Nagyobb táblákat kaphatunk

Dunaszerdahely, Krasznahorkaváralja – a kisbetűs feliratok olvashatatlanok a kék helységnévtáblákon. A január végén hatályba lépő új szabályozás szerint variálható lesz a kisebbségi nyelvű helységnévtáblák mérete, attól függően, milyen hosszú az adott helységnév. Az lesz a döntő, hogy a név olvasható legyen, közölte lapunk kérdésére Peter Podstupka, a közlekedési minisztérium munkatársa. 
 A kisebbségi nyelvű helységnévtáblák szabályozásával kapcsolatban Érsek Árpád (Híd) interpellálta Ján Počiatek közlekedési minisztert (Smer), rámutatva, hogy a kisebbségi nyelvű helységnévtáblák hiányoznak abból a dokumentumból, amelyet a minisztérium még tavaly év végén bocsátott tárcaközi egyeztetésre. A miniszter válaszában kifejtette, hogy a tárcaközi egyeztetés kiértékelése után a kisebbségi nyelvű helységnévtáblák is bekerülnek a dokumentumba. 

Érsek nem foglalkozott a táblák méretével, erre a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala tért ki. A Kerekasztal véleményezte a tárcaközi egyeztetésre bocsátott dokumentumot, elmondásuk szerint az ő kérésükre tették lehetővé, hogy a táblák nagyobbméretűek legyenek. Ezzel elérhető lesz, hogy a hosszabb magyar településnevek is olvashatóak legyenek a helységnévtáblákon, ami eddig nem volt lehetséges. Grafikailag semmilyen változás nem várható. Nem lesznek új kétnyelvű közlekedési táblák sem, ezek kihelyezését továbbra sem engedélyezik a jogszabályok. Ugyanez érvényes a vasútállomások kisebbségi nyelvű megnevezéseire. A vasúti táblák ügye régóta húzódik, a Híd többször próbálta saját törvényjavaslattal orvosolni a helyzetet, sikertelenül. Az egyik ilyen kísérlet után mondott le posztjáról A. Nagy László, a Híd által delegált kisebbségi kormánybiztos is. Érsek Árpád szerint a Híd nem tett le a vasúti táblák kétnyelvűsítéséről. „Bármilyen kormány áll fel a választások után, ha a Híd bejut a parlamentbe, ezt a témát továbbvisszük” – közölte Érsek. „Hasonlóan, mint a kisebbségi kultúráról szóló törvény, a vasúti kétnyelvűséget szabályozó jogszabály is kész van, 2016 során újra be fogjuk terjeszteni a parlamentbe” – magyarázta a volt közlekedési államtitkár. 

Nem várható azonban egyelőre változás az egyéb közlekedési táblák ügyében. Míg más, kisebbségek által lakott európai országokban nemcsak a vasúti táblák, hanem egyéb közlekedési jelzőtáblák esetében is természetes, hogy kisebbségi nyelven is feltüntetik rajtuk a településneveket, Szlovákiában ez egyelőre nem legális. Érsek Árpád szerint egy nagyon összetett folyamatról van szó. „Ezzel a kérdéssel egyelőre nem foglalkoztam, több jogszabályt kellene megvizsgálni és összhangba hozni” – mondta lapunknak a képviselő. Korábban civil aktivisták hívták fel a figyelmet erre a nyelvi jogi hiányosságra. Az aktivisták által kihelyezett kétnyelvű táblákat azonban a közútkezelők villámgyorsan eltávolították.