Négy évig mellékesek lesznek a kisebbségi jogok, a kormányprogram sem említi a témakört

Az IVO szerint a „demokrácia minőségének” romlásához a jogalkotási folyamatban tapasztalt, valamint az emberi és a kisebbségi jogok terén beállt változások járultak hozzá.

Az idei első negyedév atipikus. Olyan időszakot értékelt az IVO, amikor az előző kormány távozott és új alakult, az egyik már nem, a másik még nem működött. Grigorij Mesežnikov, az IVO elnöke hangsúlyozta, az értékelés az előző és az új kormányzat tevékenységét egyaránt érinti. A nővérek bérének emeléséről szóló, még a Radičová-kormány által hozott törvény iskolapéldája a dilettantizmusnak, ráadásul erős politikai felhangja is van.

Az IVO elemzése szerint az első negyedévben minden területet áthatott a választási kampány, így az emberi és kisebbségi jogok területét is. Sőt, a kampány egyik hangsúlyos eleme volt néhány párt esetében a populista, helyenként kifejezetten rasszista, romaellenes propaganda. Diszkriminatív hangot ütött meg az SNS-en kívül az SDKÚ és az SaS is.

„Robert Fico első lépései azt jelzik, hogy az emberi és kisebbségi jogok a következő négy évben a kormány érdeklődésén kívül kerülnek” – áll az IVO-jelentésben. Az egészségkárosodottak kivételével, akiknek gondjaik megoldásáról szó esik a kormányprogramban, az emberi és kisebbségi jogok területén a Smer nem nevezhető szociáldemokrata pártnak, szögezi le az értékelés.

Az IVO szerint a kevés pozitívum közül az egyik, hogy bekerült a parlamentbe az első roma képviselő, Peter Pollák. Ez mérföldkő a roma kisebbség politikai szerepvállalásában, véli a társadalomkutató intézet.