Míg Fico 76-ig akar elszámolni, az ellenzék több tízezerig

A feszültség fő kiváltó oka, hogy kedden a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt tárgyaló rendkívüli ülésén Robert Fico miniszterelnök ismertette a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) titkosított jelentését. A dokumentumban a nyilvánosságra került információk alapján erősen utalnak arra, hogy az ellenzék többek között a tüntetéseket felhasználva próbálná meg átvenni a hatalmat – ezt minden érintett tagadta. 

A nyugatpárti tünetések új vetületet kaptak, a szervezők és az ellenzék szerint is célzatos lejáratásról lehet szó. Fico eközben a jelentést is felhasználva igyekszik megszilárdítani a jelenleg nem létező parlamenti többségét a februári ülés előtt.

A többség nyomában

A miniszterelnöknek jelenleg csak másodlagos problémája, mennyien mennek ki az utcára pénteken. A számára a legfontosabb, hogy a kormánykoalíció valamilyen módon stabil többséget tudjon bebiztosítani, lehetőleg még a februári ülésszak előtt. Ebben bizonyos értelemben a SIS-jelentés is segíthet neki: a dokumentum ürügyén megkezdődött a koalíció összezárása.

A három kormánypártnak a Nemzeti Koalíció és a Hlas elégedetlenjei nélkül mindössze 72 képviselője van a parlamentben. A héten Andrej Danko SNS-elnök eredménytelenül tárgyalt Rudolf Huliakkal és a köré csoportosuló két képviselővel, a furcsa találkozó mindössze néhány percig tartott: Danko és Huliak emberileg és szakmailag is rossz viszonyban vannak egymással.

Bár Fico korábban megjegyezte, hogy a problémákat minden pártnak házon belül kell megoldania, Huliakék nem feltétlenül számítanak elveszett képviselőnek: Danko utalt rá, hogy a Nemzeti Koalíció tagjai végül nem vele, hanem a miniszterelnökkel köthetnek különalkut. Azt nem tudni, hogy mit kapna Huliak a megegyezésért: az SNS elnöke eredménytelenül felajánlotta neki a parlamenti alelnöki pozíciót, de a Nemzeti Koalíció egy minisztériumot szeretne, a koalíciós tanácson való részvétel mellett.

Huliak visszacsábításával a koalíciónak 75 képviselője lenne – ez még mindig eggyel kevesebb, mint a minimális parlamenti többség. A hét történései arra utalnak, hogy Samuel Migaľ Hlas-os csoportjával is megkezdődtek az egyeztetések, az „értelem platformjának” képviselőit nyomásgyakorlással, egyezkedésekkel próbálják rábírni arra, hogy valamilyen módon működjenek együtt a kormánnyal.

Érdekesség, hogy ebben a Fico által egy hete nagyobb aktivitásra felszólított Peter Pellegrini államfő is szerepet játszott, aki a héten nyilvánosan elhatárolódott Migaľ-tól. 

A hírek szerint Ján Ferenčák és Roman Malatinec lehet az ellenállók gyenge láncszeme, akiket a Hlas valamilyen módon visszasorolhat a pártba, Roman Salitrošsal Fico egyeztet, de kevés az esély a kompromisszumra, Migaľ pedig külön utakra léphet. Ficónak Huliak mellett legalább egy Hlas-ingadozó átállítására lenne szüksége. Amennyiben sikerül neki, az esetben nem is feltétlenül érdekli, mit skandálnak a tüntetők a köztereken.

Uniópártiak az utcán

Az ellenzéki pártok parlamenti nyomásgyakorló aktivitásait az utcai demonstrációk fokozódása kíséri. A nyugatpárti tüntetők arra számítanak, hogy a korábbinál is jóval többen mennek el a kormány moszkvabarát politikája ellen tiltakozó megmozdulásokra. A növekvő részvételi tendenciákról árulkodik, hogy csütörtökön Kassán is többen mentek el a tüntetésre a megszokottnál, a becslések szerint tizenötezren vettek részt a demonstráción. Az ellenzéki pártok a korábbi forgatókönyvtől eltérően egységesen felszólították a lakosságot arra, hogy menjenek tüntetni – még a hagyományosan különutas üzeneteket megfogalmazó Igor Matovič és a Szlovákia mozgalom is 

A demonstrációkat kiemelt figyelem övezi, ami egyszerre veszély és lehetőség. Veszély, mert amennyiben bármiféle rendbontásra kerülne sor, a kormány azt a hatalomátvételi kísérlet újabb állomásaként értelmezné. Lehetőség, mivel a tömegtüntetésekkel az ellenzék demonstrálhatja, milyen sokan megkérdőjelezik a Fico-kormány döntéseit és irányultságát. 

A közvélemény-kutatások adatai szerint Szlovákia lakosságának többsége uniópárti, a Globsec évente elvégzett felmérése szerint például 2023-hoz képest tavalyra jelentősen nőtt is az EU-barátok aránya – 64-ről 72 százalékra.

A tüntetéseken résztvevő tömeg létszámával párhuzamba állított Európa-pártiság témája vélhetően az ellenzék egyik központi üzenetévé válik a jövőben is (miközben a koalíció hellyel-közzel elhatárolódott attól, hogy valóban az Unióból és a NATO-ból való kilépésre készülne). A Progresszív Szlovákia pénteken már meghirdette, hogy régiós kampányt indít az Unióban maradás érdekében és vélhetően más pártok is hasonló akciókba kezdenek, saját hatáskörükben.