Orosz ellenzéki: Moszkva befolyásolhatja a parlamenti választást

A Kékek és a Híd vezetői közös sajtótájékoztatót tartottak Vlagyimir Milov orosz ellenzéki politikussal, korábbi helyettes energetikai miniszterrel, aki jelenleg emigrációban kénytelen élni. Milov a meggyilkolt Borisz Nyemcov közeli munkatársa volt és a jelenleg bebörtönzött Alekszej Navalnijjal működik együtt, illetve egy energiapolitikával foglalkozó elemzőközpontot is alapított. 

Orbán és Putyin 

Milov a sajtótájékoztatón kérdésünkre elmondta, bár nincs konkrét információja Jaroslav Naď (Demokraták) állításáról, mi szerint a Smer Oroszországból kapott pénzt a kampányára, de sok példa van arra más európai országokban, hogy Moszkva nyugatellenes politikai erőket támogat. Mindez pedig már évek óta történik. „Putyinnak ugyanis kétségbeesetten szüksége van arra, hogy, Magyarország után, még több európai országot állítson a maga oldalára” – jelentette ki azzal, Budapest sok olyan törekvést akadályoz, amely Ukrajnának segítene. Milov szerit ezért Moszkva a szlovákiai parlamenti választást is igyekszik befolyásolni.  

Orbán Viktorról szólva pedig arról beszélt, nagyon sok hasonlóság van a magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin között. „Ilyen az autoriter, erős ember stílus” – jelentette ki, és hozzátette, a két vezető értékrendszere hasonló. Milov szerint Orbán és Putyin érdekei is egybeesnek abban a tekintetben, hogy egy erős, egységesített Európát nem tartanak kívánatosnak. Az ellenségképük, amelyet például Brüsszel testesít meg, is hasonló. „Az évek alatt pedig egy jelentős bizniszkapcsolat is kialakult köztük” – mondta azzal, ez elsősorban az energiaszektorban figyelhető meg. „Orbán rezsimje nagymértékben össze van kapcsolva Putyin rezsimjével” – összegezte, és hozzátette, ezzel magyarázható, hogy Magyarország a Moszkvával szembeni szankciókat is akadályozni igyekszik. 

Amit Putyin akar

Milov szerint Európában ezen belül Szlovákiában nagyon sok félreértés él azzal kapcsolatban, mik Putyin motivációi. Arra emlékeztetett, 2002-ben az orosz elnök aláírt egy egyezményt, amely egy orosz-NATO biztonsági együttműködésről szólt. Akkor még Ukrajna esetleges NATO-tagságát sem kifogásolta. Milov rámutatott, a vasfüggöny lehullása után az egykori keleti blokk 16 országa csatlakozott a szövetséghez, de ezek területére nem telepítettek olyan rakétákat, amelyek Oroszországot fenyegetnék. Moszkva később kizárólag Ukrajna atlanti integrációját ellenezte. Milov szerint ennek valódi oka, így az Ukrajna ellen indított agresszió valódi oka, hogy Oroszország területet akar szerezni. Arra is felhívta a figyelmet, a konfliktus nem csak Ukrajna és Oroszország között zajlik. Az invázió elején ugyanis Moszkva azt is követelte, a NATO húzódjon vissza az 1997-es határai mögé. Szlovákia, de Magyarország is ezt követően lett a szövetség tagja. Az orosz politikus úgy véli, ha a két ország nem lenne NATO-tag, hasonló veszély fenyegetné őket, mint Ukrajnát. Milov szerint az, ami most Ukrajnában történik, meghatározó az egész világ biztonsága szempontjából. „Ez nem csak valamiféle helyi ügy” – tette hozzá. Majd arról is beszélt, az Oroszországgal szembeni szankciók működnek, hiszen nagyobb mértékben sújtják Moszkvát, mint esetleg az uniós országok gazdaságát. De a korlátozó intézkedések valódi hatásának megnyilvánulásához több időre van szükség. 

A biztonság 

A Kékek vezetője, Mikuláš Dzurinda a sajtótájékoztatón arról beszélt programjuk a biztonság, a fejlődés és a demokrácia elveire épül. A biztonság szempontjából pedig szerinte Ukrajna stabilitása elengedhetetlen. „Legfelsőbb szlovák köz- és állami érdek, hogy Ukrajna kivédje az orosz agressziót” – jelentette ki Dzurinda. Hozzátette, fontos, hogy a hazai lakosság is megértse, mi történik Oroszországban. „Oroszország nem a Kreml és Vlagyimir Putyin, hanem élnek ott olyan emberek is, akik demokráciát szeretnének” – mondta. Dzurinda rámutat, nem szabad, hogy a háború miatt Szlovákiában elhatalmasodjon az ukránokkal szembeni gyűlölet. „Nem csak a szabad és független Ukrajna, hanem előbb-utóbb egy szabad és demokratikus Oroszország is a célunk kell legyen” – jelentette ki. 

A történelem jó oldala 

Sólymos László, a Híd elnöke pedig elmondta, Szlovákia is a Kreml propagandájának célpontjává vált, ráadásul a lakosság hajlamos is hinni a dezinformációknak. Annak a veszélyéről is beszélt, hogy a szeptemberi parlamenti választás olyan folyamatot indíthat el, amely hatására az ország kilép az Európai Unióból és a NATO-ból. Sólymos szerint Putyin szét akarja verni a szövetséges államok egységét, és ebben egyes hazai politikusok is közreműködnek. „Mi a történelem jó oldalán állunk” – jelentette ki. Hozzátette, ehhez hozzátartozik minden ország területi integritásának tiszteletben tartása és az is, hogy világosan látják, ki követte el a katonai agressziót. „Az is világos, hogy Putyin már évek óta ellenünk is háborút folytat” – jelentette ki a Híd elnöke azzal, egy hibrid háborúról van szó. Ezért fel kell vennünk a harcot a dezinformációkkal is. „Nem szeretnénk, ha Szlovákia is Vlagyimir Putyin trójai falova lenne” – tette hozzá, majd arról beszélt, a szélsőségeseknek a parlamenti választáson való térnyerése valódi veszélyt jelent.