Mesežnikov: Kiska nem mondott újat

Hogyan értékeli Andrej Kiska államfő országértékelő beszédét?

Úgy vélem, nagyon tárgyszerű volt, olyan problémákra mutatott rá, melyek ismertek ugyan, de a megoldásuk még várat magára, ezért az államfő is foglalkozott velük. Kimerítően foglalkozott Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásával, és az ügy kontextusával, azzal, hogy a brutális gyilkosságnak és a következményeinek milyen hatása volt Szlovákiára. A várakozásoknak megfelelően kritikus volt a problémák megoldására tett lépésekkel, de nem tekintem a szavait a kormány elleni támadásnak. Andrej Kiska már sokkal radikálisabban is fellépett. Tekintettel arra, hogy ő is hozzájárult a kormány átalakításához, nem konfrontálódott a kormánnyal.

A koalíciós politikusok felrótták az államfőnek, hogy az országértékelőjében csak a negatívumokról beszélt, nem emelte ki a sikereket. Valóban így történt?

Az államfő pozitívan nyilatkozott a kormány bizonyos intézkedéseiről, gondoljunk az ingyenebédekre. Demokratikus társadalomban a politikusoknak igenis fel kell sorolniuk a problémákat, és nem a sikereiket kell számba venni. A valós állapotokról kell reális képet festeni. Az ország állapotáról szóló jelentés pedig megköveteli, hogy nevükön nevezzék a problémákat. Szlovákiában az utóbbi hónapokban számtalan olyan dolog történt, ami alátámasztják, hogy a polgárok valóban elégedetlenek. Ezt igazolják a különböző felmérések is. Az államfő jelentése kritikus volt, de kiegyensúlyozott. A koalíciós politikusok saját politikai szemüvegükön keresztül szemlélik az államfő országértékelőjét, és az ellenük irányuló támadásnak tekintik.

Azzal is érveltek, hogy Andrej Kiska már az ellenzék vezéreként lépett fel az országértékelőjével. Ön szerint is átlépette azt a bizonyos a határt?

Az, hogy az államfő véleménye bizonyos területeken azonos az ellenzék vagy a politikai paletta egy részének véleményével, még nem jelenti azt, hogy támogatja őket. Az, hogy a véleménye részben azonos az ellenzék véleményével, még nem jelenti azt, hogy az elnök ellenzéki politikusként határozta meg magát. Ráadásul egyáltalán nem foglalt állást pártkérdésekben. Az államfő kritikus alapállása hozzájárult a harmadik Fico-kormány bukásához, de az álláspontja a jelentés előtt is ismert volt.

Hogyan értékeli, hogy az államfő konfrontálódott Robert Ficóval, például akkor, amikor kijelentette, hogy a kormány a korábbi kabinet teljes programját átvette, mert nem tudták megoldani a problémákat, és nem tartották be ígéreteiket?

Ezt tágabb értelemben kell vizsgálni. Az államfő ugyanis az utóbbi hetekben a koalíciós politikusok, beleértve Robert Ficót is, egyáltalán nem fair támadásainak céltáblája volt. Fico arra is felszólította, azonnal mondjon le a választási kampánya finanszírozása miatt. Fico részéről még a véleménycsere szintjén sem volt fair, hogy ilyen módon támadta az államfőt. Közben az elnök pusztán a valóságról beszélt, hiszen Peter Pellegrini kabinetje az első betűtől az utolsóig átvette az előző kormány programját. A már nem aktuális részekkel együtt. Egyúttal üzent Ficónak, hogy ő is gondol valamit arról, mennyire volt sikeres az utolsó kormánya.

Háttér-információk szerint Robert Fico arra kérte koalíciós partnereit, hagyják el a tanácstermet a jelentés ideje alatt. Hogyan vélekedik erről a törekvéséről?

Azzal, hogy Robert Fico elhagyta a tanácstermet egyértelmű, bár szerintem helytelen gesztust tett. Nem volt helyes az sem, hogy erre ösztönözte a koalíciós partnereit is. Gyakorlatilag szembement az alkotmánnyal, hiszen az alaptörvény megszabja, hogy a közjogi méltóságok együttműködjenek. Hogyan mehetett volna el Andrej Danko, a parlament elnöke a tanácsteremből, amikor kötelessége, sőt, kizárólag ő kísérheti be és ki a tanácsteremből az államfőt? Fico ezzel csak alátámasztotta, hogy nem tartja tiszteletben Szlovákia alkotmányos rendjét.

Ön szerint Marian Kotleba fasiszta ĽSNS pártjának „műsorára” megfelelően reagált a parlament elnöke?

Marian Kotleba és pártja ezzel az akciójával ismét bebizonyította, hogy szélsőséges, nem rendszerszintű politikai szubjektum. Több szót nem érdemelnek. Andrej Danko helyesen, a tárgyalási rendet tiszteletben tartva járt el, még akkor is, ha az elnök jelentésének tartalmával szemben kritikus. Mégis képes volt ebben a helyzetben helyesen állást foglalni.