Nem a magyar iskolák rovására jön létre a komáromi egyetem

Felmerült a kérdés, a magyar egyetem alapítására és működtetésére fordítandó pénzek kinek a kalapjából kerülnek elő: vajon kevesebb pénz jut ezáltal a magyar nyelvű közoktatásra, illetve nem lesznek-e megrövidítve a Selye János Egyetem alapítására és későbbi fenntartására fordított költségvetési támogatások által a már meglévő felsőoktatási intézmények. A kérdésekről Szigeti László oktatásügyi államtitkárral beszélgettünk.

Az Akkreditációs Bizottság legkésőbb június elején mond véleménytSomogyi Tibor felvételeHonnan teremtik elő az alapítási és fenntartási költségeket?

Mindenekelőtt különbséget kell tennünk az idei és a jövő évi költségvetés nyújtotta lehetőségek között. A felsőoktatási intézmények ez évi költségvetési kerete nem tartalmaz összegeket a készülő magyar egyetem létrehozására. A pénzügyminisztérium ígéretet tett, hogy az egyetem létrehozásával kapcsolatos költségek egy részét előteremti. Jelenleg még nincsenek konkrét információink arról, hogy idén a pénzügyi tárca milyen forrásból csoportosít át pénzeket az egyetem létrehozására. Ami a 2004-es évet illeti, abból az elképzelésből indulunk ki, hogy ősszel a parlament jóváhagyja a Selye János Egyetemről szóló törvénytervezetet. Ezáltal a magyar nyelvű felsőoktatási intézmény már részét képezi majd a hazai egyetemek rendszerének, így a szlovákiai felsőoktatásra fordítandó költségvetési keretből finanszírozható. Már ismertek a jövő évi büdzsé sarokszámai, a dokumentumban van utalás a magyar egyetem létrehozására szánt költségvetési tétel elkülönítésére. Az oktatásügyi miniszter véleménye szerint azonban nem szerencsés elkülöníteni ezt a tételt a többi hazai felsőoktatási intézmény támogatására szánt csomagtól, mivel problémák merülhetnek fel a szlovák egyetemek részéről. Ugyanis ha létrejön az egyetem, egy lesz a hazai felsőoktatási intézmények közül és velük azonos elbírálásban kell, hogy részesüljön. Ugyanabból a központi forrásból kell biztosítani számára a fenntartásához és működtetéséhez szükséges pénzt. Ez természetesen csak a 2004-es évre vonatkozik. Mivel egyelőre nem létezik a magyar egyetem, idén más módon kell kezelni az állami támogatás kérdését, most erről folynak intenzív tárgyalások. A pénzügyminisztérium még nem hagyta jóvá az egyetem indulásához szükséges 2003-as évi anyagi eszközök biztosítását. A napokban egyébként elkészül a magyar egyetemről szóló jogszabálytervezet is, melyet az oktatási tárca először belsőleg tárgyal meg, majd tárcaközi egyeztetésre bocsát.

Kevesebb pénz jut-e a közoktatásra, azon belül a magyar tannyelvű iskoláknak a Selye János Egyetem létrehozása és működtetése miatt?

A válaszom egyértelműen nem. Az oktatás állami támogatásának rendszere kettéosztható a közoktatás és a felsőoktatás finanszírozására. A felsőoktatás központi támogatására fordítandó mintegy 9 milliárdos keretösszeg az oktatási tárca költségvetésében található meg. A közoktatás finanszírozására szánt éves összeg, tekintettel a végbement decentralizációra részben a megyei hivatalok, részben a kerületi hivatalok, részben pedig a pénzügyminisztérium költségvetésében jelenik meg külön tételként. A közoktatás központi támogatására az oktatási tárcának egy lyukas garasa sincsen. Az alap- és középiskolák finanszírozása tehát teljes egészében a települések, a megyék és a kerületek hatáskörébe tartozik. A magyar tanítási nyelvű közoktatási intézmények központi támogatása a vonatkozó jogszabály és az ahhoz kapcsolódó végrehajtó rendelet értelmében a szlovák tannyelvű alap- és középiskolákéval azonos rendszerben és elbírálás alapján történik. Biztos vagyok abban, hogy a hazai magyar nyelvű közoktatás finanszírozását nem érinti majd hátrányosan a magyar egyetem létrehozása, a Selye János Egyetem alapításához és működtetéséhez szükséges pénzeket ugyanis nem az alap- és középiskolák támogatására szánt keretből vonják el. Mindezt a vonatkozó törvények garantálják. Megnyugtatásul közölhetem, a két rendszer egymástól teljesen elkülönül. Az nem fordulhat elő, hogy a hazai magyar iskolák rovására jön létre a komáromi egyetem.

Felkészültek a többi hazai egyetem és főiskola esetleges támadásaira, amelyek abból fakadhatnak, hogy vélhetőleg hátrányosan érinti majd őket a felsőoktatásra szánt állami pénzek elosztása?

Egyetértek, közel sem mindegy, hogy a központi támogatás 23 – enynyi felsőoktatási intézmény működik ugyanis Szlovákiában – vagy 24 felé oszlik. Természetesen számolunk azzal, hogy néhányan esetleg nemtetszésüknek adnak hangot a magyar egyetemmel kapcsolatban. Bizonyára lesznek ilyen megnyilvánulások, hiszen a komáromi egyetemre fordítandó összeget nyilvánvalóan a büdzsé felsőoktatásra szánt keretéből kell majd biztosítani. Mivel azonban hamarosan törvény rendelkezik a magyar egyetem létrehozásáról, az államnak kötelessége lesz a többi hazai felsőoktatási intézményhez hasonlóan a magyar egyetemet is anyagilag támogatni.

Mondhatnánk konkrét összeget?

A magyar egyetem alapítási és fenntartási költségei aránylag csekély mértékben terhelnék meg a jövő évi költségvetést. Előzetes számításaink alapján 2004-ben mindössze 12 millió koronára volna szükség ahhoz, hogy létrejöhessen és az év végéig működhessen. Nagyon jó lenne, ha ezt néhány tíz millió koronás beruházási csomaggal bővíteni tudnánk, elsősorban az infrastruktúra fejlesztése érdekében. Úgy gondolom, a jövő évre csaknem 9 milliárdosra tervezett felsőoktatási csomaghoz mérten ez valóban elenyésző összegnek számít, a hiánya nem okozhat működési zavarokat a többi hazai egyetem életében.

Korábban 100 millió koronáról volt szó.

Valóban, megfogalmazódott részünkről egy hozzávetőleg 100 millió koronás igény. Erre a pénzcsomagra az épületek megvétele, felújítása és a magas szintű oktatás és képzés feltételeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása végett volna szükség. Jelenleg még folynak az egyeztető tárgyalások a pénzügyminisztérium képviselőivel, keressük az elfogadható megoldást.

Az egyetemalapítás a tervnek megfelelően halad?

A közelmúltban ülésezett az Akkreditációs Bizottság magyar egyetem tervezetével foglalkozó öttagú munkacsoportja és véleményezte a benyújtott dokumentumot. A testület következő ülésén, május végén esetleg június elején fog véleményt nyilvánítani. A visszajelzések egyelőre bíztatóak, a hiányosságokat igyekszünk korrigálni.

Mi történik abban az esetben, ha a bizottság nem adja áldását a magyar egyetemre?

A szlovákiai közvéleményben gyakran fogalmazódnak meg hasonló kérdések, mint például az uniós csatlakozásról szóló népszavazás előtt is. Az aggodalmak azonban sok esetben feleslegesnek bizonyulnak. Én bízom abban, hogy a testület pozitívan foglal állást a magyar egyetem ügyében.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?