Čaputová elfogadta Heger lemondását, és átmeneti kormányzással bízta meg őt

Az államfő az elnöki palotában elmondta, a Heger-kormány utolsó percei is dramatikusak voltak, amelyet most nem akart részletezni, hiszen ezt már megtette, amikor a parlamentben megtartotta az országértékelő beszédét. „Kijelentem azonban, hogy az a dráma, amit a beszédemben is említettem, az önök kormányzásának utolsó perceit is jellemezte” – mondta az államfő. Čaputová hozzátette, az Alkotmány szerint valakit meg kell bíznia az ország irányításával. „Egy ilyen ügyvezető kormánynak azonban nincs meg az összes kompetenciája, ezért egyértelműen egy átmeneti kabinetről van szó” – tette hozzá azzal, hogy az így kinevezett, „távozóban lévő” kormány addig lesz hivatalban, míg egy új kabinetet ki nem neveznek.

Čaputová arról is beszélt, hogy a politikai pártok vezetőinek a kijelentéseiből számára világos, nem lehet olyan átalakított kormányt létrehozni, amelynek a parlament legalább 76 képviselő bizalmat szavazna. Korábban Richard Sulík, a Heger-kabinettel szemben beadott bizalmatlansági indítványt jegyző SaS elnöke beszélt olyan lehetőségről, hogy a kormány egy átalakítás, így elsősorban Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter menesztése után újra bizalmat kérhetne a törvényhozástól.

„Ezért arra kérem nem csak önt, miniszterelnök úr, hanem a további politikai vezetőket is, tegyenek meg mindent, hogy a törvényhozás legkésőbb január végéig hozzon meg minden, az előrehozott parlamenti választáshoz szükséges döntést” – fordult a politikai vezetőkhöz az államfő. Kijelentette, szerinte az előrehozott voksolást még a következő év első felében meg kell tartani. Ezt azzal indokolta, hogy a most kinevezett ügyvezető kormány hatáskörei korlátozottak, illetve a 2024-es állami költségvetést is időben elő kell készíteni. „Abban az esetben, ha a jelzett időpontig nem születik döntés az előrehozott választásról, akkor élni fogok az Alkotmány által biztosított jogaimmal” – jelentette ki Čaputová, de nem pontosította, mire gondol.

Egyben felszólította a kabinetet, hogy az átmeneti időszakban inkább a stabilitást próbálják előmozdítani a káosz helyett, mert szerinte nem a politikusok, hanem a polgárok problémáinak megoldásával kell foglalkozni. „Én személyesen megteszek mindent, hogy az ország nyugalomban eljusson az előrehozott választásig” – tette hozzá, majd megköszönte Hegernek az eddigi kormányzást.

„Távozóban lévő” kabinet

Boris Kollár a koalíciós Sme rodina vezetője, aki a parlament házelnöke is egyben, még csütörtök este beszélt arról, az államfővel, Zuzana Čaputovával megállapodott, milyen alkotmányjogi lépésekre van szükség. „Egyetértek az államfővel: a lehető leghamarabb előrehozott parlamenti választást kell tartani. Ennek a legkésőbbi időpontja június” – jelentette ki Kollár.

A házelnök a JOJ televízió politikai vitaműsorában arról beszélt, miután az államfő pénteken 13:30-kor leváltotta Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnököt és kormányát, egyúttal megbízza Hegert, hogy „távozóban lévő” kabinetként irányítsák az országot. Ezzel a jelenlegi kormány még egy ideig továbbra is hivatalban maradhat, de jelentősen korlátozottá válnak a kompetenciái. Több kérdésben ugyanis az államfőnek kell engedélyt adnia a kabinetnek arra, hogy léphessen. „Ezt a kormányt az elnök asszony fogja ellenőrzése alatt tartani” – jelentette ki Kollár.

Az elnök feltételei

Čaputová azonban csak azzal a feltétellel bízta meg az ideiglenes kormányzással Hegeréket, ha az így átmenetileg hivatalban maradó kabinet megteszi azokat a lépéseket, amelyek a lehető leghamarabb az előrehozott parlamenti választáshoz vezetnek. „Ha nem juttatják el az országot az előrehozott választásig, akkor az államfő szakértői kormányt nevez ki” – ismertette Kollár az elnök álláspontját, de hozzátette, pártja, a Sme rodina de a Smer és a Hlas, illetve további ellenzéki szereplők sem szeretnének hivatalnokkormányt. Az SaS ugyanakkor az előrehozott választás helyett egyebek mellett ezt a megoldást preferálja.

Az Alkotmány módosítása

Kollár arról is beszélt, hogy az államfő két határidőt adott neki. Az első január végén jár le. A köztársasági elnök azt szeretné, ha addig a parlament úgy módosítaná az Alkotmányt, hogy az lehetővé tegye, a törvényhozás kezdeményezhessen előrehozott választást. Bár Szlovákiában korábban volt már ilyen előrehozott voksolás, az utóbbi időkben született alkotmányértelmezések szerint ilyen kompetenciája a parlamentnek jelenleg nincs. Kollár elmondta, a törvényhozás előtt van a pártja, a Sme rodina által beadott alkotmánymódosítási-javaslat, amely ezt lehetővé tenné. Hozzátette, a javaslatot még úgy fogják módosítani, hogy a törvényhozás nagyon gyorsan, nem törvénnyel, hanem határozattal dönthessen a választási időszak lerövidítéséről, vagyis az előrehozott parlamenti választásról. Ehhez azonban a 150 fős törvényhozásban 90 szavazatra lenne szükség. 

Az Alkotmány szóban forgó módosításához is 90 képviselő támogatása kell. Richard Sulík, a kormánnyal szemben beadott bizalmatlansági indítványt jegyző SaS vezetője azonban kijelentette, nem támogatják, hogy előrehozott parlamenti választást tartsanak. Az ellenzéki Smer és Hlas valamint a frakción kívüli ellenzéki képviselők minden bizonnyal támogatnák, hogy mihamarabb ki lehessen írni a választást. A kérdéses alkotmány-módosítást a parlament januári ülésének elején tűzhetik napirendre. Ha elfogadják, akár másnap szavazhatnak a választási időszak lerövidítéséről is. „Ez után én, mint házelnök leghamarabb 110 nappal későbbre ki is hirdethetem a választást” – magyarázta Kollár azzal, május végén, június elején biztosan meg lehetne tartani a voksolást.

A választás időpontja

A házelnök azt is elmondta, az államfő által adott másik határidő az előrehozott parlamenti választás időpontjára vonatkozik. „A választás a lehető leghamarabb legyen: Az lenne a legjobb, ha áprilisban, májusban, legkésőbb júniusban rendeznék azt” – ismertette Kollár Čaputová feltételét. A házelnök továbbá kizárta az SaS által preferált másik lehetőséget, mi szerint a jelenlegi parlamentben 76 képviselő újra bizalmat szavazna egy átalakított kormánynak.