Mi mindenre elég egy másodperc?

Csak egy pillanat. A rövid időszakot jelezzük így. Mondjuk azt is a bennünket sürgetőnek: csak egy másodperc! Ennyi valóban csak töredéke a megállíthatatlan időnek, ám téved, aki azt hiszi: egy pillanat nem elég ahhoz, hogy akár sorsdöntő események kezdődjenek és fejeződjenek is be tartama alatt.

Átlagosan mintegy 2,5 milliárd másodpercre szabott az emberi élet. Ennyi – Shakespeare szavaival – a „kimért idő”, mialatt létünk tűnődve elvándorol a végső szótagig. Mérhetetlenül nagy szám ez, ha azonban egyetlen másodpercet kimerevíthetnénk, alaposan meglepődnénk, látva, hogy mi minden történik a világon a perc hatvanad részében.

Ennyi idő alatt – statisztikai átlagban – lezajlik 1,5 temetés, eladnak 2 Barbie-babát, rágyújtanak 12 ezer 600 cigarettára, legyártanak 4,5 autót, megsemmisítenek 2 ezer négyzetméter erdőt. Ugyancsak egy másodperc alatt Paul McCartney 13 fontot keres, a Boeing 747-es repülőgép pedig 611 métert repül. A hang édesvízben csaknem másfél kilométert (pontosan 1482 métert) tesz meg másodpercenként (levegőben csak alig negyed ennyi a terjedési sebessége).

Mi mindenre elég egy másodperc? Például arra, hogy három átlagos DVD-film jusson át a világhálón Los Angelesből Pittsburghbe. Ezt az internetes sebességrekordot a California Institute of Technology (CIT) kutatóinak sikerült felállítaniuk. Olyan nagysebességű kapcsolatot létesítettek, hogy másodpercenként nem kevesebb, mint 101 gigabájtnyi adatot „vittek át” egyik városból a másikba. Az ezt megelőző rekordot szintén a CIT kutatói állították fel egy évvel korábban, csak akkor még az előző adatmennyiség negyed részét sem sikerült egyetlen másodperc alatt továbbítaniuk.

A világűrben néhány óriáscsillag vasból álló magja a Napnál valamivel nagyobb tömegű, gyorsan forgó neutroncsillaggá zsugorodott. Ezek egy másodperc alatt több százszor megfordulnak saját tengelyük körül, rádióhullám-nyalábokat bocsátva ki magukból (a Földön végigsöprő szabályos energia-impulzusok, az úgynevezett „pulzár”-ok hihetetlenül pontos órának is tekinthetők).

Szervezetünkben egyetlen másodperc alatt egymillió sejt halhat el, és ugyanennyi képződhet (ezt az egészséges állapotot hívjuk homeosztázisnak). Ugyanennyi idő alatt, azaz egy másodpercenként a Földön tíz ember betegszik meg maláriában, többnyire gyermekek (a halálos áldozatok száma évi 11 millió).

Sok embertársunk szíve éppen másodpercenként ver egyet, a rendszeresen futó ember alappulzusa ennél is alacsonyabb. (A szív működését a szinuszcsomó irányítja, innen indulnak el azok az ingerek, amelyeknek hatására a testünk motorja percenként 60–90-et dobban.) A szabályos pulzus 72 körül van. A Váci Mihály megverselte százhúszat verő szívről egy ritkán előforduló betegség juthat eszünkbe, amikor a rohamokban jelentkező szapora szívverés több mint 140-es pulzusszámot okoz.

A fényképezés és a sport világában a másodperc igen hosszú idő, ezért tovább darabolják az alapegységet. Néha századmásodpercek döntenek el bajnoki helyezéseket. Van olyan fotómasina, amely a szekundum kétezred részére szűkíti az exponálást. A különböző tudományágak tovább aprítják a porszemet. Fizikából ismeretes fogalom a nanosecundum (a másodperc ezredmilliomod része).

Ha növeljük a másodpercek számát, négyig sem kell elérnünk, hogy azt tapasztaljuk, egy nyitott Lamborghini sportautó a starthelyzetből ennyi idő alatt gyorsul 100 kilométer/óra sebességre. Öt másodpercenként születik egy csecsemő valahol a világon.

Egy pillanat – szoktuk mondani erre a parányi időegységre. A szóban benne van a pillantás, a szem pislogásszerű lehunyása. S bizony, sok kicsi sokra megy: egy átlagos ember annyit pislog naponta, mintha szemét 30 percig folyamatosan csukva tartaná.

Egy pillanat – szoktuk mondani akkor is, ha valakitől parányi haladékot kérünk. Olykor ez percekre is elhúzódik, mint azon a tréfás cédulán, amelyet egy üzlet bezárt ajtaján olvashattak el a kívül rekedt vásárlójelöltek: „Reggelizni mentem. Ha nem jönnék 12.30-ig, akkor ebédelni is.”

Pillanatnyilag: ez már csalóka időtartam-megjelölés, gondoljunk csak erre a hírfoszlányra: „az egészségügyi szakmák között pillanatnyilag egynél sem kötelező a mesterlevél fokozat megszerzése.”

Egy másodpercből harminc – fél perc – pedig már olyan nagy idő, hogy a Nemzetközi Csontritkulás Alapítvány adatai szerint Európában minden 30. másodpercben bekövetkezik egy csontritkulásos eredetű törés.

Fél perc műélvezetre is elég: Samuel Beckett 1970 áprilisában bemutatott „Breath“ (Lélegzet) című darabja mindössze 30 másodpercig tartott, színészek és dialógusok nem szerepeltek benne. Pedig akár többszavas párbeszédre is elegendő lett volna a játékidő, hiszen egy másodperc alatt vígan kimondható egy szó, óra híján sokan ezért számolással szoktak mérni rövidebb időintervallumokat.

A kiegyezés korában a szónokok percenként csupán harminc–negyven szót mondtak ki – ah, régi szép idők! –, egy nemzedékkel ezelőtt a köznapi beszéd sebessége percenként 60, azaz másodpercenként egy szó volt, ma pedig átlagosan 80. Hadar a világ. Kereskedelmi rádiók műsorvezetői járnak elöl a nem éppen jó példával. Fiatalok, hová siettek? Az átlagosan két és fél milliárd másodpercre szabott élettel miért éppen a mikrofon előtt fukarkodtok?