Mi az a whistleblower és mire szolgál az őket védő hivatal?

Hogyan is kell pontosan érteni azt a fogalmat, amit az angolban whistleblowernek neveznek, magyarra pedig a visszaélések bejelentőjeként, „leleplezőként” hivatkozhatunk rá? Kicsoda a whistleblower?

A whistleblower egy olyan személy, aki a munkája során valamilyen csalásra, visszaélésre lesz figyelmes, súlyos törvénysértést tapasztal, mégpedig olyat, amely jelentős mértékben szembemegy a közérdekkel. Tehát nem egyéni sérelemről van szó, hanem valami olyan ügyről, amely az egész társadalomnak kárt okoz. Ilyen lehet például a korrupció, a környezeti kár okozása, a számviteli dokumentumok illegális manipulálása stb. Ha erre az adott munkavállaló a hivatása gyakorlásának során felfigyel és ezt jelenti, akkor válik whistleblowerré, azaz a visszaélések bejelentőjévé. Fontos kiemelni, hogy azt tekintjük whistleblowernek, aki a munkahelyi környezetében tapasztal visszaélést és jelenti azt. A munkavállalókon túl ez a gazdasági szférában például egy beszállító vállalkozó is lehet. A hivatalunk ellenben nem foglalkozik azzal, ha például valaki az egészségügyben páciensként szerez tudomást visszaélésről, vagy diákként az oktatásban lát hasonlót. Hangsúlyozni szeretném ugyanakkor, hogy az utóbbi eseteket is jelentős problémának tartom. Ezekkel azonban az adott egészségügyi intézménynek, a szakminisztériumnak, vagy az intézményen belüli bejelentési rendszernek kellene foglalkoznia.

Tegyünk itt egy nemzetközi kitekintést. Magyarországon nemrég egy olyan törvényt fogadtak el, amely értelmében névtelenül lehet bejelentést tenni a hatóságoknál, ha valakinek gyermeket nevelő azonos nemű párokról van tudomása. A szlovákiai szabályok fényében ön hogyan értelmezi a bejelentők védelmét?

A whistleblowerek védelmének nem az a célja, hogy valamely csoportnak, mondjuk egy kisebbségnek a jogait korlátozzuk, vagy fellépjünk valaki ellen, aki egy bizonyos módon él, gondolkodik vagy ír. A pártállami rendszerben a besúgóhálózatok azonban pont ezt tették. A kommunista állambiztonság, nemcsak Szlovákiában, de Magyarországon is az ilyen jelentések gyűjtésével visszaélt. Arra használta ezeket, hogy azon emberek csoportját zaklassa, akik másként gondolkodtak a politikai rendszerről, vagy éppen a kisebbségek védelméről. Ha valaki ma a visszaélések bejelentését vissza akarja vinni arra a szintre, hogy az emberek a másként élő, gondolkodó polgártársaikról jelentsenek, akkor az a kommunista rezsim időszakát idézi meg. Ilyenkor a politikai harc eszközeként használják a bejelentéseket. Ezzel szemben ma a whistleblowerek által a közérdek, a közvagyon kaphat magasabb fokú védelmet. Nem szabad, hogy a visszaélések bejelentése a politikai harc részévé váljon.

Ha jól értem, akkor a törvénysértések bejelentői mindig is léteztek, miért kellett a védelmükre egy külön hivatalt létrehozni?

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament is egyetértett abban, az uniós adófizetők pénzének, vagyis a közvagyon védelmének érdekében szükség van arra, hogy egy konkrétabb jogi szabályozást alkossanak meg. A visszaélések bejelentőinek védelmét valamilyen módon biztosítani kell, hiszen korábban nem volt kire támaszkodjanak a whistleblowerek. Gyakran hosszas bírósági eljárások részeseivé váltak, nehéz élethelyzeteken mentek keresztül. Mindannyian érezzük, hogy ez nem volt az irányukba igazságos. Még akkor sem, ha a pereskedés során végül a bíróság nekik adott igazat. Ezért a cél az, hogy kiegyenlítsük az erőviszonyokat a bejelentést tevő személy javára. Ha ugyanis a munkahelyükön tapasztalt ügyre hívják fel a hatóságok figyelmét, a vállalat vagy intézmény, esetleg a felettesük zaklatóan léphet fel velük szemben, az illetőt akár elbocsátással is fenyegethetik. A hivatalunk az erőviszonyok kiegyensúlyozására bizonyos jogi eszközökkel is rendelkezik.

Az ön által vezetett hivatal mikor jött létre?

A hivatalról szóló törvény 2019-ben született meg, az intézmény fizikailag 2021-ben jött létre és az adott év szeptemberében kezdte meg a rendes működését. A parlamentnek ugyanis kicsit sokáig tartott, míg megválasztották az intézmény vezetőjét, vagyis engem. A 2019-es év egy olyan időszak volt Szlovákiában, amikor nagyon sokan megértették, hogy a korrupció nemcsak valamiféle formális szabályok megsértése, hanem súlyos következményekkel járhat a társadalom számára, akár emberéleteket is követelhet. Itt Ján Kuciak tényfeltáró újságíró és jegyese, Martina Kušnírová halálára gondolok. A kettős gyilkosság után a társadalom megértette, hogy harcolni kell a korrupció és a visszaélések ellen. Ugyanis a közintézmények működésképtelenségének, az államban a korrupció rendszerszerű jelenlétének nagyon komoly következményei lehetnek. Ebben a környezetben jött létre a hivatalunk, amely segítséget nyújt mindenkinek, aki hajlandó felhívni a figyelmet arra, ha valamilyen visszaélést tapasztal. Mindezt azért, hogy az országunk jobban és igazságosabban működjön.

Hogyan működik az ön hivatala?

Egy országos, független intézmény vagyunk, nem tartozunk egyik minisztériumhoz vagy más kormányzati szervhez sem, közvetlenül a parlamentnek tartozunk felelősséggel. Ez a függetlenség abban is megnyilvánul, hogy a hivatal vezetőjét egy szakmai bizottság jelöli és a parlament választja meg hét évre. Ez egy viszonylag erős státuszú pozíció, ami azt jelenti, hogy az intézmény vezetőjét nagyon nehéz leváltani, ami a függetlenségünket hivatott biztosítani. Az alapvető feladatunk, hogy védjük, támogassuk azokat az embereket, akik valamilyen visszaélésre szeretnék felhívni a figyelmet.

Konkrétan milyen eszközökkel védi meg a hivatal a visszaélések bejelentőit?

Mindenekelőtt jogi segítségnyújtást biztosítunk. Így már azok is hozzánk fordulhatnak, akik csak tájékozódnak, hogy az általuk tapasztalt jelenség visszaélésnek számít-e vagy sem. Telefonon és a honlapunkon elérhető formanyomtatvány segítségével is megkereshetnek minket. Aztán ha úgy döntenek, hogy bejelentést tesznek, az egész folyamat során számíthatnak a hivatal segítségére. Mi pedig a bejelentést tevő személyeket jogi védelem alá tudjuk vonni. Így például meg tudjuk akadályozni, hogy az illetőt a bejelentése miatt negatív következmények érjék, például, hogy elbocsátsák. Az ügyészség ugyanis védett státuszt tud biztosítani.

Ez utóbbi mit jelent?

Ezt talán egy példán keresztül lesz legkönnyebb elmondani. Egy úr azzal keresett minket, hogy a munkahelyén, egy állami vállalatnál visszaéléseket tapasztalt a közbeszerzések lebonyolítása során. Mi az ügyben együttműködést kezdeményeztünk a Speciális Ügyészséggel, amely aztán védelem alá helyezte a bejelentéstevőt. Ez azt jelenti, a szóban forgó alkalmazottat a munkaadója nem bocsáthatja el a mi hivatalunk jóváhagyása nélkül. Ha el is akarná őt küldeni, be kell bizonyítaniuk előttünk, hogy ez a lépés nincs összefüggésben a bejelentéssel. Ez egy nagyon erős eszköz, amivel élhetünk. Ebben a konkrét esetben is az történt, hogy az adott bejelentő megtartotta az állását, miközben a mi hivatalunk folyamatosan kommunikált vele, segítette őt.

Elegendő ez a védelem?

Valóban előfordulhat, hogy a potenciális bejelentéstevő egyszerűen nem akarja vásárra vinni a bőrét. Egy ilyen esetben arra is van lehetőség, hogy az illető személyazonosságát mi titokban tartsuk. Sőt, arra is van mód, hogy a bejelentő már hozzánk is anonim módon forduljon, így a mi hivatalunk sem ismeri a személyazonosságát. Mi egyébként nem is ragaszkodunk ahhoz, hogy tudjuk a bejelentő személyazonosságát. Számunkra a lényeg, hogy az általa átadott információk megfelelőek legyenek, illetve, hogy valamilyen formában kapcsolatban maradjon velünk arra az esetre, ha még lennének kérdéseink. Volt például egy eset, amikor arról kaptunk anonim bejelentést, hogy egy magas beosztású állami hivatalnok egy olyan személyautót használt, amely annak a cégnek a tulajdonában van, amely számára ez az állami intézmény bizonyos engedélyeket állított ki. Ezzel a hivatalnok összeférhetetlenségi helyzetben volt. Az ügyben aztán nyomozást indított a rendőrség és azt találták, hogy a hivatalnál további, súlyosabb visszaélések, korrupciós esetek is történtek. Jelenleg úgy tűnik, hogy ebben az ügyben vádemelés is történik majd. Az anonimizált esetekben a hivatalunk a bejelentő helyett megteheti a büntetőfeljelentést. Egy másik anonim bejelentés során arról kaptunk információt, hogy egy állami intézmény nem az előírások szerint kezelt veszélyes hulladékot, amellyel környezeti veszélyeztetést követtek el. Ebben az esetben is mi kerestük meg az illetékes hivatalokat.

Milyen egyébként az együttműködésük a rendőrséggel és az ügyészséggel?

Mi természetesen tudatosítjuk, hogy a bűnüldöző szerveknek megvan a saját munkamódszerük, de sok energiát fektettünk abba, hogy megismertessük velük, mi a hivatalunk pozíciója és feladata. Mindezt azért, hogy kölcsönösen segítsük egymást. Azt gondolom, ez egészen jól működik. A bűnüldöző szervek számára egy hatékony szűrőként is működünk, hiszen csak olyan ügyeket továbbítunk a számukra, amelyek esetében valóban felmerül a bűncselekmény alapos gyanúja. Azt azonban el kell mondani, a rendőrségre jellemző általános probléma, hogy a kapacitásaik végesek, főleg, ha gazdasági bűncselekmények felderítéséről van szó, amely általában nagyon hosszadalmas feladat.

Térjünk vissza a whistleblowerekhez. Ha valaki visszaélést tapasztal a munkahelyén, milyen formában hozhatja azt az önök tudtára?

A honlapunkon, a www.oznamovatelia.sk oldalon van egy online kérdőív, amely lépésről lépésre vezeti a bejelentéstévőt. Így például ott ki kell tölteni azokat az alapvető információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megértsük az esetet. Arra is van lehetőség, hogy dokumentumokat csatoljon a kérdőívhez. Ez utóbbiak nagyon sokat segítenek az egyes esetek felderítésében. Ezt követően a hivatalunk jogászai felveszik a kapcsolatot a bejelentővel, esetleg további információkat kérnek tőle. Személyes, de telefonos kommunikációra is van lehetőség. Illetve, ahogy már említettem, a kapcsolat lehet anonimizált is.

Melyek a legsúlyosabb esetek, amelyekkel az önök hivatalához fordult valaki?

Az egyes ügyekkel kapcsolatban, a bejelentők védelme miatt, mindig csak viszonylagos általánosságokban tájékoztatunk. Jelenleg 13 ügyünk van a büntetőeljárás fázisában. Olyan, mezőgazdasággal kapcsolatos esetünk is van, amelyben több tízezer eurós kenőpénzek adása és elfogadása miatt már vádat emeltek. A közlekedési szektorban pedig egy bejelentő olyan információkat adott át, amelyek több millió eurós közbeszerzések szabálytalan lebonyolításáról szóltak. Ő az ügyben tanúvallomást is tett, akit a fent említett módon védelem alá helyeztünk. A munkaadója ennek ellenére megpróbálta elbocsátani, de mi ezt nem hagytuk jóvá, jelenleg is a munkahelyén dolgozik.