beszélget politikáról?

Nemcsak hidasokkal, hanem MKP-sokkal és másokkal is. Politikus vagyok, ez elkerülhetetlen.

Az MKP tisztújítása idején azt is rebesgették, hogy funkciót vállalhat a pártban. Volt ilyen szándéka?

Nem.

Hogy látja most a politikai jövőjét?

Nem gondolkodom rajta, hogyan tovább a politikai karrieremmel. Ez nálam ma nem alapvető kérdés. Sokkal inkább aggaszt, hogy a következő parlamenti választások után lesz-e még magyar érdekképviselet a szlovák parlamentben. Ahogyan az is, hogy Szlovákia demokratikus elveket alkalmazó és valló ország lesz-e, mely szerves része az Európai Uniónak.

Felmerült nemrégiben egy új magyar párt gondolata is. Megalapozott projekt lehet jelen körülmények között egy új párt alapítása?

Szerintem a jelenlegi politikai felállás már nem fogja nagymértékben előrevinni a közösséget. Hangoztatták, hogy az MKP-nál változásokra lehet számítani, új vezetés érkezik, a párt preferenciái azonban még így sem stagnálnak, hanem csökkennek. Ha megnézzük például a KDH helyzetét, ahol ugyanaznap volt a tisztújítás, mást láthatunk: ugyanaz a közvélemény-kutatás azt mutatta, a KDH növekszik. Itt tehát az emberek pozitívan kezelték a váltást. Úgy gondolom, az elnökcsere nem garantálja a változást. Ha megnézzük például Rimaszombatot, ott van az MKP új elnökségében egy olyan tag, aki a rimaszombati polgármestert támogatja. Ő pedig Marian Kotlebát támogatja, ahogy több MKP-s megyei képviselő is. Itt tehát szerintem ideológiai probléma is van a párton belül. Nem állítom, hogy mindenhol, de vannak bizonyos hajlandóságok, és nem látom, hogy ezeket a párt kezelné. Együttműködni Marian Kotlebával, aki leköpte a Kossuth-szobrot, és máig nem kért miatta bocsánatot, nem biztos, hogy egy magyar ember értékrendjével azonosítható. Ami pedig a Hidat illeti, a népszerűsége szintén csökkenni fog.

Összefoghat a Híd és az MKP?

A Híd és az MKP közti szakadék a választók között is létezik, és a választók nem fogják elfogadni a két párt együttműködését. A Híd 2010 és 2016 között a Dunaszerdahelyi járásban több mint 14 ezer szavazatot vesztett. Az MKP-nak viszont nem lett ennyivel több szavazata. A legutóbbi helyhatósági választásokon a Híd és az MKP közös jelöltet állított Komáromban – és nem nyert. Mennyire hajlandó ezek szerint a két választótábor akceptálni az együttműködést? Nem automatikus, hogy akik nem a Hidat választják, azok az MKP-t, és fordítva. Az MKP vezető politikusai által 2009–2010-ben folytatott árulózás a mai napig tartó megosztottságot hozott, akár családokon belül is. Ugyanakkor kérdés számomra az is, a Híd mennyire tekinthető még magyar érdekképviseletnek, ha a kormányban a hét pozíciójukból csak kettőt tölt be magyar jelölt.

Menyhárt Józsefet mennyire látja alkalmasnak arra, hogy új lendületet adjon az MKP-nak?

Menyhárt Józsefet nem tudom megítélni, viszont szkeptikus vagyok, ha az elnökségre tekintek: mennyire fogja megengedni az elnökség az új elnöknek a változtatást?

Abból, amit mond, azt veszem ki, az MKP-n és a Hídon túl kell keresni a megoldást.

Megoldást nem a pártok számára kell találni, nem a pártok problémáit kell megoldani, hanem a magyar választópolgáréit. Azt, hogy a szlovákiai magyarságnak legyen a jövőben tényleges érdekképviselete a szlovák parlamentben és kormányban.

Ez hogy érhető el?

Ebben a pillanatban még nem tudok erre válaszolni. Most még túl korai ezen töprengeni.

A kormány kisiskolákról szóló törvényjavaslata végső szavazásánál a parlamentben ön tartózkodott. Miért?

Ez egy technikai hiba volt, amit mindjárt be is jelentettem. Én az első perctől kezdve amellett voltam, és fel is szólítottam a volt kollégáimat, hogy nemcsak az alsó tagozatos, hanem az 1–9-es iskolákat is meg kell menteni.

Kisebbségi szempontból hogyan értékelné a kormány eddigi tevékenységét?

A kisiskolák megmentésével küldött a kormány egy jelzést, de a beiratkozások áprilisban zajlottak, így ez a törvény már elég későn jött. Erre már a kormányprogram tárgyalásakor figyelmeztettem. A Híd azért is lépett be a kormányba, hogy Dél-Szlovákia fejlődését segítse. Mi minden fog épülni Dél-Szlovákiában? Semmi. A 15 milliárdos uniós csomagot, amelyet 2014–2020-ban költhetünk el, a második Fico-kormány elosztotta. A kérdésemre, amelyet a közlekedési miniszternek tettem fel arról, milyen vasúti fejlesztéseket terveznek délen, azt a választ kaptam, hogy semmilyent. Ami megépül, az mindössze a D4/R7-es projekt, amelyet még a második Dzurinda-kormány indított, és a Radičová-kormány dolgozott rajta, majd a második Fico-kormány bonyolította le a közbeszerzést. Erre a szakaszra nem tudok úgy tekinteni, mint a Híd új projektjére. A parlamentben Solymos László mondta el a kérdésemre, hogy a Zólyom–Kassa útszakasz olyan ütemben fog épülni, ahogy ezt a második Fico-kormány eltervezte. Az utat csak félprofilban fogják megépíteni. Fizetni viszont ugyanúgy fognak az emberek, mint Zsolnán vagy Pozsonyban a négysávos autópályáért. Az első Fico-kormány 2007-ben a Tiszolc és Breznóbánya közötti útszakaszt elsőrendűvé minősítette át, és 14 millióért rekonstruálták. Ezen a szakaszon kevesebb mint 500 autó halad át naponta. Losonc és Rimaszombat között ezer halad át óránként. Viszont ez utóbbi politikailag nem fontos. Most a kormány Rimaszombatban arról döntött, a Tiszolc–Murány– Vöröskő útszakaszt minősítik át elsőrendűvé. Ezt tehát fel fogják újítani, de a déli gyorsforgalmi útra megint nem lesz pénz. Hogy jönne így befektető ebbe a régióba?

Egy Richard Sulík vezette kormány nagyobb figyelmet fordítana Dél-Szlovákiára?

Én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy semmilyen új útszakasz nem épül, semmilyen vasúti beruházás nem indul. A Híd hat és fél százaléka nélkül Robert Fico ma nem kormányfő. Ilyen helyzetből sokkal többet lehetett volna elérni a déli régiók fejlesztéséért. Milyen új projektet tartalmaz a kormányprogram, amely Dél-Szlovákia fejlesztését szavatolja? Semmilyent. Ami pedig még fontosabb: akik Malina Hedviget kiűzték az országból, megverették a dunaszerdahelyi szurkolókat, semmibe vették a peredi népszavazást – velük összeállni, és megvédeni például Robert Kaliňákot, elfogadhatatlan. Én elutasítottam az ebben való részvételt. Ami Sulíkot illeti, ez hipotetikus kérdés. A puding próbája az evés, és most nem ezt a pudingot esszük. De azt biztosan állíthatom, hogy a Kaliňák-, Fico-, Bašternák-botrányokat nem söpörnék a szőnyeg alá.