MKDSZ: Nem gyengítjük a képviseletet

2009 óta két párt versengett a magyar szavazatokért Szlovákiában, miért tartották fontosnak, hogy egy harmadik párt is beszálljon ebbe a versenybe? 

Mindenki valamilyen politikai és társadalmi értékrend alapján választ magának pártot. A rendszerváltás idején a felvidéki magyarság – nagyon helyes úton járva – politikai értékrend és ideológia alapján három pártba tömörült. Ez a három párt (az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt – a szerk. megj.) aránylag tisztán tudta képviselni azokat az értékeket, amelyeket meghirdetett és fontosnak tartott érvényesíteni. Az 1998-as pártegyesítés nem a három párton belül elindult belső folyamat eredménye volt, hanem a választási törvény megváltoztatásáé, külső nyomásra történt. A pártegyesítés hatására az értékek, amelyeket a három párt képviselt, elmosódtak. Így az egyesült párt nagyon nehezen, sok esetben pedig képtelen volt ezeket az értékeket tisztán képviselni. Mi a politikai pluralizmus hívei vagyunk, azt gondoljuk, hogy a szlovákiai magyarságot is megilleti a választás szabadsága és a tiszta értékelvű, keresztény nemzeti politizálás lehetősége. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség politikai ideológiáját tekintve az Esterházy János és Szüllő Géza által alapított Országos Keresztényszocialista Pártot, illetve a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat tartja elődjének. 

A reálpolitika talaján maradva azonban azt is látnunk kell, hogy nincs annyi magyar szavazó Szlovákiában, hogy három pártot bejuttassanak a parlamentbe. Nem tartanak attól, hogy így tovább gyengülhet a magyar képviselet? 

Ettől nem tartunk. A magyar érdekképviselet nem attól gyengült, hogy mi létrejöttünk, hanem attól, hogy a magyar politikából hiányzik az őszinte együttműködési szándék. Nagyon sok olyan magyar választó van (nagyjából 70 ezren), aki távol maradt a választásoktól, illetve további ezrek, akik kiábrándultak a politikából. Mi azt gondoljuk, ezeket a választókat, a következetes és az együttműködésen alapuló politizálás híveit meg tudjuk szólítani a hagyományos nemzeti kereszténydemokrata értékekkel, hiszen a másik két párt nemtudta őket mozgósítani. Amikor létrejött az MKDSZ, együttműködési szándékkal levélben szólítottuk meg az MKP-t és a Hidat. A Hídtól érkezett válasz, az MKP-tól a mai napig nem. 

A külső szemlélőnek úgy tűnhet, azzal, hogy az MKDSZ beszállt a kampányba, az MKP-t gyengítheti, mivel velük van nagyobb átfedés a szavazótáborok között. Ez akár olyan feltételezések alapját is képezheti, hogy a Hídnak áll érdekében az MKDSZ jelenléte. 

Az MKDSZ létezése a szlovákiai magyarságnak áll érdekében. Nem gondolom, hogy csak az MKP-tól vennénk el szavazókat. Az egyenes, hiteles és következetes magyar kereszténydemokrata politizálás céljából hoztuk létre a pártot és a választás igazi szabadságát megadva indulunk a választásokon. Az, ami idáig folyt az etnikai politizálás terén, szerintünk nem folytatható. Nem lehet a magyarság nemzettudatán tovább élősködni, ígérgetésekre alapozni, másra mutogatni, mert annak beláthatatlan következményei lesznek.

Milyen konkrét intézkedések lennének a legfontosabbak az MKDSZ számára? 

A magyar többpártrendszer megerősítésének hívei vagyunk. A szlovákiai magyar politikát nem szabad kiszolgáltatni a magyarországi pártérdekeknek és politikai csatározásoknak. A lehető legrövidebb időn belül meg kell alkotni a kisebbségek jogait biztosító törvényt. A magyar nyelv védelme szempontjából fontos a magyar nyelv azonos jogállásának törvényi biztosítása a szlovák nyelvvel a magyarlakta területeken. Kiemelten fontos az oktatásügyi és kulturális autonómia. A 2005. évi Komáromi Nyilatkozatban foglaltak alapján továbbra is kitartunk a Beneš-dekrétumok kárvallottjainak erkölcsi és anyagi kárpótlása mellett. Meggyőződésünk, hogy támogatni kell a keresztény egyházak társadalmi szerepvállalását. 

A területi autonómiáról hogy vélekednek? 

Sajnos az elmúlt huszonöt év elhibázott politikája, a szavak szintjén folytatott, konkrét tettek nélküli autonómiatörekvések miatt a területi autonómia mára, a népességfogyás, a magyarlakta területek gazdasági lemaradása miatt is majdhogynem megvalósíthatatlanná vált. A megyerendszert szeretnénk átalakítani, egy nyugati (komáromi központú), egy közép-szlovákiai (rimaszombati központú) és egy kelet-szlovákiai (tőketerebesi vagy kassai központú) megyével úgy, hogy a magyar lakosság aránya ezekben a megyékben legalább megközelítse a 40–50 százalékot, hogy a magyar érdek és politikai akarat meghatározó legyen. 

Egyéb területeken mik a céljaik?

A szlovákiai magyarság nagyon komoly gazdasági és szociális kihívásokkal néz szembe, ez az elmúlt tíz évnek a következménye is. A leszakadó régiók döntő többsége a magyarlakta területeken található. Ezeken a területeken növelni kell a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő erejét. Fejleszteni kell az infrastruktúrát, a vasúti és a közúthálózatot. Csökkenteni kell a vállalkozások adóterheit. Fel kell zárkóztatni a béreket. Emelni kell a nyugdíjakat, a tanárok és a kórházi dolgozók fizetését. Rendszerelvű reformokat kell végrehajtani az egészségügyben és az oktatásügyben. 

A szélesebb politikai palettán kikkel tudnák elképzelni az együttműködést a jövőben? 

Azokat a pártokat egyértelműen kizárjuk az együttműködésből, amelyek magyarellenes politikát folytatnak, azaz a szélsőjobboldaliakat és a Smert, valamint a liberális pártokat, amelyekkel az ideológiánk összeegyeztethetetlen. El tudjuk képzelni az együttműködést mindazon pártokkal, amelyek ideológiailag közel állnak hozzánk, illetve amelyek a magyarság és a kisebbségek érdekeit képviselik, így az MKP-val és a Híddal is.