Néhány sorsdöntő választás, néhány valódi tragédia

Gyurcsány jött, látott, győzöttČTK/AP-felvételJúlius 1. – Az iraki átmeneti kormány vádat emelt Szaddám Huszein bukott diktátor ellen.

Július 1. – A német parlament alsóháza, a Bundestag elfogadta az ország első bevándorlási törvényét.

Július 1. – Hollandia vette át fél évre az Európai Unió soros elnöki tisztségét ĺrországtól.

Augusztus 8. – Az orosz parlament felsőháza jóváhagyta a 30 millió állampolgárt hátrányosan érintő, a szociális juttatások pénzre váltásáról szóló törvényt.

Augusztus 13–29. – Görögországban, Athénban rendezték meg a XXVIII. nyári olimpiai játékokat.

Augusztus 18–26. – Koalíciós válság alakul ki Magyarországon. Az SZDSZ és az MSZP nem egyezik bele Medgyessy Péter miniszterelnök tervezett személycseréibe. 19-én megvonják tőle a pártok a bizalmat. Az MSZP elnöksége Kis Péter kancelláriaminisztert jelöli kormányfőnek, ám az MSZP kongresszusa Gyurcsány Ferenc sportminiszternek szavaz bizalmat. 26-án lemond Medgyessy Péter.

Augusztus 29. – Az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldön a Moszkva által támogatott Alu Alhanov nyerte meg az elnökválasztást.

Szeptember 1–3. – Muszlim fegyveresek elfoglaltak egy iskolát az Oroszországhoz tartozó észak-oszétiai Beszlan városában. A túszejtés és -szabadítás 335 életet követelt, köztük sok gyerekét. Az akció megszervezését Samil Baszajev csecsen hadúr vállalta.

Szeptember 7. – Elérte az ezret az Irakban elhunyt amerikai katonák száma az Irak ellen 2003 márciusában indított háború kezdete óta.

Szeptember 16–19. – Kínában befejeződött az 1949 óta első békés nemzedékváltás a vezetés élén, miután a 78 éves Csiang Cö-min (Jiang Zemin) helyét a 61 éves Hu Csin-tao (Hu Jintao) államfő, a KKP főtitkára foglalta el a katonai bizottság elnöki tisztségében.

Szeptember 17–29. – Athénban megrendezték a XII. paralimpiai játékokat.

Szeptember 20. – Indonéziában Susilo Bambang Yudhoyono volt tábornok nyerte meg az ország első közvetlen elnökválasztását.

Szeptember 29. – A magyar Országgyűlés miniszterelnökké választja Gyurcsány Ferencet. Október negyedikén leteszik az új kabinet tagjai az esküt. Gyurcsány több változtatást eszközölt Medgyessy névsorában.

Október 2. – Az 1992–95-ös délszláv háború óta az első önállóan szervezett helyhatósági választások a nacionalista pártok sikerét hozták Bosznia-Hercegovinában.

Október 4–11. – Az amerikai Richard Axel és Linda B. Buck kapta az orvosi, az amerikai David J. Gross, H. David Politzer és Frank Wilczeck a fizikai, Aaron Ciechanover izraeli, Avram Hershko magyar származású izraeli és Irwin Rose amerikai tudós a kémiai, az osztrák Elfriede Jelinek az irodalmi, a norvég Finn E. Kydland és az amerikai Edward C. Prescott a közgazdasági Nobel-díjat. A Nobel-békedíjat a kenyai Wangari Maathai asszonynak ítélték.

Október 6. – Az Európai Bizottság javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését a tagjelölt Törökországgal, a december 17-i EU-csúcson a kormány- és államfők is jóváhagyták az indítványt. Ankarával a tárgyalások jövőre kezdődnek meg, s a szigorú feltételek miatt várhatóan csak 15–20 év múlva lehet az EU tagja.

Október 7. – Lemondott trónjáról Norodom Szihanuk kambodzsai király, utóda fia, Norodom Szihamoni lett.

Október 9. – Afganisztánban az ország történetének első közvetlen elnökválasztását Hamid Karzai államfő nyerte meg, aki december 7-én tette le a hivatali esküt.

Október 15. – Az ENSZ Közgyűlése 2005. január 1-jétől két évre Argentínát, Dániát, Görögországot, Japánt és Tanzániát választotta a Biztonsági Tanács nem állandó tagjává. Ugyanakkor felerősödtek a viták a Biztonsági Tanács állandó tagjainak szerepéről: sokan Németországot, Japánt, Indiát is meghívnák a testületbe.

Október 17. – Fehéroroszországban parlamenti választásokat rendeztek, ezzel egy időben népszavazáson úgy döntöttek, az alkotmánnyal ellentétben harmadszor is indulhat az elnöki tisztségért Alekszandr Lukasenko államfő. A választást a külföldi megfigyelők bohózatnak minősítették.

Október 23. – A szerb kisebbség bojkottja mellett, csak az albánok részvételével rendeztek parlamenti választást Koszovóban, az ENSZ irányítása alatt álló dél-szerbiai tartományban.

Október 26. – Az izraeli parlament jóváhagyta Ariel Saron kormányfő tervét, amelynek értelmében 2005-ben kivonják az izraeli erőket a Gázai övezetből, és felszámolják az összes zsidó telepet.

Október 29. – Rómában aláírta az Európai Unió alkotmányos szerződését az EU huszonöt tagállamának állam- és kormányfője.

November 2. – Az Egyesült Államokban a hivatalban lévő republikánus George W. Bush győzött az elnökválasztáson, pedig a választások előtt már kihívóját, John Kerry demokrata jelöltet tartották esélyesebbnek. Ezen a napon megválasztották a 425 tagú képviselőházat és döntöttek a 100 tagú szenátus mandátumainak egyharmadáról is. Az ország a republikánusok kezében maradt.

November 4–5. – Az európai uniós tagországok állam- és kormányfői jóváhagyták az új Európai Bizottság összetételét. (A testület megválasztott elnöke, José Manuel Durao Barroso az Európai Parlament által több biztosjelölt ellen megfogalmazott kritikák miatt a névsor visszavonására és a hatáskörök megváltoztatására kényszerült. A szlovák Ján Figeľ a kulturális, a cseh Vladimír Špidla a szociális, a magyar Kovács László vám- és adóügyi biztos lett.) Az Európai Parlament 18-án jóváhagyta a bizottságot.

November 10. – A boszniai szerb kormány bocsánatot kért az 1995 júliusában elkövetett srebrenicai mészárlás áldozatainak hozzátartozóitól.

November 11. – A Párizs melletti Clamart katonai kórházában életének 75. évében elhunyt Jasszer Arafat palesztin elnök, akit másnap temettek el Rámalláhban.

November 12. – Lemondott Colin Powell amerikai külügyminiszter, utódává George W. Bush elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, Condoleeza Rice-t nevezi ki.

November 16. – Az orosz alkotmánybíróság megtagadta Tatárföldtől a latin ábécére való áttérés jogát.

November 21. – Ukrajnában az elnökválasztás második fordulóját a hivatalos eredmény szerint Viktor Janukovics miniszterelnök nyerte meg minimális előnnyel az ellenzéki, Nyugat-barát Viktor Juscsenkóval szemben. Az ellenzék engedetlenségi mozgalomra szólított fel, Ukrajna gyakorlatilag kettészakadt. December 4-én az ukrán Legfelsőbb Bíróság a választás második fordulójának megismétlését rendelte el, 8-án a kijevi parlament elfogadta a politikai válság feloldását célzó törvénycsomagot.

November 28. – Romániában parlamenti választást tartottak és megrendezték az elnökválasztás első fordulóját. Bár a parlamenti választást a szociáldemokrata kormánypárt nyerte, nem tudott kormányt alakítani, így az RMDSZ-szel karöltve jobboldali-liberális kormány alakult, élén Calin Popescu Tariceanuval. A december 29-én beiktatott kabinetben 4 magyar miniszter van. Az elnökválasztás második fordulóját is elvesztette a kormánypárt, az új köztársasági elnök Traian Basescu lett.

November 29. – Tíz év után először látogathatott Oroszországba, a buddhista Kalmükföldre a dalai láma, a tibeti buddhisták száműzetésben élő vallási vezetője.

December 2. – Az Európai Unió egységei vették át a NATO békefenntartó feladatait Bosznia-Hercegovinában.

December 3. – Kolumbia kiadta az Egyesült Államoknak a Cali-kartell fejét, ő eddig a legjelentősebb helyi kábítószer-kereskedő, aki az amerikai igazságszolgáltatás elé került.

December 5. – Népszavazást rendeztek a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról Magyarországon. Az alacsony részvétel miatt a referendum eredménytelen lett, noha valamivel többen voksoltak a magyar útlevél megadására a kisebbségi magyaroknak.

December 7. – Az amerikai képviselőház a titkosszolgálatok fél évszázad óta legnagyobb átalakításáról fogadott el törvényt.

December 26. – Viktor Juscsenko ellenzéki jelölt nyerte az ukrán választások megismételt második fordulóját. A választás előtt valóságos forradalom tört ki az országban a korábbi választási csalások miatt. Viktor Janukovics volt miniszterelnök, vesztes kormánypárti jelölt nem ismeri el vereségét, s a mellette álló Moszkvától várja a segítséget.

December 26. – Minden idők egyik legsúlyosabb katasztrófáját okozta a Szumátra szigete melletti tengerfenékrengés által kiváltott szeizmikus árhullám. A cunami több dél- és délkelet-ázsiai országot sújtott. Az áldozatok száma meghaladta a nyolcvanezret (köztük sok a turista), a földönfutóké az egymilliót, az eltűntek számát is több ezerre teszik. A kár több tízmilliárd euró. (mti, mert)