Az Európai Bizottság javaslata értelmében a magánszemélyek számára a digitális euróval kapcsolatos alapvető szolgáltatásokat ingyenesen nyújtanák.
Mire kellene odafigyelnünk a Brüsszel által tervezett digitális euró bevezetésénél?
Az Európai Bizottság előterjesztette a digitális euró kidolgozásával, valamint a készpénzhasználat hosszú távú biztosításával kapcsolatos javaslatát. Mit jelent majd mindez a gyakorlatban a lakosság számára, és milyen veszélyekkel nézhetünk szembe?
A digitális euró jogi keretének kidolgozására vonatkozó, e héten bemutatott bizottsági javaslat egy alternatív, egész Európára kiterjedő fizetési megoldást biztosítana. Az Európai Bizottság szerint ez nagyobb pénzhasználathoz kapcsolódó választási lehetőséget jelentene a fogyasztók számára, és támogatná az euró nemzetközi szerepének az erősödését.
Digitális euró
A digitális euró a jelenlegi készpénzhez hasonlóan a meglévő nemzeti és nemzetközi magánfizetési eszközök – például kártyák vagy alkalmazások – mellett lenne elérhető, működése a digitális pénztárcához lenne hasonló. A digitális euró az internetkapcsolat nélküli fizetésekhez egyaránt használható lenne, magas szintű adatvédelem mellett, sőt kevesebb személyes adat felhasználásával. Az Európai Központi Bank (EKB) által kibocsátott jegybankpénzként eltérne a „magánjellegű pénztől”, és kártyás, valamint telefonos fizetésre is alkalmas lenne. A javaslat értelmében a magánszemélyek számára a digitális euróval kapcsolatos alapvető szolgáltatásokat ingyenesen nyújtanák. A pénzügyi integráció elősegítése érdekében a bankszámlával nem rendelkező magánszemélyeknek lehetőségük lenne számlát nyitni és vezetni egy postahivatalnál vagy más közintézménynél.
Készpénzes fizetés
Az Európai Bizottság a fent jelzettekkel párhuzamosan bemutatta a készpénzről mint törvényes fizetőeszközről szóló jogalkotási javaslatát is, amellyel megvédené a készpénz szerepét, biztosítva, hogy széles körben elfogadott fizetőeszközként használják. A brüsszeli testület szerint azért van szükség a javaslatra, mert annak ellenére, hogy a készpénz elfogadottsága az euróövezetben átlagosan magas, egyes tagállamokban és ágazatokban akadályokba ütközik a hozzáférés, például a pénzautomaták és a bankfiókok bezárása miatt. A javaslat azt hivatott biztosítani, hogy az euróövezetben mindenki szabadon választhassa meg az általa preferált fizetési módot, és hozzáférjen az alapvető készpénzszolgáltatásokhoz.
Még tárgyalnak róla
A javaslatot az Európai Parlamentnek és az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is el kell fogadnia ahhoz, hogy az Európai Központi Bank végül széles körben használható és elérhető digitális eurót vezessen be. Az EKB 2021-ben kezdte meg a digitális euró bevezetésével kapcsolatos előzetes vizsgálatot, a pénzeszköz kialakításának és terjesztésének a lehetőségeit méri fel, valamint azt, hogy milyen hatással lehet a piacra. A vizsgálat lezártával az intézmény eldönti, hogy belefog-e a fejlesztésbe az uniós testületek jóváhagyásával.
Mindent tudnak rólunk
A témáról e héten testvérlapunknak, a pluska.sk portálnak dolgozó Anka Žitná az általa vezetett vitaműsorban Marián Viskupičot (Saska), a parlament pénzügyi bizottságának az elnökét kérdezte. A virtuális fizetőeszközökre való átállás Viskupič szerint jelentős hatással lesz az egyénekre, a vállalatokra, a bankszektorra és az államok működésére is. A világjárvány idején ugyanis hozzászoktunk a készpénzmentes fizetéshez, ezért a bankok gyakorlatilag mindent tudnak rólunk. Mit és hol vásárolunk, milyen gyakran veszünk alkoholt, cigarettát, élelmiszert, mennyit költünk az éttermekben, és melyekben, hol és mennyiért tankolunk, de azt is, hogy milyen betegségeink vannak, hiszen a gyógyszertárakban is kártyával fizetünk a gyógyszerekért.
„Világosan ki kell mondani, hogy ezeket az információkat gyűjtik, és ezek a legértékesebb információk a különböző cégek számára. A nagy kérdés az, hogy ez mennyire helyes. Valószínűleg nem teljesen az, mert a szabadságunkat meg kellene védeni”
– mondta Viskupič.
„Vannak bankok, amelyek a fizetési adatokból kiszámítják már a szénlábnyomunkat. És onnan már csak egy lépés, hogy valaki ezt is korlátozni akarja. És akkor már fel kell emelnünk a hangunkat, hogy beszéljünk erről, mert a szabadságunk a tét. Kiszámítják például a szén-dioxid-kibocsátásunkat, és utána korlátozhatják a virtuális számlánk felhasználását. Nagyon komoly dolgokról beszélünk, amelyeket meg kell vitatni. A modern technológia sok mindent lehetővé tesz, ezért meg kell fontolni, hogy hol van értelme, és hol kellene jobban odafigyelni az egyéni szabadságra” – figyelmeztet Viskupič. Szerinte az egész nyugati kultúra a szabadságon, az egyéni jogokon alapul, és erről nem szabadna megfeledkezünk a jövőben sem. (mi, pluska.sk, MTI, TASR)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.