Mesežnikov: Matovič nélkül nincs kormány

Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő csütörtök reggel „tisztességes ajánlatnak” nevezte Igor Matovič lemondását. Elég lett volna a pénzügyminiszter távozása, hogy az SaS visszavonja a bizalmatlansági indítványt, vagy a kormány bukása már megállíthatatlan volt?

A (nem)lemondásról csak a szavazás megkezdése után értesültünk. Távozását először a jövő évi állami költségvetés elfogadásához és a bizalmatlansági indítvány visszavonásához kötötte. Az első feltétel elfogadhatatlan volt az SaS számára, egy olyan tervezet elfogadásának feltételül szabását, melyet számos ellentmondás övez, nem tartanám korrekt ajánlatnak. Matovič ezután hivatalos bejelentés nélkül elment benyújtani a lemondását, s ami az elnöki palotában történt, az tisztességes ajánlatnak végképp nem tekinthető. Úgy sült el, ahogy azt várni lehetett. Matovič a kormányban töltött időszak alatt olyan politikát folytatott, hogy nélküle ne működhessen a kormány – vagy ő lesz a kormányban, vagy semmilyen kormány nem lesz. Most ez megtörtént.

Mi a fő oka annak, hogy ez a kormány sem bírta ki a választási időszak végéig?

Az ok Igor Matovič. A kormány – a különböző nézeteltérések ellenére – nyugodtan kitartott volna. A kormány alacsony hatékonyságához nemcsak Matovič járult hozzá, hanem a koalíción belüli ellentétek is, például a Sme rodina ellenállása a reformokkal szemben. A kormány bukásának oka azonban Igor Matovič, aki olyan rendszert alakított ki, melyben nem volt leváltható – nem lehetett ő másként eltávolítani, csak az egész kormány megdöntésével. Két lehetőség volt: egy formálisan működő kormány, melynek tagja, vagy bukik a kormány.

A miniszterelnök felelős a kormány tagjaiért. Kudarcot vallott Heger amiért nem tudta meggyőzni pártfőnökét?

Heger alárendelt pozícióban van Matovičhoz képest a pártban. Matovič jelölte őt a miniszterelnöki pozícióra, s ez talán más pártokban sem alakult volna másképp. A személyes kötelék Matovič és Heger között nem tette lehetővé, hogy a miniszterelnök másként járjon el. A kezdettől fogva világos volt, hogy nem fogja javasolni Matovič visszahívását, de még mindig nem tudjuk, mi történt a háttérben.

Milyen forgatókönyvre számít? Mi lenne a legjobb megoldás Szlovákia számára? Az államfő az előrehozott választást sürgeti, Sulík viszont a kormány átalakításáról beszél.

A kormány átalakítása szerintem nem lehetséges, a parlament nem szavaz bizalmat új kormánynak. A hivatalnokkormány, mely teljes jogkörrel rendelkezik, professzionálisan, politikai konfliktus nélkül működne a következő választásig nem lenne rossz opció, de nem kerül rá sor. A reális lehetőségeket tekintve, talán a belátható időn belüli előrehozott választás lenne a jobb megoldás. Azt gondolom, ebbe az irányba haladnak a dolgok. Véleményem szerint az államfő által felvázolt verzió ésszerű megoldás.

Boris Kollár bocsánatot kért a parlamenti cirkuszért, Matovič viszont lefizetett képviselőkről beszélt. Ön szerint a politikusok efféle magatartása felelős a kormány alacsony népszerűségéért és az intézményekkel szembeni általános bizalmatlanságért?

Azt gondolom, a kormányzási stílus – melynek tanúi voltunk, s melybe nagyon intenzíven bekapcsolódott Matovič – hozzájárult a kormány iránti bizalmatlansághoz. Az igazság kedvéért meg kell említeni azt is, a kormánynak több váratlan kihívással is szembe kellett néznie, például a koronavírus-járvánnyal, ami teljesen új volt, és ezért gyakran improvizált. Majd jött a háború, az inflációs és energiaválság, de azt gondolom a külpolitikát tekintve jó volt a kormány – Ukrajna támogatását értékelni kell. A háttérben zajló konfliktusok a hatékonyság rovására mentek. Kollár bocsánatot kért, de mit csinált a mozgalma, amikor megegyeztek valamilyen eljárásól egy törvényjavaslat elfogadását illetően, és mégis az ellenzékkel szavazott? A kormány fenntarthatósága szempontjából a legnagyobb probléma – nem a szakpolitikákra gondolok, hanem a kormány alapműködésére a többség támogatásával – Igor Matovič.

Mit jelent a kormány bukása az egyes kormánypártok jövőjére nézve?

Ezt még túl korai firtatni, nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni. Azt tudjuk, hogy az SaS elveszítette szavazóinak egy részét miután kilépett a koalícióból. Azt gondolom a saját szempontjukból a lehetséges megoldások közül a legkevésbé elfogadhatót választották. Már nem lehetett kibírni, ezért távoztak, de a választók egy része ezt nem értékelte. Meglátjuk, miként befolyásolják a történtek a többi koalíciós párt preferenciáját.

A vita során Heger felszólította a képviselőket, hogy az inflációs és energiaválsággal, s a lakosoknak nyújtott segítséggel foglalkozzanak inkább. Több törvény – az egészségügyi dolgozók bérének emelése, az energiaárak felső határának meghatározása – a jövő évi költségvetéshez kapcsolódik. Milyen hatással lesz a költségvetésről szóló szavazás az állam működésére?

Abszolút kulcsfontosságú. Jóváhagyott költségvetés nélkül egyszerűen nem lehet teljesíteni mindazt, amit a kormány eddig szorgalmazott – az orvosokkal kötött megállapodástól a további intézkedéseken keresztül. Ha jól tudom, Szlovákiában még soha nem volt költségvetési provizórium. Az tényleg nagyon rosszat jelentene, de paradox módon most, amikor nem létezik a kormánykoalíció és ügyvezető kormány van, jobb kompromisszumot köthetnek, mert nem kell figyelembe venniük, milyen hatással lesz ez a kormányban betöltött szerepükre.

Richard Sulík (SaS) azzal indokolta lépését, ha Matovič nem távozik, a 2024-es választást a Smer nyeri meg. Racionális lépés volt az SaS részéről vagy inkább az indulatok diktáltak?

Az érzelmek végig uralkodtak, de azt, hogyan alakul a választás senki nem tudja előre. Ez a riogatás az ő politikai álláspontjuk. Lehet, hogy a Smer győz, de az is, hogy nem, nem tudjuk. Azt gondolom, az érzelmek gyakran győzedelmeskedtek az ész fölött. Az SaS akkor lépett ki a kormányból, amikor károsnak ítélte meg a részvételt. Megmutatkozott azonban, hogy a kilépés is ártott a pártnak. Már közel 15% körül mozgott a támogatottsága, most a felénél jár. Biztosan megjelennek majd hasonló „ki jön a helyünkre” érvek? A parlamenten kívül jelenleg 3 párt van, amelynek van esélye bekerülni, s a legutóbbi felmérések szerint összesen 22%-uk van – a Progresszív Szlovákia, a KDH és a Szövetség. A választás eredményei nem feltétlenül jelentik majd azt, hogy visszatér a Smer. A Smer csak akkor térhet vissza, ha valaki kormányra lép vele. Ki veszi be őt a kormányba? Peter Pellegrinit emlegetik, de nem vagyok ebben olyan biztos.

A kormány bukása negatív hatással lehet a korrupciós ügyek feltárására?

A nyomozást egy személy befolyásolja negatívan Szlovákiában – a főügyész, Maroš Žilinka. A fontos az, hogy a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) működik, s eddig nem történt változás. Feltételezem, hogy az ügyvezető kormány ideje alatt nem lesz személyi változás. Nem hiszem, hogy ez megfékezi a korrupció elleni harcot. Mint említettem, azt Maroš Žilinka főügyész akadályozza.

Miként értékeli, hogy Matovič az utolsó pillanatban visszavonta lemondását? Mire utal ez a viselkedés?

Ez nem egy bevett módszer. Azt gondolom, egy miniszternek nem így kellene eljárnia. Teljesen le vagyok nyűgözve, hogy valamilyen ismerőse egy telefonhívással – ha igaz egyáltalán – meg tudja változtatni a lemondással kapcsolatos döntését. Erre még nem volt példa, és nem volt államférfihez méltó. Remélem, hogy többször nem fordul elő, hogy valaki benyújtja a lemondását, majd kitépi azt a hivatalvezető kezéből. Ez a tipikus módja annak, miként gondolkodik Matovič, de szerintem ezek után kevesen lépnének kormánykoalícióra egy ilyen pártelnökkel.