„Mintha a földelkobzásokban Beneš tovább élne”

Ahogy arról beszámoltunk, múlt csütörtökön a Pozsonyi IV. Városi Bíróság bírája, Oľga Nižňanská úgy döntött, a Szlovák Földalapnak (Slovenský pozemkový fond, SPF) ad igazat abban a perben, amelyet az állami intézmény az osztrák állampolgárságú Helga Anderl ellen indított. Az SPF szerint Anderl nagyapja, Martin Pfundtner, akinek a családját a második világháború után a Pozsony melletti Dunahidasról üldözték el, német volt, így a Beneš-dekrétumokban megfogalmazott kollektív bűnösség elve alapján a tulajdona a szlovák államot illeti. Mindez a földalap és immáron a bíróság szerint annak ellenére van így, hogy a vagyonelkobzást a második világháború utáni években nem hajtották végre, mivel Martin Pfundtner az 1946-os konfiskáció idején már halott volt, 1944 végén hunyt el. Az ingatlanok állami tulajdonba vétele az ezt követő évtizedekben sem merült fel, így Anderl 2018-ban gond nélkül megörökölte azokat. A földalap szerint azonban Anderl jogtalanul kapta meg az ingatlanokat, és bírósági úton akarja azokat állami tulajdonba venni. A bírónő a döntése során figyelmen kívül hagyta, hogy Martin Pfundtner a vagyonelkobzások idején már nem élt, és érvényesnek ismerte el az 1946-ban kiadott konfiskációs határozatot. Ezen dokumentumokat a második világháborút követő években „a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a 104/1945 számú, a németek, a magyarok és a szlovák nemzet árulói és ellenségei által birtokolt mezőgazdasági tulajdonnak a konfiskálásáról és gyorsított szétosztásáról szóló határozata” alapján adták ki. Ahogy arról azonban beszámoltunk, sem az akkori, sem a mostani jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy egy elhunyt vagyonát elkobozzák.

Egy gonosz szellem

Anderl a bírósági döntést követően lapunknak elmondta, szorongva éli meg, amikor a tárgyaláson a földalap jogi képviselőjét hallja arról beszélni, miért is kell bevégezni a földelkobzást. „Olyan érzésem van, mintha ebben Beneš és vele a dekrétumok is tovább élnének, ahelyett, hogy egy európai gondolat érvényesülne” – mondta. Egyben rámutat, Szlovákia és Ausztria is az Európai Uniónak, ugyanannak az európai közösségnek a tagja, de az ő ellene indított és a hasonló perek a múlt sérelmeit elevenítik fel. „Egy nagyon gonosz szellem veti ránk árnyékát. Amikor a tárgyalásokon Beneš nevét és azt hallom, hogy a földalap ügyvédje konfiskációs határozatokról beszél, az engem félelemmel tölt el” – tette hozzá.

Anderl abszurdnak tartja, hogy ugyan 2018-ban megörökölte az ingatlanokat, tulajdonába vette azokat, bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba, de aztán évekkel később egy állami intézmény előáll egy dokumentummal, amely alapján el akarják tőle venni a földterületeket. Az osztrák hölgy már korábban beszélt arról, hogy miután évekkel ezelőtt egy véletlen folytán megtudták, nagyapjuk után szlovákiai ingatlanokat örökölhetnek, a széles család abban állapodott meg, hogy az ő nevére kerülnek a földterületek, mert így egyszerűbb volt lefolytatni a hagyatéki eljárást. Így a mostani bírósági határozat után is közösen hozták meg a döntést, miszerint nem adják fel, küzdeni fognak az igazukért. Anderl megerősítette, fellebbezést nyújtanak be, és abban bíznak, hogy másodfokon a bíróság nekik ad igazat. A fellebbviteli eljárás azonban további egy-két évig is eltarthat. Ha ott sem járnak sikerrel, akkor arra is készek, hogy nemzetközi bíróságokhoz forduljanak. Anderl is utalt arra, hogy egy másik, hasonló esetben, a Bosits-ügyben a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága nem a szlovák állam, hanem az örökösöknek kedvező döntést hozott. Mi is írtunk arról, hogy az Állami Erdőgazdaság (LESY Slovenskej republiky) a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarta bírósági úton bevégezni a Bosits Miklós tulajdonában lévő 35 hektárnyi erdő elkobzását. A strasbourgi bíróság ebben az ügyben kimondta, Bositscsal szemben igazságtalanul jártak el. Ez az ítélet azonban csak magára a procedúrára vonatkozik, arról nem szól, hogy a földelkobzás bevégzése jogos-e, vagy sem.

Ezt rendezni kell

Az Anderlékkel szembeni bírósági döntésre a Magyar Szövetség elnökségi tagja, Mózes Szabolcs is reagált, aki szerint a Beneš-dekrétumokban megfogalmazott kollektív bűnösség elve alapján bevégzett földelkobzások azt bizonyítják, hogy Szlovákiában a magyarok is másodrendű állampolgárok. A közösségi oldalán tett bejegyzésben rámutat, az 1946-ban keletkezett, már akkor is problémás vagyonelkobzási végzést lényegében most hajtják végre. „Ez egy újabb botrányos döntés, ami aláhúzza, hogy Szlovákia nem jogállam. A törvénytelen elkobzások ügye elől nem bújhat el a szlovák közélet, ezt rendezni kell” – tette hozzá azzal, hogy ők korábban egy törvényjavaslatot is kidolgoztak a helyzet megoldására.

Mózes lapunknak úgy nyilatkozott, kezdeményezni fogja, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a pártja ezúttal is követelje az illetékes szervektől a diszkriminatív eljárások beszüntetését. Rámutat, ebben a kérdésben a földművelésügyi tárca mellett, ahová a földalap tartozik, az igazságügyi minisztérium is illetékes.

A Magyar Szövetség alelnöke, Orosz Örs ugyancsak a közösségi oldalán azt írja, a pozsonyi bíróság döntése szerinte is abszurd, „2021-ben a Szlovák Földalap szemet vet egy osztrák polgár itteni tulajdonára és a Beneš-dekrétumokra hivatkozva elveszi azt. Miközben a teljes szlovák politikai elit kórusban énekli, hogy a dekrétumok már régóta nem hatályosak” – fogalmaz és hozzáteszi, az ilyen ügyeket minél szélesebb fórumok elé kell tárni.