Nagy hátrányban vannak a szlovákiai nők

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) rangsorolása szerint Szlovákia a lehetséges 100 pontból mindössze 54,1-et szerzett meg, ezzel 13,3 ponttal az uniós átlag (67,4 pont) alatti eredményt ért el. Ez a 28 tagállam közül a 26. helyre volt elég. Szlovákiától csak Magyarország (51,9 pont) és Görögország (51,2 pont) szerzett rosszabb helyezést. 
Az intézet kutatása szerint Szlovákia 2005 és 2017 között 1,6 pontot tudott javítani az értékelésén, míg ugyanezen idő alatt Ausztria például 5,8 pontos javulást produkált. Ez egyben azt is jelenti, hogy Szlovákia sokkal lassabb tempóban javít a nemek közti egyenlőség mutatóján, mint a legtöbb uniós tagállam. De az is igaz, hogy az egész EU mutatója a 2017-től napjainkig csak egy pontot javult. Jelenleg a legjobb eredménnyel Svédország büszkélkedhet, itt a nemek közti egyenlőség mutatója 83,6 ponton áll. Portugália pedig 2015 óta közel négy ponttal tudta javítani az értékelését, jelenleg 59,9 ponton áll.
Virginija Langbakk, az EIGE igazgatója a friss eredményekkel kapcsolatban elmondta, az uniós tagállamok közel fele a 60 pontot sem éri el. „Jó irányba haladunk, de hosszú út áll még előttünk. Most, hogy az új Európai Parlament és az új Európai Bizottság a következő időszakra vonatkozó uniós prioritások meghatározásán és frissítésén dolgozik, rendkívül fontos, hogy a nemek közötti egyenlőség terén gyorsabban haladjunk előre” – tette hozzá.

Szlovákia lemaradt

A nemek közti egyenlőség mutatóját az alapján állítják össze, hogy milyen különbség van a férfiak és nők közt a munka, a pénzügyek, az oktatás, a szabadidő, a hatalom és egészségügyi ellátás terén. Az egyes részmutatók esetében is a 100 pont jelenti a legmagasabb lehetséges értékelést, vagyis a nemek közti tökéletes egyenlőséget. Szlovákiának a munka világára vonatkozó egyenlőségi mutatója 66,5 ponton áll. A foglalkoztatottság a 20 és 64 éves korosztályba eső nők esetében 66%, míg a férfiak esetében 79%. A nők hetente átlagosan 39 órát dolgoznak a munkahelyükön, míg a férfiak 41 órát. Továbbra is problémát jelent azonban, hogy a férfiak és nők egyenlőtlen arányban oszlanak el az egyes munkapiaci ágazatokban. Több nő mint férfi dolgozik az oktatásban, egészségügyben és a szociális szektorban, míg a kutatás-fejlesztés, a technológiai és mérnöki, illetve a közgazdasági szakterületen több a férfi. Rendkívül kiugró adat, hogy a nők átlagosan 21%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Érdekes eredmény, hogy a Szlovákiában dolgozó külföldi munkavállaló nők és férfiak bére közt 40 százalékpontos különbség van a nők kárára.

Munka- és szabadidő

Az intézet kutatása nem tudott változást kimutatni a munka- és szabadidő nemek közti megoszlásában, de csak azért, mert ebben a tekintetben nincsenek friss adatok. Az előző kutatás eredményei alapján Szlovákia ezen a téren 46,3 pontot kapott. Ez az uniós átlagtól jelentősen elmaradó érték. A nők 60%-a legalább naponta egy órán keresztül végez házimunkát, vagy főz. Ez a szlovákiai férfiaknak csak 16 %-ára igaz. Pihenésre, sportolásra a hazai nők 11%-ának van ideje, míg a férfiak 20%-a tud erre időt szakítani. Ez utóbbi az uniós szinten is az egyik legnagyobb nemek közti különbséget jelenti.
Szlovákiában a férfiak és a nők közti egyenlőtlenség leginkább a hatalomhoz, befolyáshoz való hozzáférés területén tapasztalható. Az erre vonatkozó mutatóban az ország csak 26,8 pontot ért el. Ellenben az egészségügyi ellátáshoz a férfiak és nők is viszonylag egyformán férnek hozzá, ezen a téren Szlovákiát 85,8 pontra értékelték.

A nők összehasonlítása

Az intézet elemzése kiemeli, hogy a hatalomhoz való hozzáférés az a terület, ahol a legnagyobb nemek közti különbség tapasztalható. De egyben ez az a mutató, amelyben az elmúlt időszakban a legnagyobb előrelépés történt. A nagyvállalatok vezetésében egyre több nő van, de ez nem minden tagországra igaz. Franciaország azonban ebben a kérdésben élen jár, az ország nagyvállalatai vezetőinek 40%-a nő.
A megfizethető és jó minőségű gyermekgondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés is rendkívül fontos a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséhez, ugyanakkor nem csak a gyermekek azok, akik gondozást igényelnek. Az EU-ban egyre nagyobb az idősek és a fogyatékossággal élők aránya, ezért nő a kereslet az idősek és fogyatékossággal élők hosszú távú gondozására irányuló szolgáltatások iránt. Az unióban a hosszú távú gondozás jelentős részét a nyugdíjkorhatárnál fiatalabb nők végzik. A különbség főként az 50–64 éves korosztályban szembetűnő: a nők 21%-a, míg a férfiak 11%-a foglalkozik heti legalább néhány napon idősek és/vagy fogyatékossággal élők gondozásával.