Nem csak Szlovákia és Magyarország gondja a Tisza és a Bodrog

Tőketerebes/Rozsnyó. Árvízmegelőzési és környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos közös tanácskozást tartott kedden Tőketerebesen a szlovák és a magyar parlament környezetvédelmi bizottsága. Köteles László, a Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője és Danka Lajos, a magyar parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke vezetésével a képviselők elsősorban a Bodrog vízgyűjtő területének helyzetét vizsgálták a helyszínen, majd az árvízmegelőzés, a víz- és környezetvédelem közös megoldásának lehetőségeit, illetve az ezzel kapcsolatos gazdasági együttműködés feltételeit tekintették át. Elhangzott egyebek mellett, hogy az árvízvédelmi tevékenység fokozására irányuló munkálatokba be kell vonni a Kárpát-medence többi érintett országát is, főleg Ukrajna és Románia környezetvédelmi szakembereit. A bizottság tagjai az együttműködés, főleg a regionális kapcsolatok kialakítása szempontjából is fontosnak ítélték a határok átjárhatóságát, leginkább a hármas határ térségében, ahol a legtöbb a határfolyó. Mint azt Danka Lajos is megjegyezte, Magyarország úgynevezett alvizi ország, amely leginkább van kitéve a rendszeres árvizeknek. Tehát a felvizi országokban történő bármilyen környezeti beavatkozás hatással lehet a magyarországi vízgazdálkodásra. Ezért fontosnak tartja a felső folyások menti országokban a közös erdőtelepítés kérdésnek rendezését is. „Azok az államok, amelyek érintettek a Tisza és a Bodrog vízgazdálkodási- és környezetvédelmi kérdéseiben, kell, hogy minden tekintetben együttműködjenek – ezt a célt szolgálta a közös találkozó is. Mi teljes mértékben támogatjuk a közös munkára való törekvést. A már említett vízgyűjtő területek kezelése két országot túlságosan is leterhel, ezért szükséges az együttműködés kiterjesztése a többi szomszédos országra is, hogy szükség esetén mind a víz-, mind pedig a környezetvédelmi problémákat egységes szakmai szinten tudjuk kezelni” – összegezte Danka Lajos. A találkozón elfogadott döntésekről hivatalosan is tájékoztatják a keleti folyók vízgyűjtő területéhez tartozó országok környezetvédelmi és vízgazdálkodási szerveit.

A szlovák parlament elé beterjesztett bányászati törvény módosító javaslatai elejét vehetnék az ország természeti örökségét károsító intézkedéseknek. A módosítások szerint csak akkor lehetne új bányákat nyitni, ha ahhoz az érintett települések önkormányzatai, illetve az illetékes minisztériumok és állami szervek is beleegyezésüket adnák. Az említett kérdéssel is foglalkoztak tegnap a vendégek, akik Gömörben folytatták az előző napon a zempléni régióban megkezdett terepszemléjüket. A politikusok megtekintették a Szádelői-völgyet, a Gömör-Tornai karszt tájvédelmi körzetének legszigorúbban védett területét, s a vele szemben elterülő méhi mészkőbányát, amely jelentős beavatkozást jelent a tájba. A szlovák–magyar tárgyalások a rozsnyói történelmi városházán folytatódtak. Köteles László szerint mindkét fél egyetértett abban, hogy a Gömör-Tornai karszt barlangvilágának – amely az UNESCO Természeti Világörökségének listáján is szerepel – megőrzése érdekében egyenlő szintre kell emelni a természet védelmét a határ mindkét oldalán. Tehát az Aggteleki Nemzeti Park példájára a Szlovák-karszt Tájvédelmi Körzetet is nemzeti parkká kell nyilvánítani. Szó esett a lengyel–szlovák határon, a Dunajec folyónál már bevált gyalogos és kerékpáros kishatár-átkelőhelyek megnyitásának lehetőségéről is a szlovák–magyar határszakaszon. Köteles szerint az egyik ilyen, útlevél nélkül s csak a két állam polgárai által igénybe vehető átkelő éppen a Rozsnyói járásbeli Körtvélyes és a magyar oldalon elterülő Derenk között lehetne, ami elejét vehetné az olyan nehézségeknek, mint amilyen az idén nyáron történt, amikor a szlovák határőrszervek nem adtak engedélyt ideiglenes határátkelő megnyitására a derenki búcsú idejére.

A két képviselőcsoport tegnap délután az Ipoly menti régió felé vette útját. Ma Selmecbányán folytatják útjukat, ahol a Tisza vízgyűjtő területének multilaterális keretek között folyó védelméről tárgyalnak. (trik, kat, m)