Nem akar belenyúlni a támogatásokba

Milyen állapotban találta a kormánybiztos hivatalát? El tudja végezni azokat a feladatait, amelyek a statútumából következnek?

A hivatalban 12 ember dolgozik, plusz a kormánybiztos, miközben a hivatal jogkörei nem változtak. Négy alapterület tartozik a hatáskörébe: a kisebbségi oktatás, kultúra, nyelvhasználat és a kisebbségek közügyekben való részvételét érintő jogok, valamint ezek koordinációja. A hivatal személyi állománya látszólag rendben van, de sajnos gyakorlatilag csaknem minden munkatársam egyetlen területtel, a kisebbségi kulturális támogatási rendszer működtetésével foglalkozik. A másik három feladatkört, amely az alkotmányból következően került a kormánybiztos statútumába, mostohagyerekként kezelték a hivatalban. Érvényes ez a kormány tanácsadó szerveként létrehozott kisebbségi bizottság működtetésére is.

Lesz ebben változás, vagy továbbra is a kulturális támogatásokra fognak csak összpontosítani?

A kisebbségek kultúrájának támogatása továbbra is fontos feladat marad, de a másik három tevékenységnek is megfelelő súlyt kell adni. Kezdeményezőként fogok fellépni a nyelvhasználat ügyében, a kisebbségi oktatás területén, és a kisebbségi bizottság jogszerű működését is fontosnak tartom. Úgy gondolom, a bizottság működésében visszalépések történtek 2012-höz képest.

Ez megmutatkozik majd az alkalmazottak összetételében is? Tervez elbocsátásokat és újak felvételét?

Mindenképpen szükség van egy belső átvilágításra. Nagy mozgásterem nincs, nincs betöltetlen állás a hivatalban. Azon leszek, hogy az oktatás és a nyelvi jogok területén egyaránt otthonosan mozgó szakembert találjak. A másik lehetőség, hogy külső munkatársakkal, munkacsoportokkal biztosítom majd az eddig háttérbe szorult területek kezelését. A létszámot nem lehet bővíteni.

A kisebbségi bizottságban a legnagyobb változás talán az volt, hogy megváltozott a szavazati arány a kisebbségek képviselői között: míg korábban minden bizottsági tag szavazattal rendelkezett, most már az egy kisebbség – egy szavazat elv érvényesül. Ezen akar változtatni?

Igen, szeretném, ha visszatérnénk az eredeti modellhez, de előbb konzultálni akarok a kisebbségi bizottság tagjaival.

A kisebbségi kulturális támogatási rendszert milyen állapotban találta?

A szakmai bizottságok elvégezték a munkájukat, jelenleg folyik a pályázati támogatások folyósítása. Nincs szándékomban belenyúlni abba a rendszerbe, amit elődöm felállított, hiszen viszonylag jól működik. A visszajelzések alapján úgy látom, hogy a kisebbségek képviselői is elégedettek vele. Ugyan vannak hibái is, de a rendszer maga fenntartható, szeretném, ha a támogatásokat a tavalyi időpontokhoz hasonlóan kapnák meg idén is a szervezetek.

Azt mondja, nem akar belenyúlni a támogatásokba. Ez azt jelenti, hogy nem fog változtatni a bizottságok által javasolt összegeken?

Eddig egyetlen esetben sem kellett változtatom, bízom benne, hogy a következőkben sem kényszerülök rá, hogy felülbíráljam azokat. A kormánybiztos hatásköre a folyamatban viszonylag szűk, hiszen a támogatásokat a kormányhivatal vezetője hagyja jóvá.

A kormányhivatal vezetője Igor Federič, ő sem fog változtatni a bizottságok által javasolt támogatási összegeken? Egyeztettek erről?

Erről eddig nem egyeztettünk, de 2012-ben is csak kivételes esetekben szólt bele a támogatások összegébe. Ha szükség lesz egyeztetésre, biztosan sort kerítünk rá.

A korábbi években általában két pályázati felhívást szokott kiadni a hivatal, még ha a második szűkebb körű volt is az elsőnél. Lesz idén is egy második kör? Maradt erre pénz?

Most még erre nem tudok pontos választ adni, csak valamikor július–augusztus tájékán látjuk majd, hogy mekkora az az összeg, amit a pályázók nem merítettek ki. Ha marad támogatás, biztosan lesz második kör is.

2017-ben az eddigi hírek szerint még a kormányhivatal fogja lebonyolítani a kulturális pályázatokat. Az értékelő bizottságok összetétele kapcsán felmerültek kifogások, például a kiadói pályázatokat elbíráló magyar bizottságban nem volt irodalmár szakember. Lesznek változások a bizottságokban?

Biztosan lesznek, mert a bizottsági tagok megbízatási időszaka kétéves. Több tag mandátuma lejár. Ez az idei évet már nem érinti, csak a jövő évi kiírásra vonatkozik majd.

Mi alapján választja ki az új tagokat?

Mindenképpen figyelembe szeretném venni a kisebbségi bizottság ajánlásait, de kikérem majd egyes szakmai szervezetek ajánlásait is.
 

Egyes bizottsági tagokkal szemben felmerült az érintettség vádja, például kapcsolatban álltak egyes pályázókkal. Erre ügyelni fog a bizottsági tagok kiválasztásánál?

Természetesen, transzparensen kell eljárnunk, ki kell zárni az összeférhetetlenség legkisebb lehetőségét is. Amennyiben ilyen eset felmerül, biztosan foglalkozni fogok az üggyel.

Ha a pályázati mechanizmuson nem is akar változtatni, tartalmi változásokat tervez a jövő évi pályázati kiírásban? Néhány éve például kizárták a cégeket, vagyis a könyvkiadók nem pályázhattak közvetlenül, csak civilszervezeteken keresztül. Ebben lesz változás?

Az utóbbi kérdésre nem tudok egyértelmű választ adni, de meg fogom vizsgálni. Tartalmi szempontból biztosan konzultálni fogok a kisebbségi szervezetekkel, és kikérem a kisebbségi bizottság véleményét is. Az a célom, hogy a pályázati rendszer segítségével a kisebbségi kultúra legszélesebb rétegét tudjuk támogatni.

A kormányprogram ígéri a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozását. A szükséges törvényt az ön hivatala készíti elő?

Van egy megállapodásom a kormányhivatal vezetőjével: a kormányprogram elfogadása után érdemben is elkezdjük a törvény előkészítését a kormányhivatal, a kulturális minisztérium és a kisebbségek képviselőinek részvételével. Az a célom, hogy a törvénytervezet őszre elkészüljön, és októberben a parlament elé kerüljön. Terveink szerint 2018 januárjától működhet az új támogatási rendszer.

A Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény a Híd tavaly elkészített törvényjavaslatára épül majd?

Igen, szeretnénk tartani magunkat az eredeti elképzeléshez. Mindenképpen meg akarjuk tartani a törvénytervezetben lefektetett alapelveket, amelyek a kulturális önkormányzatiság elvére épülnek.

A kulturális önkormányzatiság elve nem okoz majd problémát a koalíciós partnereiknek, például a Smernek?

Nem hiszem, mivel a Híd eredeti törvénytervezetével szemben, amelyet tavaly tárgyalt a parlament, csak bizonyos jogtechnikai kifogásokat támasztottak, ezekre hivatkozva utasították el. Mi a törvény struktúráját a szlovák Művészeti Alap struktúrájához hasonlóan dolgoztuk ki, átalakítva azt az egyes kisebbségek igényeinek megfelelően.

A Híd tavaly, a törvény előkészítése során már konzultált a kisebbségek képviselőivel. Lesznek ilyen konzultációk most is?

Biztosan lesznek. A célom az, hogy a törvény-előkészítési folyamatba bevonjuk a kisebbségi szakembereket is. Olyan szakembereket, akik jogi és gyakorlati szempontból is segíthetik ezt a folyamatot.

A kisebbségi kulturális támogatások alapkérdése minden évben, hogy mekkora lesz a támogatási keret. Lát esélyt arra, hogy emelkedhet a jövő évi támogatás összege? A koalíciós tárgyalásokon született valamilyen egyezség arról, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap milyen támogatási keretet kap majd?

A törvényjavaslat számol egy magasabb összeggel, de felelőtlenség lenne a részemről, ha most egy konkrét összeget mondanék. Nincsenek információim arról, hogy a koalíciós tárgyalások során erről vagy akár a jövő évi támogatási összegről született-e megállapodás. A jövő évi támogatás összegének azonban hamarosan napirendre kell kerülnie, hiszen az egyes minisztériumoknak hamarosan ismertetniük kell elképzeléseiket a jövő évi költségvetésükről.

A Híd törvényjavaslata 8 millió eurós összeget rendelt volna az Alaphoz, ami a duplája az eddigi támogatásnak. Továbbra is ez a célösszeg?

Mindenképpen ez a cél. De még hosszú tárgyalások várnak ránk.

A Kisebbségi Kulturális Alap megalakulása után mi lesz a kisebbségi biztos hivatalával? Mint mondta, jelenleg szinte csak a támogatásokkal foglalkozik a hivatala.

Szerintem a Szlovákiában élő 13 elismert kisebbségnek mindenképpen szüksége van a kisebbségi biztosra és hivatalára. Mint már mondtam, négy működési területünk van, amelyek az alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből, valamint a hazai törvényekből következnek. Ebből három mindenképpen a biztos hatáskörében marad, ezek a kisebbségi nyelvhasználat, a kisebbségi oktatás és a kisebbségek közügyekben való részvételének a felügyelete. Továbbra is az állam feladata marad, hogy intézményes módon biztosítsa, felügyelje, koordinálja a kisebbségi jogok alkalmazását, vagy éppenséggel a kiszélesítésükön dolgozzon. Ez egybevág azokkal az alkotmányos jogokkal és nemzetközi kötelezettségekkel, amelyek a nemzeti kisebbségek megmaradását és fejlődését biztosítják Szlovákiában.

Arról született koalíciós egyezség, hogy a biztos intézménye az Alap létrejötte után is megmarad?

Erről nem tudok, de bízom benne, hogy igen.