Közélet

Molnár: Gyimesi személyes támadást intézett ellenem

Pozsony | Mennyire volt sikeres a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) első négy éve, és vajon mennyire jogosak azok a vádak, melyek szerint az intézmény a Híd hátterét hivatott finanszírozni? Egyebek mellett ezekről is kérdeztük a KKA eddigi igazgatóját, Molnár Norbertet, aki a napokban adta át az intézmény vezetését utódjának.
Czímer Gábor

2021. augusztus 12. 19:00

molnarnorbi
Molnár Norbert, a Kisebbségi Kulturális Alap volt igazgatója - Somogyi Tibor felvétele

Hogyan értékeli a KKA élén eltöltött négy évet? Mennyire sikerült ebből a négy évből kihozni a lehető legtöbbet?

Pozitívan értékelem ezt a négy évet. Egy működő intézményt adok át, amely korábban nem létezett. Gyakorlatilag zöldmezőn építettük fel, a semmiből. Az első hónapban egy kocsmában voltunk kénytelenek dolgozni, a számítógépes rendszerünk pedig fél év után készült el. Az intézmény szerintem jól működik. A Kisebbségi Kulturális Alap a legtranszparensebb támogatási rendszer az összes hasonló szlovákiai intézmény közül. A Bél Mátyás Egyetem az erről szóló kutatásában több mint húsz támogatási rendszert hasonlított össze. Ebben a négy évben olyan kulturális és művészeti ágak is támogatást kaptak, amelyek korábban nem. Ilyen például a professzionális művészet kategóriája, ahol filmek elkészítését támogattuk. A KKA létrejöttében a legpozitívabb, hogy rengeteg ösztöndíjat adtunk, a legutóbbi évben több mint százat. Ezekből új kutatások, művészeti alkotások valósultak meg.

Mik voltak a legnagyobb előre nem látható problémák az intézmény felállítása során?

A KKA működésének eddigi 4 évéből csak egy év volt normálisnak mondható. Az első évben létre kellett hozni magát az intézményt, a második év volt problémamentes, aztán már jött a világjárvány. A KKA felállításakor folyamatosan falakba ütköztünk. Például a kinevezésem után ún. statisztikai számjelet (IČO) kellett kérnem az alap számára, amihez azonban székhely kell. A székhely bejegyzésénél azonban, abszurd módon, a statisztikai számjelet kérik, ezért székhelyet kellett kölcsönöznünk.

Mennyire akasztotta meg a világjárvány az intézmény építkezését és működését? Sikerült kielégítően reagálni a világjárvány következményeire?

Erre valójában a pályázók tudnának válaszolni. Mi mindent megtettünk, de a koronavírus-járvány a mi működésünket is megakasztotta. A munkatársainknak például otthon kellett dolgozniuk, de a postával is voltak gondok. Jelentősen lelassult a munkánk. A pályázatokról döntő tanácsok üléseit sem tudtuk összehívni, ki kellett találnunk, hogyan fogjuk ezeket online megcsinálni. Egy külön keretből úgynevezett Covid-ösztöndíjakat is kiosztottunk. Arra pedig, hogy a KKA által támogatott sok rendezvényt nem lehetett megtartani, úgy reagáltunk, hogy a végletekig, sok esetben idén év végéig kitoltuk a határidőket. Vannak olyan tavalyra tervezett rendezvények, amelyeket még csak most valósítanak meg.

Az intézmény működését érték bírálatok is. Előfordult, hogy a támogatások jelentősen késtek, illetve azt is kifogásolták, hogy az alap rendkívül bürokratikusan működik. Miért nem lehetett ezeket a gondokat kiküszöbölni?

A kifizetések késése a KKA működésének első, harmadik és negyedik évét érintették. Az első évben fel kellett állítani a rendszert. Ennek során volt például olyan kérdés, amelyet Brüsszellel kellett egyeztetnünk. Mindez természetesen késéseket okozott. A második évünkben, 2019-ben azonban a támogatások 75 százalékát júliusra már kifizettük. 2020-tól pedig jött a világjárvány. A késéseket érintő bírálatokat megértem, de ezeknek a problémáknak objektív okai voltak. Az alap pedig annyira bürokratikus, amennyire azt a törvény előírja, így az erre vonatkozó bírálatot a parlamenti képviselőknek tessék címezni. A KKA-val megegyező módon működik az Audiovizuális Alap és a Művészeti Alap is, ugyanolyan dokumentumokat kérnek a pályázóktól, őket mégsem vádolják túlzott bürokratikussággal.

A közelmúltban Gyimesi György, az OĽaNO kormánypárt magyar nemzetiségű parlamenti képviselője azzal vádolta meg az alap magyar döntéshozóinak egy részét és személy szerint önt is, hogy egyfajta maffiaként visszaéléseket követnek el, egy belterjes társaság egymásnak osztja a KKA-ban a közpénzt. A döntéshozó bizottságok tagjai és a pályázók közi személyi átfedések, amelyekre a képviselő is rámutatott, ön szerint elfogadhatók?

Kisebbségi kultúráról beszélgetünk. Eleve a kisebbség azt jelenti, hogy az ide tartozó emberek kevesen vannak. Ezen belül még kevesebben vannak, akik kultúrával foglalkoznak, ezen belül pedig például a sajtóval és a könyvkiadással foglalkozó személyek még kisebb csoportot alkotnak. Mindenki mindenkit ismer. Esély sincsen arra, hogy olyan döntéshozók üljenek a döntőbizottságokban, akik valamilyen szinten személyileg nincsenek összefonódva a pályázókkal. De kik döntsenek a könyvkiadásról? Talán a kőművesek vagy a színészek? A személyi átfedésekre való hivatkozást ostoba megjegyzésnek tartom. A képviselő részéről ezt személyes támadásként értékelem. Annyit azért tudni kell, hogy az egész eset előtt Gyimesi György járt nálam, és megpróbálta elintézni, hogy az egyik pályázó magas támogatást kapjon. De ez nem jött össze. Ez után tartotta az ön által említett sajtótájékoztatót.

Ön korrupciós viselkedéssel vádolja Gyimesit?

Én nem vádoltam meg semmivel. Csak annyit mondok, hogy ez a képviselő, aki egyáltalán nem ismeri ki magát a kultúrában, és nem tudja, miről beszél, esetleg valaki megvezette őt, megpróbálta elintézni, hogy valaki magasabb támogatást kapjon. Ez nem sikerült neki. Azt állítom, hogy a személyes bosszúja vezérelte.

Az, amit most elmondott Gyimesiről, ön szerint nem korrupciós viselkedés?

Én ezt nem fogom megítélni.

Ki lehet szűrni, hogy egy „kéz kezet mos” mechanizmus működjön a szakmai tanácsokban, amikor az egyik tag megszavazza a másik projektjét, majd fordítva is eljátsszák ugyanezt?

Eleve visszautasítom ezt a narratívát. A KKA-ban projekt alapú döntések voltak annak alapján, ki milyen pályázatot adott be, a kérelmezők mit tettek már le az asztalra. Gyimesi a sajtótájékoztatóján egy tanácsról, a magyar sajtó és könyvkiadási pályázatokat elbíráló testületről beszélt. Nézzük meg, kik és mennyi támogatást kaptak, de azt is vegyük figyelembe, kik nem kaptak pénzt. Ezekből a határozatokból mindenki láthatja, hogy jó döntések születtek. Az, hogy vannak elégedetlen pályázók, természetes. Azt gondolom, hogy ahol pénzt osztanak, ott mindig lesz elégedetlenség is, hiszen több az igény, mint amennyi a forrás. De nincs kéz kezet mos mechanizmus. Az más dolog, hogy a bizottsági tagok esetében vannak összeférhetetlenségek. De ezt a rendszer kezeli, hiszen ha egy-egy tanács olyan projektet bírál el, amelyben a testület egyik tagja is érintett, akkor az illető az adott kérelemről nem dönt, nincs jelen a határozat meghozatalakor. A bizottsági tagok ráadásul csak két évig töltik be ezt a tisztséget. Így ha az őket megválasztó szervezetek valami problémát észlelnek, akkor másvalakit választhatnak. Az Audiovizuális Alap mellett pedig a KKA az egyetlen olyan intézmény, amely még azt is nyilvánosságra hozza, hogyan pontoztak ez egyes bizottsági tagok. Ezek mind biztosítékot jelentenek a döntések szakmaiságára. Ezzel együtt elképzelhetetlen, hogy olyanok üljenek a sajtót és könyvkiadást támogató bizottságban, akik az életükben nem dolgoztak a szférában. Aki pedig dolgozott már a szektorban, szinte biztosan ismeri a pályázókat és a bizottsági tagokat. Ugyanez vonatkozik a professzionális művészetre is. Hiszen ki döntsön a színházról, ha nem színházi szakemberek? A valós helyzet az, hogy mindenki mindenkit ismer. Ezért is volt egyébként rendkívül aljas Gyimesinek az a megjegyzése, amikor azt mondta, belterjes a bizottság, hiszen ezt hívják úgy, hogy szakmai autonómia. Ráadásul direkt összemosott dolgokat, amikor arról beszélt, hogy a kérdéses bizottság által szétosztott forrásokból nem kapott egy-egy vidéki együttes. A szóban forgó testület ugyanis a sajtót és a könyvkiadást támogatja, nem pedig az együtteseket.

A személyi összeférhetetlenségeknek a KKA rendszerébe való beszivárgását ugyanakkor ön az alap igazgatójaként is elismerte, amikor 2018-ban leváltotta a roma kisebbség pályázatairól döntő bizottság azon tagjait, akik, a sajtóban megjelent információk szerint, a családtagjaiknak szavaztak meg több százezer eurós támogatást. Ha ott volt ilyen összeférhetetlenség és visszaélési kísérlet, akkor mi a garancia arra, hogy ez a más bizottságokban a színfalak mögött nem ugyanígy történt?

Én nem gondolom azt, hogy aki beül egy ilyen bizottságba, az ezt eleve arra használja ki, hogy ő és a családja meggazdagodjon. 2018-ban annyi történt, hogy erősen megkérdőjelezhető projektek kaptak támogatást, és panaszleveleket is kaptunk. Amikor végignéztük a döntési folyamatot, rájöttünk, hogy valóban megkérdőjelezhetők ezek a döntések. Kiderült, bizonyos, támogatásra javasolt projektek nem voltak megfelelő minőségűek. Ezért az általam kinevezett tagokat leváltottam, és az új bizottságok újraértékelték a pályázatokat.

molnarnorbi

Mennyire erősek a KKA belső kontrollmechanizmusai, ki tudják az ilyen jelenségeket szűrni?

A 2018-as példa mutatja, hogy akkor úgy döntöttünk, újraértékeltetjük a pályázatokat. Nem tudok annál radikálisabb megoldást elképzelni, minthogy a bizottságok összetételét az igazgató átalakítsa. Ugyanakkor én minden döntőbizottsághoz pozitívan álltam hozzá. Az az alapfeltételezésem, hogy a tagok azért vannak ezekben a testületekben, hogy a pénzek jó helyre kerüljenek. 2018 után én nem tapasztaltam hasonló problémákat. Amikor pedig egy bizonyos projektnél azt tapasztaltuk, hogy nem a kérvénynek megfelelően valósították meg, jeleztük a bizottságoknak. Helyszíni ellenőrzéseket is végeztünk. Öt projekt teljes támogatási összegét vissza is kértük. Két pályázatnál összesen százezer euróról volt szó. Az alap a pénzügyi elszámoláson túl tartalmi ellenőrzést is végez. Minden projektet ellenőrzünk. Egyesek szerint ez nem elegendő, mások szerint túl bürokratikus a kontroll. Persze, minden működhetne jobban is, ha például három emberrel többen végeznék ezt a munkát, akkor még intenzívebb lehetne az ellenőrzés, de erre nincs pénz. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy bizonyos támogatási összeg felett a kérelmező csak úgy tudja elszámolni a pályázatát, ha könyvvizsgálócégtől származó auditot ad be.

Hol tart a visszakért támogatások ügye?

Van, akitől csak a pénz egy részét kértük vissza. Persze előfordul, hogy valakik ügyeskednek. Ahogy említettem, két ötvenezres támogatást visszakértünk, ezekben az esetben per folyik, egy esetben pedig már végrehajtóhoz fordultunk.

Gyimesi nemcsak a személyi összeférhetetlenségeket sérelmezte, hanem arról is beszélt, hogy az alap a Híd hátterének a finanszírozására is szolgál. Konkrétan olyan fotót mutatott a parlamentben, amelyen az alapot az előző kabinet idején felügyelő hidas államtitkár, Rigó Konrád, a jelentős pályázati pénzeket elnyerő Paraméter vezetője, Barak Bálint, aki egyébként döntőbizottsági tag is egyben, illetve ön, az alap igazgatója szerepel. Mit mondana azoknak, akik ezt látva azt gondolhatják, amit Gyimesi állít?

Szerintem ez sérti a pályázókat. Ha Gyimesi azt mondja, hogy aki pénzt kapott, az a Híd hátteréhez tartozik, ezt nem tudja bizonyítani. Ez ostobaság. Nem is tudom, van-e a Hídnak háttere, de hogy kulturális nincs, az szinte biztos. Például a Gombaszögi Nyári Tábor a Híd hátteréhez tartozik? Hiszen ez a rendezvény az elmúlt időszakban több mint 100 ezer euró támogatást kapott. De ott van például az Összefogás elnökének, Mózes Szabolcsnak a civil szervezete, a Pro Collegio Posoniensi Alapítvány, amely szintén támogatást nyert. Ők a Híd hátteréhez tartoznának? Gyimesi kijelentései kapcsán csak arra tudok gondolni, hogy ha ő irányítaná az alapot, akkor valószínűleg politikai alapon osztaná a pénzt. Én viszont nagyon ügyeltem arra, hogy semmiféle politikai befolyás ne legyen. A KKA-t és a hozzá hasonló alapokat azért találták ki, hogy a politikától távol tartsák a kulturát támogató pénz osztását. Én ezért mindent meg is tettem. A fotóra visszatérve, a felvételen, amely 2016-ban készült, az Ifjú Szivek Táncszínház akkori menedzsere, Rigó Konrád és három újságíró, a Sme, a Paraméter és az Új Szó munkatársa látható. Az utóbbi voltam én. A kép akkor készült, amikor a táncszínház Avignonban, Európa legnagyobb színházi fesztiválján lépett fel. Mi mindannyian szolgálati úton voltunk. Ezért is rendkívül aljas módszernek tartom a kép mutogatását. Ezenkívül csak egy képet találtam, amin Rigó és én közösen szerepelünk, ez egy színházi bemutató után készült.

Az előbb említett Barak Bálint viszont gazdasági kapcsolatban is állt Rigó Konráddal, hiszen korábban a kampánytanácsadója is volt.

Erről nekem fogalmam sincs. Én meg egyébként Mózes Szabolcsnak vagyok a korábbi kollégája, ilyen alapon a barátja. Az nem jelent semmit, hogy ki kivel dolgozott együtt, ki ismer kit. Némi túlzással én a pályázók felével együtt dolgoztam. Az ilyen kifogásokra nem tudok mit mondani.

Mennyiben nevezhető a KKA kulturális autonómiának?

Én ezt úgy szoktam nevezni, hogy az adott kisebbség kulturális intézményeinek az autonómiájáról van szó, hiszen az intézményeknek beleszólása van abba, kik döntsenek az állami támogatásokról. Így ez valamilyen szinten önkormányzatiságnak tekinthető. Pont ennélfogva jelenik meg egyfajta belterjesség. De például a tudósokkal is így van ez, hiszen ki döntsön a kutatási pénzekről, ha nem maguk a kutatók?

Növelhető még ez az autonómia?

Erre nehéz válaszolni. Elképzelhető például, hogy a döntőbizottságokat teljes mértékben az adott kulturális szervezetek választják meg. Ilyenkor azonban felmerül a kérdés, hogy az igazgató hogyan tud teljes mértékben azonosulni egyes döntésekkel. De előfordulhat az is, hogy a professzionális művészeti támogatásokról döntő testületbe nem kerül be például egy képzőművész, akkor a filmes és a színész tagnak kellene döntenie az előbbiről. Ezt az igazgató által kinevezett tagokkal lehet kompenzálni.

Befektetésekre, így például felújításokra nem lehet pályázni. Miért?

Ez a törvényből adódik, ahogy az is, hogy az intézmények működésére sem lehet pályázni. Azt gondolom, ez az alap túlságosan kicsi ahhoz, hogy még befektetéseket is támogasson. A szerb kisebbség például évente összesen 57 ezer euróval rendelkezik, ez nem elég befektetések támogatására. Ha pedig működésre is lehetne pályázni, akkor szerintem a szervezetek 75 százaléka igényelné ezt, de akkor mennyi pénz maradna a kulturális tevékenységre?

norbi

A parlament elfogadta, a KKA-ról szóló törvény módosítását, amely szerint a bizottsági tagok kiválasztásában a jövőben nem vehetnek részt gazdasági, csak civil szervezetek. Csorbult-e ezzel az önkormányzatiság, vagy javult-e a transzparencia?

Egyik sem. Az önkormányzatiság nem csorbult, csak bizonyos szervezeteket, a kiadók nagy részét, a filmprodukciós cégeket kizártak a bizottsági tagok választásából. Ezt én óriási hibának tartom. Így a professzionális művészetet támogató testületbe lehet, hogy nem kerül be a filmes szakma képviselője, a könyv- és lapkiadást támogató bizottság összetételébe pedig nem fognak tudni beleszólni azok a kiadók, amelyek vállalatként működnek. Itt komolyan valaki azt próbálja elhitetni, hogy egy kis falu civil szervezetének nagyobb kulturális nyoma van, mint az például az Új Szónak? Mert a törvénymódosítás lényegét tekintve erről szól, hiszen a kistelepülés civil szervezete részt vehet az említett választáson, míg az Új Szó kiadója nem.

Az alapot ön után Alena Kotvanová fogja vezetni, aki szlovák nemzetiségű, nem beszél magyarul. Ismeri őt? Jó döntésnek tartja, hogy a kulturális minisztérium által összeállított döntőbizottság őt választotta a posztra?

Ezt nem fogom kommentálni. Nagyon szorítok az utódomnak, hogy jól tudjon működni az alap. És igen, ismerem őt. Születhetett volna rosszabb döntés is. Én azonban a szlovákiai magyarság érdekérvényesítő képességével kapcsolatban azt kérdezném meg, miként történhetett meg az, hogy a választóbizottságban nem ült a nemzetiség képviseletében senki. A testületnek volt, roma, zsidó, ruszin tagja, de magyar tagja nem volt. Illetve egy magyar nemzetiségű személy részt vett a bizottság munkájában, de ő az alap munkatársait képviselte és választás után kapta ezt a feladatot. Mondhatni, a véletlenen múlott, hogy ő ülhetett a testületbe. A szlovákiai magyarság azonban mindez után hallgatott. A szlovákiai magyarság akkor is hallgatott, amikor egy véletlenül a parlamentbe kerülő képviselő nekiment az egész hazai magyar kulturális elitnek. Miért tartunk itt? Talán csak a kultúra nem érdekli a szlovákiai magyarokat? Vagy csak egyszerűen elkezdett a szlovákiai magyarság csendben lenni? Nem értem.

Mit gondol, mi lesz az utódja számára a legnehezebb feladat?

Egyértelműen a döntőbizottsági tagok választásának megszervezése. Október 15-én ugyanis, a bolgáron és a szerben kívül, az összes szakmai tanács mandátuma lejár, így 15 ilyen testület tagjait kell megválasztani. Az alapra vonatkozó törvény módosításával azonban egy hónap alatt egy olyan jegyzéket kell létrehoznia a KKA-nak, amelyben a választáson részt venni jogosult szervezetek szerepelnek. Itt megemlíteném, hogy a Művészeti Alapnak négy év alatt sem sikerült a professzionális művészek regiszterét véglegesítenie. A KKA-nak egy hónapon belül kellene megcsinálnia a szlovákiai kisebbségi kulturális szervezetek jegyzékét. Ez annyira nehéz feladat, hogy majdnem lehetetlen, de higgyünk a csodában.

Ön miért nem indult újra az igazgatói tisztségért?

Elfáradtam, és úgy érzem, addig izgalmas volt a feladat, amíg létre kellett hozni egy intézményt, pályára kellett azt állítani. De aztán a rengeteg napi konfliktus elfárasztott. Illetve rájöttem, hogy nem az államigazgatás az a hely, ahol én dolgozni szeretnék, inkább kreatívabb munkát csinálnék. Ezért döntöttem úgy, hogy nem indulok.

Mit fog csinálni a jövőben, hol folytatja a szakmai pályáját?

Egyelőre hetekig pihenni fogok, aztán eldöntöm, merre tovább. Mindenképpen a sajtóba szeretnék visszatérni. Azonban azt, hogy konkrétan hova, nem is tudom megmondani, hiszen semmilyen médiummal nem állapodtam még meg. Jelenleg több szereplővel tárgyalok. De nem szeretném konkrétan elmondani, kikkel.

Mégis, ha felsorolom a Paraméter kiadóját, az Új Szó kiadóját, esetleg a közmédiát említem, akkor köztük megtalálhatók azok a szereplők, akikkel egyeztet?

Semmit sem tudok kizárni, semmit sem tudok megerősíteni. Egyelőre a jövőmet annyira nem tervezgetem, mint amennyire egy hónap múlva fogom.

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
caput

Egy parlamenti képviselő az államfő lányából űzött gúnyt

hakkinen

Mika Häkkinen: A Forma–1 óriási áldozatokkal jár

Vlcan

A belvízelvezető csatornákra 30 millió jut

insta

A Komárom–Pozsony vonalon maszturbált egy férfi a vonatban

vv

Geotermikus energiát keresett a képviselő "forró nyomon"

thunberg

VIDEÓ: Greta Thunberg a bolygónk megmentéséért énekel és táncol is

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.